Külföld

Agresszívan fenyegetőznek az ukrán politikusok

Kijevben a kudarcaik okát abban látják, hogy túl kevés nyugati nehézfegyver érkezik az országba

Az áprilisi magyar parlamenti választások kampányában, valamint az elmúlt hetekben is egymást érték a fenyegetések és agresszív követelések, amelyeket a kijevi vezetés intézett a magyar kormányhoz. Kosztur András kutató szerint fenntartásokkal kell kezelni az ukrán nyilatkozatokat.

Agresszívan fenyegetőznek az ukrán politikusok
Harcias retorika és megjelenés: Zelenszkij katonák gyűrűjében
Fotó: AFP/Ukrán Elnöki Sajtószolgála

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a választások előtt többször is számonkérte Magyarországot azon békepárti álláspontja miatt, miszerint hazánk ki akar maradni a háborúból, nem küld katonát, nem szállít fegyvert Ukrajnába, és át sem engedi a területéről közvetlenül Ukrajnába tartó fegyverszállítmányokat. Zelenszkij videókapcsolaton keresztül tárgyalt volna Márki-Zay Péterrel, a baloldal miniszterelnök-jelöltjével, ám ez végül meghiúsult.

Az elmúlt hetekben a fenyegetések és követelések tárgya jellemzően az, hogy Magyarország járuljon hozzá az orosz olajra kivetett embargóhoz. Több ukrán politikus is elégedetlenül nyilatkozott a napokban amiatt, hogy végül kompromisszumos megállapodás született Brüsszelben, és a gázvezetéken történő szállítás mentesül a tilalom alól, sőt, Orbán Viktor az EU-csúcson azt a garanciát is kiharcolta, hogy ha valami történik például a Barátság vezetékkel, akkor más forrásból is szerezhessen be hazánk olajat.

A kormányfő által is hivatkozott fenyegetés Olena Zerkaltól, az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadójától származik, aki azt mondta, országának erős ütőkártyája a hazánk mellett más országokat is kiszolgáló Barátság vezeték, és meglehet, hogy „történik vele valami”. Menczer Tamás külügyi államtitkár válaszul megdöbbentőnek és elfogadhatatlannak nevezte a nyilatkozatot. A magyar kormányt sűrűn bíráló budapesti ukrán nagykövet, Ljubov Nepop nemrég egy interjúban azt mondta, hazánknak az olajembargó mellett egy esetleges gázembargót is támogatnia kéne.

„Kijev alapállása az, hogy Ukrajna nemcsak magát, de az egész vilá­got védelmezi, így nem lehetőség, hanem kötelesség a támogatása, amelynek módját és mértékét nem a támogató, hanem Ukrajna határozhatja meg” – fogalmazott lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. Mint mondta, Kijev abban látja legutóbbi kudarcai okát, hogy szerinte túl lassan és nem elegendő mennyiségben érkeznek a nyugati nehézfegyverek.

A kutató szerint a harcias retorika ellenére valószínűleg nem kell tartani attól, hogy a Magyarország felé vezető kőolajvezetékkel valóban történne valami. „A kijevi vezetés túlzott harciassága, a szankciópolitika egyre nyilvánvalóbb kudarca és az ukrán hadsereg szorult helyzete a romló európai gazdasági helyzettel együtt mind sebezhetővé teszik az ukrán–nyugati kapcsolatokat, ha Ukrajna nyíltan fellépne egy EU- és NATO-tagország ellen, csak rontaná a helyzetét” – magyarázta.

Úgy látja, ezek a kijelentések gyakran az ukrán közvéleménynek szólnak, a kijevi vezetés igyekszik hárítani a felelősséget. Kosztur kitért arra is, hogy az ukrán vezetők egyébként is tesznek furcsa kijelentéseket, legutóbb Ljudmilla Deniszova ombudsmant váltották le, többek között azért, mert túlzó részletességgel számolt be a sajtónak nem bizonyítható nemierőszak-esetekről. Hozzátette, a minap pedig az elnök felesége, Olena Zelenszka állította, hogy kilencéves kisfiuk katonai és politikai tanácsokat ad az apjának, többek között arról, hogy melyik ország segíti jól és melyik rosszul Ukrajnát. „Ha ezt komolyan vennénk, azt is mondhatnánk, Zelenszkij kilencéves fia áll a magyar és német kormánnyal szembeni kritikák mögött. A kijevi nyilatkozatokat tehát érdemes fenntartások-kal kezelni” – tette hozzá.

Rossz kezekbe juthatnak a fegyverek


Az Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) igyekszik elkerülni, hogy az ukrajnai háború is hasonló helyzetet okozzon az európai illegális fegyverpiacon, mint amilyet a balkáni háború okozott – mondta Catherine De Bolle, az ügynökség igazgatója Welt am Sonntagnak. Kifejtette, amikor a balkáni háborúk véget értek, Európában rengeteg fegyver került bűnözői csoportok kezébe, és ezek máig használatban vannak. Hozzátette, az ukrajnai háború is azzal fenyeget, hogy az odaküldött és ott használt fegyverek az alvilág kezébe kerülhetnek.

Elmondása szerint az ügynökséget az is aggasztja, hogy a háborúba önkéntesként elutazó személyek között lehetnek terroristák, valamint szélsőséges ideológiákat valló személyek is. A szervezet fegyvereket illető aggodalmát korábbi hírek is alátámasztják: nemrég egy Spanyolországban folytatott házkutatás során a rendőrség egy holttest mellett jelentős mennyiségű drogot és Csehország által Ukrajnának szánt RPG kézi páncéltörő gránátvetőt talált. A tisztviselő elismerte azt is, hogy Európában, sok helyen soha nem látott mértékű erőszak uralkodik az utcákon, ehhez hasonlót eddig csak egyes latin-amerikai országokban lehetett látni.
(PZ)

Törökország közvetítő szerepre törekszik

A montreux-i egyezmény miatt nem lehet megtartani több NATO-hadgyakorlatot a Fekete-tengeren – jelentette ki Mevlüt Cavosoglu török külügyminiszter a török médiának nyilatkozva. „Az egyezménynek megfelelően lemondtuk vagy elhalasztottuk a tervezett NATO-gyakorlatokat. Fontos szerepet játszunk, és teljesítjük kötelezettségeinket” – fogalmazott Cavusoglu. Azt viszont nem árulta el, pontosan mely gyakorlatokról van szó.

Törökország az 1936-ban aláírt montreux-i egyezményre hivatkozva az ukrajnai konfliktus februári kezdete óta számos orosz hadihajónak megtagadta a Fekete-tengerhez való hozzáférést a Boszporusz-szoroson keresztül, a megállapodás értelmében ugyanakkor kivételt kell tennie a hazai kikötőikbe visszatérő hajók esetében. A NATO közben fokozta légtérellenőrzési tevékenységét a térségben, valamint jelentős aktivitást mutatnak a katonai szövetség felderítő repülőgépei is a az orosz határ mentén, beleértve a Fekete-tengert is. Cavusoglu beszélt az Oroszország elleni szankciókról is, úgy fogalmazott: „Bármelyik ország szabhat ki szankciókat bárkire, akire akar. Ez az ő dolguk. Mi a közvetítő szerepét választottuk, megpróbáljuk megkönnyíteni a dolgokat.”
(PZ) 

Röviden


Egy algériai katonai küldöttség az oktatási és a tudományos együttműködés bővítéséről tárgyalt az orosz hadsereg vezérkarának katonai akadémiáján. Az akadémia vezetője, Vlagyimir Zarudnickij kiemelte a két ország közötti magas szintű partnerséget és azt, hogy idén ünneplik a diplomáciai kapcsolatok felvételének hatvanadik évfordulóját.

Valentina Matvijenko, az orosz Szövetségi Tanács elnöke szerint Oroszország nyitott a megegyezésre Ukrajnával. Ehhez azonban arra van szükség, hogy mindkét oldal akarja – fejtette ki a politikus, aki mozambiki látogatásán nyilatkozott a TASZSZ hírügynökségnek. Leszögezte, hogy a moszkvai vezetés készen áll a tárgyalásokra, amelyek a békéhez vezetnek, de az egyeztetések folytatására nem látnak készséget Kijev részéről. Hozzátette, véleménye szerint mindenképpen békés, diplomáciai megoldásra van szükség.

Az orosz erők megszilárdították helyzetüket a kelet-ukrajnai Szeverodoneck központjában – közölte tegnap Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye területi kormányzója. Azt írta, hogy a támadók a stratégiai fontosságú város mintegy 70 százalékát tartják ellenőrzésük alatt. Szeverodoneck az ukrán hatóságok számára Luhanszk megye közigazgatási központja lett azóta, hogy a Moszkva által támogatott oroszbarát szakadárok 2014-ben elfoglalták Luhanszk városát.

A svájci kormány gazdasági államtitkársága (SECO) nem járult hozzá ahhoz, hogy Dánia Svájctól vásárolt, Piranha III típusú páncélozott harcjárműveket juttasson el Ukrajnába – jelentette tegnap az SRF svájci televízió. Amennyiben egy ország exportálni akar svájci gyártmányú fegyvereket vagy katonai felszereléseket, azt csak a svájci kormány engedélyével teheti meg, és a hatályos svájci törvények tiltják fegyverek exportját konfliktusövezetekbe. Svájc áprilisban már megvétózott más hasonló ügyleteket is, nem járult hozzá például svájci gyártmányú lőszerek szállításához.
(PZ)

Kapcsolódó írásaink