Külföld

Fegyverexport helyett ukrán gabonaimport

Magyarország segítené az ukrán élelmiszer áthaladását országunkon

A magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxem­bourg­ban tárgyalt az élelmiszer-ellátási lánc biztonságát érintő kérdésekről. Szijjártó Péter szerint az Ukrajnába irányuló fokozott fegyverszállítások nem adnak választ erre az égető globális problémára.

Fegyverexport helyett ukrán gabonaimport
Szijjártó Péter Luxembourgban tárgyalt a létfontosságú gabonaellátásról
Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldal

Az Ukrajnában zajló háború globális élelmiszer-ellátási válságot okozhat, ami ráadásul újabb migrációs hullámok veszélyével járhat – figyelmeztetett a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Luxembourgban. A tárcavezető azt közölte az európai uniós külügyminiszteri tanácsülés szüneté­ben, hogy ezt a krízist négy tényező alakítja. Ilyen a háborús inflációs környezet, illetve az orosz és ukrán mezőgazdasági termelési és exportkapacitások csökkenése és az ennek nyomán előálló áremelkedés. Ezek mellett nagyban hozzájárul a problémához az alternatív források hiánya, valamint az, hogy Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország is fontos szereplője a globális műtrágyapiacnak.

Szijjártó Péter szerint voltak, akik arról beszéltek az ülésen, hogy még több fegyvert kell küldeni Ukrajnába. „Nem vagyok egészen biztos abban, hogy az élelmiszer-ellátási válságra globálisan ez jelentené a legjobb megoldást” – hangsúlyozta. A miniszter arról számolt be, hogy Magyarország nagyjából a dupláját tudja előállítani az általa elfogyasztott élelmiszernek, de három intézkedésre még a kedvező helyzet ellenére is szükség van, hogy az embereket meg lehessen óvni a krízis hatásaitól.

Először is fenn kell tartani az alapvető élelmiszerekre bevezetett árstopot. Emellett Magyarország felajánlotta, hogy elősegíti az ukrán élelmiszer-szállítmányok gyors áthaladását, rendkívül fontos, hogy a két ország közötti határ biztonságos a fegyverszállítások elmaradása miatt. Végezetül pedig erősen kell tartani a határok védelmét, mivel a nyugat-balkáni útvonal továbbra is kedvelt a migránsok körében.

A csütörtök–pénteki uniós csúcstalálkozót előkészítő videókonferencián vett részt tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a belga, a bolgár, az észt, a luxemburgi és a máltai kormányfővel közösen. Orbán Viktor egyetértett azzal az uniós javaslattal, hogy Ukrajnának és Moldovának adják meg az EU-tagjelölti státuszt. Hozzátette ugyanakkor, hogy Grúzia és Bosznia esetében is biztosítani kell a tagjelöltséget. Közösségi oldalán később azt üzente, „Csütörtökön újra EU-csúcs Brüsszelben. Az álláspontunk világos: a háborús infláció egyetlen ellenszere a béke, ezért mi az azonnali tűzszünet és a gyors béketárgyalások mellett állunk. Ez Magyarország, a magyar családok és egész Európa érdeke!”

Az Európai Unió eközben egy évvel meghosszabbította tegnap azoknak a büntetőintézkedéseknek a hatályát, amelyeket Oroszország ellen vezetett be a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenesnek tartott annektálása nyomán. A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba és a Krímbe.

Háborús bűnnek számít, ha Oroszország akadályozza a gabonakivitelt Ukrajnából – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban. Borrell hozzátette: elképzelhetetlen, hogy több millió tonna búza elzárva maradjon Ukrajnában, miközben a világ többi részén emberek éheznek.

Az EU lemarad Kelet-Ázsiában

Az Európai Unió egyre inkább lemarad az indiai–csendes-óceáni térség felé történő geopolitikai fordulatban – írt az EUobserver portálon Jean de Ruyt, Belgium korábbi EU-nagykövete. De Ruyt szerint miközben az Egyesült Államok és Kína sorra köti a megállapodásokat a térség országaival, addig az Európai Bizottság által 2021-ben kidolgozott indiai–csendes-óceáni stratégiáról még mindig nincs egyetértés a tagállamok között. Ursula von der Leyen bizottsági elnök az EU–Japán-csúcstalálkozón még mindig csak víziókról és szándékokról beszélt. A régiót nem lehet figyelmen kívül hagyni, itt él a Föld népességnek több mint fele, a világgazdaság növekedésének pedig majdnem hatvan százalékát ez a térség adja.
(PZ)

Kapcsolódó írásaink