Külföld

Berlin vonakodik segíteni Kijevnek

Az Ukrajnának szánt nehézfegyverek miatt dúl a politikai vihar Berlinben. Mindeközben újabb orosz katonai sikerekről számoltak be.

Ismét jelentős politikai nyomás alá került Olaf Scholz német kancellár az Ukrajnának ígért nehézfegyver-szállítmányok miatt. Az ellenzék vezető ereje – a közvéle­mény-kutatásokon újra az élre került – Kereszténydemokrata Unió–Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) szövetség szövetségi parlamenti (Bundestag-) határozatot akar elfogadtatni arról, hogy a nehézfegyvereket ténylegesen szállítsák is le mielőbb Ukrajnának. A jobbközép pártszövetség szerint hezitálásával Scholz egyre inkább elszigeteli Németországot a NATO-ban.

Sürgette a kancellárt a durva sajtónyilatkozatairól is ismert ukrán nagykövet, Andriy Melnyk is, aki arról beszélt, az Ukrajnának ígért harckocsik megérkezésére számít egy időben azzal, hogy a hónap végén Scholz várhatóan Kijevbe látogat. A nagykövet csalódástkeltőnek nevezte a német szállítások lassúságát, mint mondta, bízik benne, hogy a baloldali–zöldpárti–liberális kormánykoalíció „végre rálép a gázpedálra”.

Scholz ukrajnai útját egyébként hónapok óta sürgették Kijevből, de Scholz egyrészt közölte, hogy érdemi előrelépés nélkül, pusztán a fotók kedvéért nem megy sehova, másrészt pedig az ukrán vezetés nemkívánatos személynek nevezte Frank-Walter Steinmeier német államfőt, Oroszországhoz fűződő viszonyára hivatkozva.

Noha a kormány már 350 millió euró értékben adott engedélyt fegyverek és más katonai felszerelések szállítására, a Die Welt értesülései szerint nem sieti el a szállításokat. Múlt héten egyeztetett ukrán kollégájával Christine Lambrecht német védelmi miniszter, aki kijevi források szerint kitérő választ adott a sürgető kérdésekre.

Scholzot bírálta az általa vezetett szociáldemokratáktól balra álló Baloldal is, a párt szerint egyáltalán nem kéne fegyvert szállítani Ukrajnának, diplomáciai megoldás kell.

Újabb orosz katonai sikerekről érkeztek beszámolók hétfőn. Az ukrán vezérkar közlése szerint az ukrán hadsereget kiszorították az oroszok Szeverodoneck belvárosából. Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” helyettes vezetője azt mondta, a Szeverodoneckben körülzárt ukrán erők számára csak a megadás maradt, miután az ukrán fegyveres erők felrobbantották a visszavonulásuk egyetlen lehetséges útvonalát, a Liszicsanszkba vezető utolsó hidat. Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pedig arról beszélt, hogy orosz precíziós föld-levegő rakéták egy külföldi fegyverszállítmányt és egy zsoldosbázist is megsemmisítettek.

Kettős nyomás alatt Brüsszel

Miközben az Európai Bizottság elnöke Kijevben tárgyal az ukrán EU-tagságról, Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia évtizedek óta várakoznak felvételre, Bosznia-Hercegovina és Koszovó pedig a tagjelöltségre – mutatott rá a Der Tagesspiegel. A német lap szerint a tagjelölti státus Ukrajnának önmagában érték, valójában azonban a tagsághoz nem viszi sokkal közelebb, hiszen az EU rendkívül lassan dönt az ilyen kérdésekben, ráadásul egyhangúságra van szükség. A Der Tagesspiegel szerint csak azért nem lehet valaki tag, mert már sokat várt, de a háború áldozataival való együttérzés sem lehet elég ok. A Nyugat-Balkánnak egyébként reményt jelenthet, hogy Hollandia már nem blokkolja Észak-Macedónia és Albánia csatlakozását.
(ŐM)

Vita az atomfegyverekről

A Nyugatnak joga van ahhoz, hogy nukleáris robbanófejeket adjon Ukrajnának, hogy az meg tudja védeni a függetlenségét – jelentette ki Radoslaw Sikorski, az Európai Parlament lengyel képviselője egy interjúban az ukrajnai Espreso TV-nek. A volt külügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fegyverekkel fenyegeti Ukrajnát, a nyugati országoknak pedig el kell tántorítaniuk ettől. Sikorski radikális kijelentését Oroszország nem hagyta válasz nélkül, Vjacseszláv Vologyin, az Állami Duma elnöke azt mondta, egy ilyen lépés súlyos veszélybe sodorná egész Európát. Szerinte ha a Nyugat nukleáris fegyverekkel látná el Ukrajnát a jelenlegi helyzetben, azzal nukleáris konfliktust provokálnának ki Európa közepén. (BB)

Röviden

Ha Oroszország megtámadja Lengyelországot, negyvenmillió lengyel kész fegyverrel védeni hazáját – közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki hétfőn egy sportlőtér megnyitóján vett részt. Hangsúlyozta az ország elrettentő képességeinek jelentőségét is: „A hadseregünk legyen olyan erős, hogy lehetőleg soha ne kelljen bevetni.”
(ŐM)
 

Kína megelőzte Németországot az orosz energia legnagyobb vásárlójaként az ukrajnai háború kezdete óta egy finn kutatás szerint. Oroszország mintegy 93 milliárd euró bevételre tett szert az olaj, a földgáz és a szén eladásából február 24-e óta, ebből Kínára 12,6 milliárd euró jutott, Németországra pedig 12,1 milliárd euró. Májusban egyébként Oroszország lett India második legnagyobb olajszállítója Irak után, megelőzve Szaúd-Arábiát.
(ŐM)
 

Stockholmban találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Magdalena Andersson svéd miniszterelnök. Stoltenberg elmondta, Svédország fontos lépéseket tett afelé, hogy megfeleljen Törökország feltételeinek. A NATO-tag Ankara korábban közölte, akkor támogatja Svédország csatlakozását, ha az felhagy a Kurdisztáni Munkáspárt és más terrorcsoportok támogatásával, és felfüggeszti a fegyverembargót Törökországgal szemben.
(BB)

Kapcsolódó írásaink

„Hosszú út áll Ukrajna előtt”

ĀKijevben tárgyalt Ukrajna EU-csatlakozásáról Ursula von der Leyen az ukrán elnökkel, aki szerint még erősebb szankciók kellenek Oroszországgal szemben