Külföld

Erdély idén kiemelt helyszíne lesz a nemzeti összetartozás napi rendezvényeknek

Számos program várja az érdeklődőket az idén pünkösddel egy időpontra eső június 4-i nemzeti összetartozás napja alkalmából határon innen és túl.

Erdély idén kiemelt helyszíne lesz a nemzeti összetartozás napi rendezvényeknek
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolikáért felelős államtitkára és Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság és a Magyarság Háza közös, a nemzeti összetartozás napjához kapcsolódó programjairól tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a Nemzeti Táncszínházban 2022. május 30-án
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: szinte nincs olyan település, ahol ne tartanának megemlékezéseket; az év különlegessége, hogy a magyarság legnagyobb szakrális ünnepe, a csíksomlyói pünkösdi búcsú éppen a nemzeti összetartozás napjára esik. Tekintettel a különleges egybeesésre, Csíksomlyó és általában Erdély idén kiemelt helyszíne lesz a nemzeti összetartozás napi rendezvényeknek - ismertette.

Az államtitkár kitért arra, hogy az év elején a Magyarság Házával karöltve meghirdették a Tamási Áron-emlékévet, így az idei június 4-i események szorosan kapcsolódnak majd a 125 éve született nagy íróhoz, illetve az emlékévhez.

Ötödik alkalommal szervezik meg a pünkösdi lovas zarándoklatot, amelynek célja a lovas hagyományok ápolása, erősítése, az összmagyarság imaüzeneteinek eljuttatása Csíksomlyóra - mondta el a politikus.

Közlése szerint a világ minden tájáról, a Kárpát-medencéből és a diaszpórából is érkeznek imaüzenetek mindazoktól, akik személyesen nem lehetnek jelen. Idén a háború miatt kiemelt jelentőségű a békéért szóló imák eljuttatása, amelyeket az oltár előtt helyeznek majd el - hangsúlyozta az államtitkár, jelezve: az idei búcsú jelmondata: Pax et Bonum - Béke és Jóság.

Potápi Árpád János emlékeztetett: e napon a tragikus kimenetelű első világháborúra és az azt követő békeszerződésre emlékeznek. A nemzet számára azóta is szinte megemészthetetlen történelmi eseményről van szó, s ez még inkább így volt a kortársak számára - fűzte hozzá.

Felidézte azt is, hogy június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját az Országgyűlés 2010-ben törvényben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává. A parlament a törvény elfogadásával kinyilvánította: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme". A törvénnyel az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjai és közösségei kapcsolatának fenntartása és ápolása mellett.

Az elmúlt 100 év minden nehézsége ellenére "itt vagyunk, megmaradtunk" - hangoztatta az államtitkár.

Kitért arra, hogy az egész magyar nemzetben megerősítették a nemzeti összetartozás-tudatot, és "ma büszkén vállaljuk magyarságunkat itt, Magyarországon és az utódállamokban mindenütt". A most felnövekvő fiatalok sokkal inkább értik és tudják, mi az, hogy Trianon, mi az, hogy határon túli magyarság - tette hozzá.

Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója közölte: hétfőn indul a pünkösdi beszélgetéssel az egyhetes kulturális programsorozatuk. Az egyes programhelyszínek Budapest mellett Csíksomlyó, Farkaslaka, Gyergyóremete, Gyimesfelsőlok, Madéfalva lesznek.

Június 3-án, pénteken kora reggel Budapestről, a Keleti pályaudvarról útnak indul a csíksomlyói búcsúba a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz, azaz az össznemzeti zarándokvonat, amelyet idén a Tamási Áron-mozdony húz majd, csatlakozva a emlékévhez.

Kapcsolódó írásaink