Külföld

Semjén Zsolt: Keresztényüldözést folytat a brüsszeli bürokrácia

A 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki napján a a keresztény civilizáció, valamint a határon túli magyarság helyzete voltak a központi témák. 

Semjén Zsolt: Keresztényüldözést folytat a brüsszeli bürokrácia
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes (j)
Fotó: MTI/Veres Nándor

A kereszténység létezhetne Európa nélkül, de Európa nem létezhet a kereszténység nélkül - jelentette ki Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott előadásában Tusnádfürdőn pénteken.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) politikusa arról beszélt, hogy a kereszténység megkerülhetetlen építőköve az európai civilizációnak, csakúgy, mint a görög kultúra, a római jog, a zsidó etika és teológia vagy a germán államszervezés, de ezekből az építőkövekből éppen a kereszténység építette fel az európai civilizáció "katedrálisát".Semjén Zsolt hangsúlyozta, a nyugati világ fősodrú ideológiája ezt a feltevést nem fogadja el, és azon igyekszik, hogy a keresztény civilizációt visszaszorítsa, a vallást pedig "szabadidős magán tevékenységgé" formálja.

A miniszterelnök-helyettes kifejtette, e felvetés szerint a vallásnak - különösen a kereszténységnek - el kell tűnnie a társadalomformáló erők közül és minden eszközzel vissza kell szorítani a magánéletbe. A mainstream brüsszeli bürokrácia - folytatta - "kifejezetten keresztényüldözést" folytat, amikor a keresztény valláshoz kötődő jelképeket el akarja tüntetni. Emellett arra is törekszik, hogy a keresztény civilizációt visszaszorítsa, minél több muszlimot engedjen be Európába, amellyel így "végképp relativizálja" a kereszténységet - tette hozzá.

Ez nem fog sikerülni, mert amíg ember lesz, addig a vallásra való nyitottság mindig meglesz - mondta Semjén Zsolt. A nemzetállamok fontossága a kereszténységhez mérhető, ezért ragaszkodni kell a nemzeti kultúrához és értékekhez, illetve a családhoz, amellyel egyben a természet rendjét is védjük - fogalmazott.

A panelbeszélgetésen részt vett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Kerekes László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség segédpüspöke és David Lloyd Dusenbury filozófus-író is.

A Diáktáborban a határon túli magyar közösségek vezetőinek hagyományos pódiumbeszélgetésén, amelyet "mini-Máértként" (a Magyar Állandó Értekezlet kistestvéreként) is szoktak emlegetni pedig a határon túli magyarság helyzetét vették számba. 

Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai európai parlamenti képviselője sajnálatosnak tartotta, hogy évek óta a kárpátaljai magyar közösség van a legrosszabb helyzetben. Elmondta: az orosz agresszió mindenki hitét megrendítette, és mindent megváltoztatott a közösség életében. A tény, hogy Oroszország arra hivatkozva támadta meg Ukrajnát, hogy az ott élő oroszokat akarja megmenteni, az egész kisebbségi jogvédelmet hitelteleníti. Alapvető érdeknek nevezte, hogy a háború mielőbb befejeződjön. Úgy vélte, hogy az elmenekült kárpátaljai magyarok nagy arányban fognak visszatérni szülőföldjükre. Ehhez szükség lesz a Magyarország által elkezdett gazdaságfejlesztési és egyéb támogatási programok folytatására.

Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség elnöke pozitív fejleményként említette meg, hogy tavaly ősszel a három szlovákiai magyar párt egyesülésével létrejött a Szövetség. A párt első erőpróbája az őszi helyhatósági és megyei választások lesznek, melyeket először tartanak egyszerre. Úgy vélte, a szlovák szavazatok várható megoszlása miatt Nyitra megyében és Nagyszombat megyében is van esély a megyeelnöki tisztség megszerzésére. Reményét fejezte ki, hogy az egyesült politikai alakulat révén 2024 után ismét ott lesz a felvidéki magyarság képviselete a szlovák parlamentben, ahol majd a Benes-dekrétumok ügyét is felvetheti.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arról számolt be, hogy az elmúlt három évben mind Szerbián belül, mind államközi szinten kiválóan alakultak a magyar-szerb kapcsolatok. Szerbiában felnéznek és partnerként tekintenek a magyar közösségre, és szeptemberben a két ország közötti stratégiai partnerségről is kétoldalú megállapodást írtak alá. Hozzátette: hamarosan megalakul az új szerb kormány, amelyben a VMSZ államtitkárokkal kíván jelen lenni. A legnagyobb kihívásnak azt tartotta, hogy az elkövetkező években olyan politikát folytasson a magyarság, hogy a Nyugatra távozott nemzettársak reális opcióként gondoljanak a hazatérésre.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi minisztere az erdélyi magyarság sikereként említette, hogy a 2020-as választások során sikerült megszerezni a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, és a szövetség fontos tisztségeket kapott a bukaresti kormányban. A háborús idők miatt fontosnak tartotta, hogy ma olyan kormánya van Romániának, amely 70 százalékos parlamenti többségre támaszkodhat, ezért biztosított a politikai stabilitás. Azt is megemlítette: az elkövetkező 6-7 évben Románia 75 milliárd eurós uniós támogatást hívhat le, ami jó fejlődési perspektívát nyújthat a magyarok által lakott régióknak.

Az RMDSZ-es politikus optimizmusát bírálta Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aki arra figyelmeztetett, hogy a 30 évvel ezelőtti 1,7 millióról egymillió körülire apadt az erdélyi magyarság lélekszáma. "Ha műanyag nyílászárók és aszfalt dolgában kezdünk is jól állni, ideje lenne elindulni a közösségi jogok visszaszerzése irányába" - jelentette ki. Hozzátette: a múlt hét végén tartott együttes küldöttgyűlésen ismét döntöttek az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójának bejegyzéséről. Az egyesülő erdélyi magyar pártok arra törekszenek, hogy a 2024-ben várható négy választásra megegyezzenek az RMDSZ-szel.

Mezei János, az MPP elnöke az erdélyi magyarság hosszú távú céljainak megfogalmazását és követését sürgette. Úgy vélte: a kitűzött hosszú távú célokhoz való viszonyulás a választásokon is eligazítást nyújtana az erdélyi magyaroknak.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke emlékeztetett arra, hogy a világjárvány és az ukrajnai háború mellett két földrengés is átrendezte a horvátországi kormányzat prioritásait az elmúlt években. Megjegyezte: a horvátországi magyarság annak köszönhetően vállalhatott kormányzati szerepet 2020-ban, hogy csak a bevonásával tudtak törékeny kormánytöbbséget kialakítani a parlamentben. Ezáltal sikerült forrásokat biztosítani a magyarok lakta horvátországi települések fejlesztésére.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke elmondta: a hagyományoknak megfelelően az áprilisi választások nyomán alakult balközép kormánnyal is megállapodást szeretnének kötni, hogy folytassák fejlesztési programjaikat. Ehhez jó alapot biztosít az a magyar-szlovén megállapodás is, amelyet a két kormány kötött a szlovének által is lakott magyarországi és a magyarok által is lakott szlovéniai területek fejlesztéséről.

Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZSZ) elnöke a romló nyugat-európai közbiztonságról beszélt, és arról, hogy a magyar szervezetek legfontosabb célja a második, harmadik generációs magyar gyermekek magyar oktatásának megszervezése.

Az utolsóként felszólaló Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszönetet mondott azért a 318 ezer szavazatért, amelyet a határon túli magyarok adtak le a magyarországi parlamenti választásokon, és külön azért is, hogy ezek 94 százaléka a Fideszt támogatta. Úgy vélte: nem volt még egy ilyen sikeres 12 éves időszak Magyarország utóbbi százéves történetében, mint ami most zárult. A külső körülmények miatt azonban a következő évben az is siker lesz, ha meg tudják őrizni az elért eredményeket, így amikor újra lehetőség nyílik majd a bővülésre, akkor a mostani szintről elindulva lehet gyarapodni.

Kapcsolódó írásaink