Külföld
Orbán Viktor: A válságnak csak a béke vethet véget
Elfogadták szerdán a NATO-tagországok vezetői madridi csúcstalálkozójukon a szövetség új,
a következő évtizedre vonatkozó stratégiai koncepcióját. Jens Stoltenberg főtitkár közölte, a dokumentum Oroszországot „a legjelentősebb és közvetlen fenyegetésnek” minősíti. Mint mondta, alapvető változtatások bevezetéséről is döntöttek a szövetség elrettentési és védelmi képességeiben, például megerősítik az előretolt védelmet a keleti szárnyon. Stoltenberg bejelentette azt is, hogy a NATO hivatalosan is felkérte a csatlakozásra Svédországot és Finnországot.
A csúcstalálkozón felszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki az MTI szerint arra szólította fel a szövetség tagállamait, hogy segítsenek megállítani Oroszország „terrorját a békés ukrán városok ellen”, és „keressenek helyet Ukrajna számára a közös biztonsági térben”. Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok jelentősen megnöveli katonai jelenlétét Európában.
A csúcstalálkozón részt vett Orbán Viktor kormányfő, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Kedd este a miniszterelnök részt vett
VI. Fülöp király gálavacsoráján a királyi palotában, másnap reggel pedig Andres Pastrana volt kolumbiai elnökkel, a világ kereszténydemokrata, konzervatív pártjait tömörítő CDI elnökével találkozott. Orbán Viktor hangsúlyozta, nem támogat egyetlen olyan javaslatot sem, amely belesodorhatja hazánkat
és a NATO-t a konfliktusba.
„Ha lesz béke, nem lesz háborús infláció, mi a béke pártján állunk. A mi álláspontunk és a magyar érdekek világosak: ebből a háborúból nekünk ki kell maradnunk” – hangsúlyozta a miniszterelnök szerda délután Facebook-videójában. A NATO egy védelmi szervezet, fontos, hogy ne sodródjon bele az orosz–ukrán háborúba, emlékeztetett. A háborús inflációnak és a fenyegető háborús gazdasági válságnak csak a béke vethet véget a kormányfő szerint, ezért szorgalmazta, hogy minél hamarabb legyen tűzszünet, és kezdődjenek meg a béketárgyalások.
„Azt javasoltuk, hogy a NATO erőfeszítéseinek középpontjába most már a béke megteremtését helyezzük” – fogalmazott. „Ugyanakkor a békéhez erő is kell” – tette hozzá. Bejelentette, Magyarország a katonai célú kiadásokat a tervezett 2024-es évnél egy esztendővel hamarabb, 2023-ban felemeli a nemzeti össztermék két százalékának szintjére. „Ha lesz béke, akkor lesz újra gazdasági fellendülés, ha lesz béke, nem lesz infláció, és véget érnek azok a kockázatok, amelyek ma Magyarország biztonságát veszélyeztetik” – emlékeztetett.
Szijjártó a stratégiai koncepcióval kapcsolatban azt nyilatkozta, „a keletről és délről érkező fenyegetéseket egyaránt komolyan kell venni, tehát a terrorizmussal és az annak nyomán kialakuló migrációs hullámokkal szembeni fellépés is fontos feladata lesz a szövetségnek”. „Magyarország folyamatosan hozzájárul ahhoz, hogy a NATO továbbra is minden idők legsikeresebb védelmi szövetsége lehessen” – mondta a védelmi kiadások növeléséről.
Henry Kissinger újra a béke mellett szólalt fel
Fontos lenne folytatni a párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – mondta Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a német Stern magazinnak. A politikus szerint Oroszország a háború után is nagyhatalom marad, ezért a katonai konfliktus vége után újra kell majd definiálni Ukrajna és Oroszország viszonyát. Kissinger hozzátette, hogy nem szabad csak azért folytatni háborút, mert a nyugati országok szerint ezzel meg lehet dönteni Putyin hatalmát, ugyanis ennek nincs realitása.
Kissinger már korábban a davosi Világgazdasági Fórumon is hangot adott annak a véleményének, miszerint a háborúnak nem szabad elhúzódnia, valamint hogy a Nyugatnak nem szabad elfelejtenie Oroszország helyét az európai erőegyensúlyban. Davosban ezzel éppen ellentétes véleményt fogalmazott meg Soros György, aki arról beszélt, hogy az ukrajnai háború egy harmadik világháború kezdete lehet, és a civilizáció érdekében mindenképpen le kell győzni az orosz elnököt.
(PZ)
Röviden
•
Kijevbe utazott kedd este Joko Widodo indonéziai elnök, hogy meg-győzze Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a béketárgyalások szükségességéről. Az államfő előzőleg részt vett a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő G7 bajorországi csúcstalálkozóján. Ma pedig már Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akit a háború befejezésére fog kérni. Novemberben Indonéziában tartják az országok szélesebb körét magában foglaló G20-csoport csúcstalálkozóját, Joko Widodo meghívta a tanácsozásra Putyint, aki el is fogadta a meghívást.
•
Törökország általa terroristának tartott 33 ember kiadatását fogja kérni Svédországtól és Finnországtól. Az érintettek Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), valamint a Fethullah Gülen prédikátor által alapított Fetö tagjai.
•
Az ukrán fegyveres erők súlyos emberveszteségeket szenvednek Liszicsanszk és Harkiv környékén – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdán. Mint mondta, a liszicsanszki olajfinomítónál az elmúlt nap folyamán az ukrán 10. hegyi rohamdandár 108. zászlóalja teljesen megsemmisült, az alegység 350 katonájából mindössze 30 katona maradt életben. Rogyion Mirosnyik, a Luhanszki Népköztársaság moszkvai nagykövete szerdán azt mondta, hogy az általa képviselt szakadár régió utolsó, ukrán kézen maradt városa, Liszicsanszk egyharmadát „felszabadították”.
