Külföld

Magyarország még csak tárgyalni sem hajlandó az esetleges gázembargóról

A kormány még csak tárgyalni sem hajlandó az esetleges orosz gázembargóról, ugyanis Magyarország energiaellátásának biztonsága nem lehet kompromisszum kérdése - szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

Magyarország még csak tárgyalni sem hajlandó az esetleges gázembargóról
Szijjártó Péter
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az energiaügyekkel foglalkozó európai uniós tagállami miniszterek ülésére érkezve arról számolt be, hogy világos mandátummal vesz részt a találkozón, eszerint a kormány még csak tárgyalni sem hajlandó a gázembargóról, mivel hazánkban ez „gyakorlatilag a gazdaság és az ország működőképtelenségét jelentené”.

Elmondta, hogy a tanácskozáson szó lesz közös beszerzési platformok létrehozásáról is. „Nekünk azzal semmi bajunk, ha az Európai Unió újabb gázforrások után néz, de az ebben való részvétel kizárólag önkéntes lehet, semmifajta kötelességet beszerzés tekintetében a tagállamokra róni nem lehet” - húzta alá.

Szijjártó Péter ezt követően kitért arra is, hogy jelenleg súlyos technikai problémákat jeleznek az Oroszországból Nyugat-Európába irányuló földgázszállítási útvonalakon. Mint közölte, ezzel kapcsolatban Magyarország azt várja el az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja ki, ezt valóban az okozza-e, hogy nem érkeztek vissza Kanadából a vezetékrendszer üzemeltetéséhez szükséges, korábban karbantartásra küldött eszközök.

„Ha ez igaz, akkor valamifajta intézkedéseket várunk el az Európai Bizottságtól annak érdekében, hogy az európai földgázellátás ne kerüljön rövid távon válságba” - mondta.

A miniszter kiemelte: látható, hogy Nyugat-Európában már több országban nemzeti vészhelyzetet kellett kihirdetni.

„A szomszédságunkban zajló háború és az annak nyomán kivetett szankciók nagyon komoly áremelkedést okoztak az európai energiapiacon, majd második lépésként nagyon komoly mennyiségi probléma is előállt, aztán ez belekerült egy ördögi körbe, és a mennyiségi kihívások újabb áremelkedést jelentettek” - mutatott rá.

Végül pedig közölte, hogy a gáztárolás kapcsán az EU által előírt kötelező mennyiségnek Magyarország már most a háromnegyedénél jár.

Az ukrajnai háború és az annak nyomán kivetett szankciók az energiahordozók rendkívüli drágulásához vezettek, ezt követte a szállított mennyiség visszaesése, ami egyfajta ördögi körként az árak további emelkedésével járt - közölte Szijjártó Péter az uniós tagállami miniszterek ülését követő sajtótájékoztatóján, ahol azt is kiemelte: a találkozón érezhető volt, hogy óriási az aggodalom, hiszen Európa rendkívül komoly kihívásokkal és nehézségekkel néz szembe az energiaellátás biztonságát illetően.

„Láthatjuk, hogy immáron Nyugat-Európa erős országaiban is nemzeti veszélyhelyzetek kihirdetésére került sor az energiaellátás bizonytalanságai miatt” - mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt hetekben „drámaian” visszaesett a kontinensre szállított orosz földgáz mennyisége.

Mint tudatta, ezzel kapcsolatban felkérte az Európai Bizottságot annak kivizsgálására, hogy igaz-e az orosz fél azon érvelése, miszerint a mennyiségcsökkenés oka az, hogy a szankciók miatt nem érkeztek vissza Kanadából a vezetékrendszer üzemeltetéséhez szükséges, korábban karbantartásra odaküldött német eszközök.

„Ha ez így van, akkor valamifajta akciótervet vagy intézkedést várunk az Európai Bizottságtól” - fogalmazott.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a mérsékelt nyugat-európai szállítások hatása Magyarországon is érezhető volt, igaz, közel sem olyan mértékben, mint máshol. Rámutatott, hogy az ellátás döntő része a déli útvonalon keresztül zajlik, így a szerződés szerinti teljes napi mennyiség 88-89 százaléka még az Ausztria felől érkező földgáz lefeleződése mellett is megérkezett. Ez ügyben orosz kollégája, Szergej Lavrov segítségét kérte, majd ennek nyomán már másnap beszélt Alekszandr Novak energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettessel, aki arról tájékoztatta, hogy a kiesést a már idézett technikai problémák okozzák.

Továbbá aláhúzta: ismét bebizonyosodott, hogy a magyar kormánynak igaza volt abban, hogy az energiaellátás nem filozófiai, ideológiai vagy politikai, hanem fizikai kérdés. „A nap végén egyszerű a kérdés: van-e elég mennyiség és az elér-e a fogyasztókhoz” - vélekedett.

Majd hozzátette, az is bebizonyosodott, hogy nem könnyű a leválás az orosz földgázról, hazánk éppen ezért nem hajlandó semmiféle gázembargó támogatására, az ugyanis a teljes működésképtelenséget jelentené.

Ennek illusztrálására rámutatott, hogy Magyarország évi 10 milliárd köbméteres fogyasztásából 8,5 milliárd köbméter Oroszországból érkezik, ekképpen fizikailag lehetetlen rövid- vagy akár középtávon más forrásból garantálni az energiaellátás biztonságát és kiszámíthatóságát.

A miniszter ezután a közös beszerzési platformok létrehozását célzó javaslatra is kitért. Támogatásáról biztosította a diverzifikációt, ugyanakkor leszögezte, hogy ebben kizárólag önkéntes alapon képzelhető el a részvétel.

„Szuverén nemzeti jog, hogy mindenki önkéntesen dönthesse el, hogy milyen módon, akár egyedül, akár csoportosan, akár közös platformon keresztül akarja beszerezni az energiahordozókat” - közölte.

Végezetül bejelentette, hogy már 39 százalék fölött van a magyar földgáztározók töltöttségi szintje, ami 2,7 milliárd köbméternek felel meg. Tájékoztatása szerint ez nagyjából háromnegyede annak a mennyiségnek, amelyet az EU-s előírások értelmében Magyarországnak kötelező betárolnia. Utóbbi az éves fogyasztás 35 százaléka, azaz 3,6 milliárd köbméter.

Újságírói kérdésre válaszolva pedig elmondta: mint minden más tagállam, Magyarország is rendelkezik vészforgatókönyvvel, a jelenlegi helyzettől függetlenül is, azonban hazánk energiaellátása jelenleg biztonságban van.

Kapcsolódó írásaink