Külföld
Az olaj nagy úr, tudja ezt Joe Biden is
Izraelbe látogatott az amerikai elnök, később Szaúd-Arábiába utazik, hogy több olajért lobbizzon
Szerdán az elnök meglátogatta a holokauszt áldozatai előtt tisztelgő, jeruzsálemi Yad Vasem emlékhelyet, ahol rövid beszédet tartott.
Az izraeli kormány fontos eredményként könyvelheti el azt, hogy Joe Biden támogatását fejezte ki az iráni nukleáris fegyverprogram megállítására irányuló törekvések iránt. Az amerikai elnök azt mondta, „végső esetben” hajlandó lenne erőszakot is alkalmazni az iráni létesítmények ellen. „Irán nem juthat atomfegyverhez” – tette hozzá.
Ez nagyon komoly fejlemény, ami az amerikai álláspontot illeti, és egyben félreérthetetlen üzenet Iránnak. Ennek szellemében csütörtökön a két ország vezetői közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben megerősítik a korábbi felhívásokat, hogy katonai lépéseket tegyenek Irán nukleáris programjának megállítása érdekében.
Egy magas rangú izraeli tisztviselő Biden érkezése előtt azt mondta, hogy mindkét ország elkötelezi magát amellett, hogy „nemzeti erejük minden elemét felhasználják az iráni nukleáris fenyegetés ellen”.
Az izraeli sajtó egy interjú során kissé sarokba szorította az elnököt azzal a kérdéssel, hogy mit szól a Demokrata Párt szélsőbaloldali képviselőinek gyakori Izrael-ellenes kijelentéseihez, amelyek például Izraelt „apartheidállamnak” titulálták a palesztin lakosság vélt vagy valós helyzete kapcsán. Biden elnök erre úgy válaszolt, az a „néhány” hang a Demokrata Párton belül „téved”.
Hozzátette: „Szerintem hibát követnek el. Izrael demokrácia. Izrael a szövetségesünk. Izrael a barátunk.” Megjegyezte azt is, hogy kormánya több mint négymilliárd dollárt biztosított az Iron Dome izraeli légvédelmi rendszer finanszírozására. Biden azt is leszögezte, hogy szerinte „nincs lehetőség arra, hogy a Demokrata Párt vagy akár a Republikánus Párt jelentős része is elforduljon Izraeltől”.
Pénteken az amerikai elnök Betlehemben találkozik Mahmud Abbász palesztin elnökkel is, de megfigyelők nem várnak a találkozótól jelentős áttörést a palesztin lakosság, illetve egy lehetséges palesztin állam kérdését illetően. Ugyanazon a napon Biden elutazik Szaúd-Arábiába, ahol találkozik Mohamed bin Szalmán koronaherceggel is.
Az elnök ugyan korábban Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus szaúdi újságíró gyilkosságával kapcsolatban „páriának” nevezte a trónörököst, de úgy látszik, a globális energiaválság újra arra kényszerítette a két vezetőt, hogy normalizálják a kapcsolatokat. Az amerikaiaknak most nagy szükségük van a szaúdi olajra, miután országukban az üzemanyagár elérte az gallononkénti öt dollárt.
Egy amerikai tisztviselő úgy fogalmazott, „azt reméljük, hogy a terrorizmustól az éghajlaton át Iránig a témák széles skáláján keresztül tudjuk előmozdítani az érdekeinket. Ezért megy az elnök”, de ő is elismerte, az olaj mindenképpen a tárgyalások témája lesz. Szakértők viszont erősen kétlik, hogy Bidennek sikerül majd elérnie azt, hogy az arab ország növelje kőolaj-kitermelését, ezzel csökkentve a világon rekordmagasra szökkent üzemanyagárakat.
Az OPEC+ olajtermelő-csoport júniusban engedett ugyan Joe Biden felhívásának, hogy az eredetileg tervezettnél hamarabb növeljék az olajkitermelést. Akkor bejelentették, hogy júliusban és augusztusban napi 648 ezer hordóval növelik közös termelésüket, eddig azonban nem sikerült teljesíteniük a kvótát.
