Külföld

Szijjártó: Magyarország és Grúzia is békét akar

Magyarország és Grúzia a békeerőfeszítések fokozására szólította fel a nemzetközi közösséget, ennek hiányában ugyanis az ukrajnai háború következményei még tragikusabbak lesznek – közölte pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó: Magyarország és Grúzia is békét akar
Budapesten tárgyalt Ilia Darcsiasvili grúz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a grúz kollégájával, Ilja Darcsiasvilivel közös budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az orosz–ukrán fegyveres konfliktus miatt nem pusztán az Európai Unió, hanem az egész kontinens rendkívüli kihívásokkal és súlyos biztonsági kockázatokkal néz szembe. Közös álláspontnak nevezte, hogy minél hamarabb véget érjen a háború, legyen azonnali tűzszünet és induljanak béketárgyalások. „Ha nem lesz béke, akkor a következmények még tragikusabbak lesznek. Ez előállíthatja azt a helyzetet, hogy azok az emberek, akik nem tehetnek a háborúról, például a magyarok vagy a grúzok fogják megfizetni annak az árát” – húzta alá.

Hozzátette, a grúz külügyminiszterrel együtt arra kérik a nemzetközi közösséget, hogy tegyen meg minden erőfeszítést a béke érdekében, és kerüljön el minden olyan döntést, amely a háború meghosszabbításához, ezzel pedig még több szenvedéshez, még több ember teljesen értelmetlen halálához és a háborús gazdasági körülmények fenntartásához vezetne.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a közelmúltban Ukrajna és Moldova mellett Grúziának is meg kellett volna kapnia az EU-s tagjelölti státuszt, ennek elmaradása megmagyarázhatatlan, érthetetlen és káros. Szerinte Grúzia semmivel nem felkészületlenebb, mint a másik két ország, illetve arra is kitért, hogy az ilyen típusú kettős mérce a már tagállamok számára sem ismeretlen, például a közösségi források „politikai alapú visszatartása” terén. Kijelentette: a Grúzia számára megszabott feltételek „megfoghatatlanok, általánosak, gyakorlatilag értelmetlenek és teljes mértékben szubjektív bírálatra adnak lehetőséget”. Szijjártó úgy fogalmazott: „Én azt gondolom, hogy Grúzia, a grúz emberek megérdemlik, kiérdemelték a tagjelölti pozíciót, és ez a döntés, amely szerint ezt nem kapták meg, szembemegy nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió érdekeivel, az EU megerősítésének szándékával, tiszteletlen a grúz nemzettel szemben, és elfecsérelt lehetőséget jelent.”

A külügyminiszter arról is beszámolt, hogy Magyarország támogatása nemcsak szavakban nyilvánul meg: a kormány készen áll két újabb integrációs szakértő küldésére a tbiliszi külügyminisztériumba, az EU helyi megfigyelőmissziójában tizenhat magyar tevékenykedik, köztük a misszió helyettes vezetője, illetve hazánk támogatja, hogy a közösség adjon 20 millió eurót az Európai Békekeretből katonai orvostechnikai fejlesztésekre, a vészhelyzeti civilvédelmi és a kibervédelmi képességek erősítésére. Kiemelte, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 40 százalékos növekedés után rekordot döntött, értéke pedig idén két és félszeresére nőtt ahhoz képest is.

Szijjártó Péter továbbá bejelentette, hogy a kormány kibővítette Grúziával azon országok listáját, amelyekből szervezetten, határozott időre vendégmunkások érkezhetnek Magyarországra. Újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy Orbán Viktor meghívása továbbra is érvényes az Egyesült Államokban jövő héten megrendezésre kerülő Konzervatív Politikai Akció Konferenciára (CPAC), amelyen a miniszterelnök beszédet is fog tartani.

A földgázvásárlások kapcsán közölte: a hazai árképzésről nem tud nyilatkozni, azonban fontos látni, hogy jelenleg nem piaci viszonyok uralkodnak, ma annyi az ár, amennyit az eladó mond. „Mi oda tettük le a voksunkat, hogy Magyarország energiaellátását minden körülmények között biztosítani akarjuk, és nem akarjuk, hogy egyetlen magyar család vagy vállalkozás is olyan méltatlan helyzetbe kerüljön, hogy ne legyen annyi földgáz, mint amennyire szükség van” – fogalmazott.

Kapcsolódó írásaink