Külföld

Három hónapja tart már a háború

Putyin szerint az orosz gazdaság állja a szankcióscsapást, a rubel meg is erősödött

Döntő lehet Ukrajna szempontjából, hogy a Nyugat továbbra is nyújt-e támogatást Kosztur András kutató szerint. Az orosz hátország jobb állapotban van, Vlagyimir Putyin elnök úgy látja, a szankciókkal is megbirkózik a gazdaság.

Három hónapja tart már a háború
Mindennapos életkép: kilőtt orosz tank egy Kijev melletti településen
Fotó: AFP/Hiroto Sekiguchi

Három hónappal a háború kezdete után a kezdeményezés, ha az első szakaszhoz képest jóval kisebb vonalon is, de továbbra is az oroszoké Kelet-Ukrajnában – nyilatkozta lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. Mint mondta, az ukránok Harkiv környéki ellentámadása megtorpant, sőt, egyes hírek szerint az oroszok vissza is tudtak foglalni bizonyos pozíciókat. Hozzátette, más frontokon nem tudtak ellentámadást indítani az ukránok, az orosz tengeri blokád feloldása sem sikerült, bár a Kígyó-sziget körüli, tisztázatlan körülmények között zajló harcok május elején ezt célozhatták. „A mindkét fél által döntő jelentőségűnek tekintett donbaszi fronton pedig továbbra is állandóak az orosz támadások, és a lassú előrenyomulás miatt több kisebb katlan alakulhat ki” – sorolta.

A háború kimenetele szempontjából a szakértő szerint döntő lehet, hogy az ukrán csapatok mekkora károkat tudnak okozni az oroszoknak és milyen áron, valamint hogy azok a Donbasz esetleges elfoglalása után még tudnak-e majd újabb támadásokat indítani, például Miko­lajiv vagy Harkiv irányában. Szintén nagy jelentőséggel bírhat, hogy az ukránok meg tudják-e majd indítani nyár elején a régóta ígért, nagyszabású ellentámadásukat, és ha igen, akkor hol és milyen eredménnyel, tette hozzá.

Kosztur András
Kosztur András
Fotó: MH

Ezeket a kérdéseket Kosztur szerint a két fél tartalékai dönthetik el. „Az oroszok még nem mozgósítottak, és elvileg mind élőerőben, mind technikában vannak még bőven tartalékaik, ráadásul a hátországukat nem, illetve csak minimálisan érinti közvetlenül a háború – nagyobb gondot a szankciók miatti ellátási problémák okozhatnak a csúcstechnológiák területén, de ezek vélhetően csak később jelentkeznek majd”, magyarázta. Rámutatott, Ukrajna hátországa ezzel szemben jelentős károkat szenvedett, katonai és közlekedési infra­struktúrája ki van téve az orosz légi csapásoknak, így anyagi tekintetben az ellenállás folytatása a nyugati államoktól függ.

Jelenleg a szakértő szerint megvan a szándék Ukrajna támogatására, azonban Nyugaton is egyre gyakoribbak a fegyverkészletek kiapadására vagy a helyi gazdasági problémákra vonatkozó figyelmeztetések. Úgy értékelte, akkor fordulhat hosszabb távon is Ukrajna oldalára a kocka, ha a szankciók beválnak, és megroppantják az orosz gazdaságot vagy a társadalmat. „Jelenleg azonban úgy tűnik, a szankciós politika kudarcnak bizonyult, az orosz társadalom pedig éppen az ellentétes irányban mozdult el, mint ahogy azt Nyugaton várták volna” – jegyezte meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap arról beszélt, Oroszország gazdasága nagyon tisztességesen állja a szankciós csapást, minden nehézség ellenére. Hozzátette, hogy a külkereskedelemben az áttérés a nemzeti valutákban történő elszámolásra megerősítette a rubelt.

Ukrajna Európa része, de nem kész az EU-tagságra

Andrzej Duda lengyel elnök vasárnap Kijevben kijelentette, hogy az Európai Uniónak meg kell nyitnia kapuit Ukrajna előtt, és tagjelölti státuszt kell neki adnia a júniusi EU-csúcson. Erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt. „Ukrajnának most szüksége van a mi jelzésünkre, amely megnyitja az európai kapukat az ukrán társadalom előtt, amely az európai közösségek része akar lenni” – hangsúlyozta Duda. A lengyel elnök azt is szorgalmazta, hogy fokozzák az Oroszországgal szembeni szankciós nyomásgyakorlást. Jean-Dominique Giuliani, a Robert Schuman Alapítvány elnöke szerint viszont Ukrajna nem áll készen arra, hogy elfogadja az unió összes szabályát gazdaságilag, politikailag és a jogállamiság tiszteletben tartását illetően sem.


A Le Point hírportálnak nyilatkozva hozzátette, az uniónak meg kell találnia a biztonság megteremtéséhez szükséges eszközöket, amit Ukrajna saját maga számára már régóta nem tud megvalósítani. „A diplomáciai és védelmi megállapodások garantálhatják egyes szomszédaink »európai« jellegét” – tette hozzá Giuliani. Clément Beaune uniós ügyekért felelős francia miniszter vasárnap úgy nyilatkozott, Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz 15–20 évig is eltarthat. „Őszintének kell lenni. Ha azt mondjuk, hogy Ukrajna hat hónapon, egy vagy két éven belül belép az EU-ba, akkor hazudunk. Ez nem igaz. Nagyon hosszú folyamat lesz” – fogalmazott Beaune. „Nem szeretném, hogy illúziókkal és hazugságokkal hitegessük az ukránokat” – tette hozzá.
(DD)

Röviden

A NATO bővítése a feszültség növekedéséhez fog vezetni – közölte vasárnap késő este a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) főtitkára, Sztanyiszlav Zasz. A szovjet utódállamok egy részét tömörítő szervezet vezetője szerint Svédország és Finnország felvétele a NATO-ba egyáltalán nem fogja a szövetség tagállainak biztonságát szolgálni.

Videókapcsolaton keresztül szólalt fel a davosi Világgazdasági Fórum nyitónapján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ara szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy ne habozzon alkalmazni az Oroszország számára fájdalmas szankciókat mindaddig, amíg a Kreml átlépi az új vörös vonalakat. „Ne várják meg a végzetes lövéseket, azt, hogy Oroszország különleges fegyvereket, vegyit, biológiait, ne adj isten nukleáris fegyvert vessen be” – mondta.

Lengyelország Oroszországgal szembeni álláspontja fékeveszett és az őrülettel határos – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Mint mondta, éppen ezért aligha lehet megjósolni, hogy mi lesz a helyzet az orosz gáz Jamal-Európa gázvezetéken keresztül történő tranzitjával.

Az Ivano-Frankivszkból a Donyec-medencébe tartó ukrán erősítésre mért csapásról számolt be az orosz katonai szóvivő. Igor Konasenkov vezérőrnagy hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján közölte, nagy pontosságú, nagy hatótávolságú, tengeri indítású rakéták a Zsitomir megyei Malin vasútállomásának közelében megsemmisítették az ukrán fegyveres erők 10. hegyi rohamdandárjának fegyverzetét és haditechnikáját.

Kapcsolódó írásaink