Külföld

Napirenden a bővítés ügye a brüsszeli uniós csúcson

Orbán Viktor azért fog dolgozni, hogy a tagjelölt államok felvétele előtt álló politikai és bürokratikus akadályok mihamarabb elháruljanak

Az uniós bővítés ügye is napirendre kerül ma Brüsszelben. A magyar álláspont az, hogy a térség uniós integrációja hazánk és Európa érdekeit is szolgálja.

Ismét Brüsszelben üléseznek ma az uniós állam- és kormányfők. Mind az Európai Tanács ülésén, mind pedig az azt megelőző EU-Nyugat-Balkán csúcson központi téma lesz a bővítés kérdése, mivel múlt héten az Európai Bizottság javasolta a tagjelölti státusz megadását Ukrajnának, Moldovának és – feltételekkel – Grúziának. A találkozón részt vesznek Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia vezetői is.

Hazánk támogatja a Brüsszel által javasolt bővítést, erről Orbán Viktor is biztosította a napokban Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A kormányfő uniós vezetőknek javasolta, hogy Bosznia-Hercegovina is kapjon tagjelölti státuszt.

„Mindannyiunk érdeke, hogy szomszédaink szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállamok legyenek” – mutatott rá Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója tegnapi Facebook-bejegyzésében. Hangsúlyozta, Orbán Viktor „azért fog dolgozni Brüsszelben, hogy a tagjelölt államok felvétele előtt álló politikai és bürokratikus akadályok mihamarabb elháruljanak”.

Elsősorban politikai okai lehetnek annak, hogy Brüsszel Grúzián ugyanazon követelményeket kéri számon a tagjelöltség előtt – pl. bírósági reform vagy korrupcióellenes küzdelem – amelyeket Ukrajnától is várna a tagjelöltség megadása után, fogalmazott lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. Kosztur szerint a tagjelölti státusz megadásának elsősorban szimbolikus jelentősége lehet. Emlékeztetett, Kijev bírálatai „mind a fegyverszállításokat, mind a szankciókat érintették, a tagjelölti státusz megadása kétségkívül a legolcsóbb és legkevésbé kockázatos »támogatás«, amit az EU adhat” – fűzte hozzá. A kutató rámutatott arra is, hogy tagjelöltségtől függetlenül Ukrajna útja a tényleges tagságig évtizedekig tarthat majd. Mint mondta, Moldova alapvetően nyugatos vezetése felé egyfajta hála lehet a tagjelöltség, amiért egyre inkább a Nyugat oldalán foglal állást az orosz–ukrán konfliktusban (bár a szankciókhoz továbbra sem csatlakozott), ezzel szemben Grúzia őrzi semlegességét, ez is okozhatta a „leminősítést”.

A Nyugat nem bír Kínával


Az Egyesült Államok egyre nehezebb helyzetbe hozza az európai cégeket a kínai piacokon, ugyanis Washington olyan szabályozást akar életbe léptetni, amely tiltaná a kínai Hszincsiang tartományból származó termékek importját. Az amerikai vezetés azzal vádolja Pekinget, hogy emberi jogi jogsértéseket követ el a tartomány üzemeiben foglalkoztatottakkal szemben. Joerg Wuttke, az Európai Unió kínai kereskedelmi kamarájának elnöke egy pekingi kerekasztal-beszélgetésen azt fejtegette, hogy a Kínával való üzleti tevékenység egyre „bonyolultabbá és drágábbá” válik az európai cégek számára, amelyek egyre inkább a világ második legnagyobb gazdasága és az Egyesült Államok közötti geopolitikai harcban találják magukat – írta a South China Morning Post hírportál.


Wuttke szerint az európai vállalatoknak nehéz lesz bizonyítaniuk, hogy beszállítói láncukban nincs kényszermunkát foglalkoztató beszállító, ugyanis nincsenek ehhez külső auditorok. A legutóbbi hírek szerint a kínai gazdaságnak nem ártottak sokat a korábban bevezetett amerikai szankciók. A korlátozások ellenére az ázsiai ország félvezető ipara lett a leggyorsabban fejlődő ágazat. A Bloomberg hírügynökség adatai szerint jelenleg a világ húsz legjelentősebb mikrochipgyártó vállalata közül 19 már kínai, egy évvel korábban ugyanakkor a listán még csak nyolc kínai cég volt megtalálható. A Bloomberg szerint ez a kiemelkedően gyors növekedés megvilágítja, hogy a Washington és Peking közötti feszültségek miképpen alakítják át a világ félvezetőiparát.
(PZ)

Politikusok elutasítottsága a magyarok körében (százalékban)

A magyar emberek körében Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megítélése is romlott az orosz–ukrán háború kezdete óta, derült ki a Századvég felméréséből. A kutatás szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya májusról júniusra 65-ről 68 százalékra nőtt. Vlagyimir Putyin esetében a negatív véleményen lévők aránya februárban 68 százalék volt, ez a szám májusra 72 százalékra nőtt, és júniusra is ugyanennyi maradt. A felmérésből az is kiderült, a magyarok túlnyomó többsége, 83 százaléka a béke érdekében mielőbbi tárgyalást
és kompromisszum elérését sürgeti az orosz–ukrán háborúban.
(BB)

Kapcsolódó írásaink