Külföld
Fogynak a Nyugat fegyverei
Egyre többe kerül az ukrán–orosz háború elhúzása Washingtonnak
Az ukrán hadsereg ugyanis eddig leginkább a saját szovjet fegyvereire támaszkodott a háborúban, illetve az egyes – főleg közép-európai – országok által szállított, szovjet éra korabeli fegyverekre. A háború elhúzódásával azonban ezek nagy része már megsemmisült. Emellett ugyanakkor érezhető az is, hogy a nyugati államok a fejlettebb, drágább technikát már egyre inkább vonakodva adják oda Kijevnek – hogy az a legtöbb esetben egyébként vagy az orosz légierő vagy tüzérség áldozatává váljon.
Az Egyesült Államokban ugyanakkor egyre inkább csökken azoknak a fegyvereknek a mennyisége, amelyet még a saját védelmi képességeinek kockára tétele nélkül felajánlhat Ukrajnának. Korábbi hírek szerint is a háború már felemésztette az amerikai hadsereg Javelin rakétaállományának harmadát, valamint a Stinger rakétáinak negyedét.
Ráadásul a fegyverek pótlását megnehezíti már a világjárvány alatt összeomlott ellátási láncok állapota, amin a háború csak tovább rontott. A Pentagon ellátási láncának gyengesége nemcsak az Ukrajnának nyújtott segélyt fenyegeti, hanem azt is, hogy Amerika képes lesz-e reagálni a jövőbeli válságokra – beleértve egy esetleges tajvani konfliktust, amelynek hadserege az Egyesült Államokban gyártott fegyverektől függ.
A Pentagon vezetői ugyanakkor amiatt is aggódhatnak, hogy az amerikai fegyveripar jelentősen függ Oroszországtól és Kínától, ahonnan a legtöbb olyan fontos alapanyag érkezik, mint például ritkaföldfémek, amelyek elengedhetetlenek a fegyvergyártásban használt elektronikai alkatrészek legyártásához. Emiatt, ahogy a Pestisrácok is megírta Washington kesztyűs kézzel bánik az olyan orosz milliárdosokkal, mint például Vlagyimir Potanyin oligarcha, aki feltehetőn azért nem került az Egyesült Államok szankciós listájára, mert bányái a világon felhasznált nikkel 15 százalékát és a palládium negyven százalékát állítják elő.
