Külföld

„Magyarországnak a legfontosabb, hogy a magyar emberek biztonságban legyenek”

Magyarországnak az a legfontosabb érdeke, hogy az ország és a magyar emberek biztonságban legyenek - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminiszterei ülésének szünetében hétfőn.

„Magyarországnak a legfontosabb, hogy a magyar emberek biztonságban legyenek”
Szijjártó: Az Európai Bizottság Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomagjában szereplő, a földgáz- és a kőolajszállításokra vonatkozó javaslatok nem fogadhatók el
Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldal

Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a magyar kormány sosem fogja megengedni, hogy az emberekkel fizettessék meg a háború árát, legyen szó a fizikai biztonságról, az energiabiztonságról vagy a gazdaság biztonságáról.

Emlékeztetett: Magyarország eddig minden szankciós csomagot megszavazott. Az Európai Bizottság Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomagjában szereplő, a földgáz- és a kőolajszállításokra vonatkozó javaslatok azonban nem fogadhatók el. Noha ezt Magyarország már korábban világossá tette, az uniós bizottság mégis olyan javaslatot tett, amely ellentétes Magyarország nemzeti érdekeivel, ami Magyarország számára súlyos problémákat okoz - mondta.

„Hogy fordulhatott elő az, hogy miközben az Európai Bizottság tisztában volt a magyar érdekekkel, a magyar érzékenységgel és állásponttal, mégis olyan javaslatot tett le az asztalra, ami magában hordozza az uniós egység megbomlásának lehetőségét? - tette fel a kérdést.

Szavai szerint a brüsszeli javaslat nem kevesebb, mint egy ”atombomba„ a magyar gazdaság működésére. Elfogadása esetén fizikailag válna lehetetlenné az ország, illetve a nemzetgazdaság működtetése - tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.

Kiemelte, hogy a javaslatnak továbbá súlyos gazdasági és környezetvédelmi hatásai is vannak. A fosszilis energiaforrásoktól történő megszabadulás, valamint a megújuló energiahordozók bevezetésének hangoztatása mellett Brüsszel azt várná el, hogy Magyarország sok száz millió euróért végezzen beruházást a kőolaj-infrastruktúrába.

”Komolyan gondolja-e bárki, hogy hajtsunk végre egy mintegy 280 milliárd forintos beruházást csak azért, hogy 55-60 százalékkal megnöveljük az üzemanyagok árát Magyarországon, és általános árdrágulást okozzunk?„ - fogalmazott.

Elmondta, ha nem érkezhet több kőolaj Oroszországból, akkor a Horvátországból érkező kőolajvezeték bővítésére van szükség, ugyanis kapacitása miatt nem alkalmas arra, hogy kiváltsa az orosz szállítást. Tájékoztatása szerint egy ilyen beruházás 200 millió euró értékű finanszírozást igényel, amelyhez hozzáadódna még a kőolajfinomító mintegy 550 millió eurós átalakításának költsége is. Mindezek nyomán a Magyarországi üzemanyagárak, illetve emiatt minden termék ára rendkívüli mértékben növekedne - közölte.

Szijjártó Péter jogosnak nevezte azt az elvárást, hogy az unió megoldási javaslatot adjon a beruházások finanszírozására és az áremelkedés megelőzésére vagy kompenzációjára. Az Európai Bizottság számára világos, hogy mi a magyar álláspont, Magyarország várja a testület javaslatát, de ilyen javaslat eddig nem született. Ezért javasolta azt, hogy ha az Európai Unió szeretne olajembargót bevezetni, akkor adjon mentességet a csővezetékes szállításra. Ez a legegyszerűbb megoldás, amely kielégíti a brüsszeli igényeket, és nem hozza rendkívül nehéz helyzetbe azokat az országokat, melyek csővezetéken kapnak kőolajat - tette hozzá.

A külgazdasági és külügyminiszter végezetül leszögezte: a tranzitvezetékek elzárásával való fenyegetőzés elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan, hogy egyesek ilyen intézkedéssel ártatlan emberek életét akarják megnehezíteni, a háborúban ártatlan országok energiaellátását akarják megszakítani. Jogos az az elvárás, hogy ilyen lépések ne történjenek - húzta alá Szijjártó Péter.

Objektum doboz

Ha a nyugat-balkáni bővítés tekintetében az Európai Unió nem tud változtatni nagyképű hozzáállásán, akkor hasonló kudarc fogja érni, mint amikor elvesztette az Egyesült Királyságot - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Ukrajna ellen indított orosz háborúnak még világosabbá kell tennie, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva.

Kijelentette: Magyarország nemzeti érdeke és nemzetbiztonsági kérdés a Nyugat-Balkán uniós integrációja, azért hogy biztosítani lehessen a régió békéjét és stabilitását. Magyarország mindig is az Európai Unió természetes részének tekintette Közép-Európának ezt a déli részét - emelte ki.

„A nyugat-balkáni országok és társadalmak egyelőre inkább az európai uniós integrációt pártolják más irányokhoz képest, de nem tudjuk, hogy ez holnap is így lesz-e” - fogalmazott.

Szijjártó Péter szerint mihamarabb el kellene ismerni, hogy „Szerbia kulcsország” a térség stabilitása, békéje és fejlődése szempontjából. Szerbia már most megérett a tagságra - húzta alá. Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban azt mondta, tiszteletben kellene tartani mindhárom államalkotó nemzet és mindkét entitás jogait és érzékenységeit, a boszniai szerbeket vezető Milorad Dodik szankciók alá helyezése pedig tragikus hatásokkal járna Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina jövője szempontjából. Kijelentette: Albániával és Észak-Macedóniával azonnal meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, Montenegróval pedig le kellene zárni a tárgyalások valamennyi fejezetét. Végezetül hangsúlyozta: nem tisztességes az Európai Unió részéről, hogy többet vár el a tagjelöltektől, mint amit adni tud. „Egyelőre a mérlegnek ebbe a serpenyőjébe nem tett semmit Brüsszel, ami hatalmas probléma” - fogalmazott.

Arra hívta fel a figyelmet, ha nem sikerül felgyorsítani a bővítési folyamatot, az történelmi jelentőségű kudarc lesz az Európai Unió számára. Ha az EU nem tudja meghaladni a nagyképű hozzáállást, akkor az Egyesült Királyság után a Nyugat-Balkán is az uniós veszteséglistára kerül - tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.

A kormány kitart az orosz olajembargóval kapcsolatos álláspontja mellett

Nem született döntés az európai uniós külügyminiszterek tanácsülésén az orosz olajembargóval kapcsolatban, azonban a kormány továbbra is kitart az álláspontja mellett, ugyanis senki nem várhatja el, hogy a magyar emberek fizessék meg az ukrajnai háború árát - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a hosszúra nyúlt tanácskozást követően arról számolt be, hogy Magyarország továbbra is várja az Európai Bizottság javaslatait arra vonatkozóan, hogy miként lehetne elkerülni azokat a nehézségeket, amelyeket az újabb szankciós csomag elfogadása jelentene hazánk gazdasága számára.

Ez ugyanis jelenlegi formájában hatalmas károkat okozna Magyarország számára, az intézkedés több százmillió eurónyi beruházást igényelne, ráadásul az üzemanyagár körülbelül 55-60 százalékos növekedését eredményezné, ami általános áremelkedést is maga után vonna - mutatott rá.

„Várjuk az Európai Bizottság javaslatát, de az eddigi tárgyalásokból számunkra az vált egyértelművé, hogy nem nagyon reális, hogy kapunk egy olyan javaslatot, amely a magyar gazdaság egésze számára biztosítaná ezen károk elkerülését” - fogalmazott.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: ha a brüsszeli testület valóban szankciókat akar kivetni az orosz kőolaj importjára, akkor biztosítson mentességet a csővezetékes tranzitra vonatkozóan.

Mint mondta, az olajszállítmányok jelentős része egyébként is tengeri útvonalon keresztül érkezik Oroszországból Európába, így a várt hatást egy ilyen intézkedés is kiválthatná.

A miniszter így összegzett: „ma nem született döntés, új javaslat sem került az asztalra, de továbbra is tárgyalások zajlanak különböző tagországokkal arról, hogy milyen meglátásaik vannak a hatodik szankciós csomagról”.

„Mi kitartunk az álláspontunk mellett. Nem a magyar emberek okozták ezt a háborút, a magyar emberek nem hibáztathatók ezért a háborúért, ezért senki nem várhatja, hogy a magyar emberek fizessék meg az árát ennek a háborúnak” - húzta alá.

Borrell: Nincs megegyezés az újabb szankciókról

Nem született megegyezés az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik, az olajszállítást is magában foglaló európai uniós szankciós csomagról, az intenzív tárgyalások folytatódnak - közölte Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn.

Az EU-tagállamok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli tanácskozását követően Josep Borrell közölte: továbbra is hiányzik az uniós tagállamok egybehangzó, a javasolt olajbehozatali tilalomhoz szükséges támogatása.

Kérdésre válaszolva elmondta: a tanácskozás során a szakminiszterek őszinte megbeszélést folytattak az egyes tagállamok álláspontjáról, Magyarország is ismertette az új szankciók bevezetése esetén jelentkező, gazdasági jellegű nehézségeit.

„Természetesen a szankciók pénzbe kerülnek. Fájnak azoknak, akiket szankcionálnak, és hatással vannak azokra is, akik kiszabják őket” - fogalmazott.

Szavai szerint a megállapodás érdekében folytatott tárgyalások napokig, de akár hetekig is eltarthatnak mindazokról a részletekről, melyekkel a tagállamok szembesülhetnek. Egy dologban azonban már most egyetértés van, abban, hogy az Európai Uniónak a lehető leghamarabb meg kell szüntetnie függőségét az orosz energiától.

„Meg kell szakítanunk ezt az erős köteléket, mely nagyon sebezhetővé tesz bennünket” - fogalmazott.

Borrell sajtótájékoztatóján kijelentette: az Európai Unió nem fog elismerni egyetlen olyan négyzetkilométernyi területet sem, amelyet Oroszország vett el Ukrajnától. „Nem engedjük meg, hogy Moszkva Ukrajna akár csak egyetlen területére is igényt tartson” - fogalmazott.

Az uniós diplomácia vezetője közölte: a külügyminiszterek úgy döntöttek, hogy további 500 millió eurót biztosítanak Kijev számára fegyvervásárlás céljából, így az EU által erre a célra elkülönített teljes összeg 2 milliárd euróra emelkedett.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter - aki vendégként részt vett az ülés egy részén - a tanácskozás végén adott nyilatkozatában azt monda, az Európai Uniónak le kell állítania az orosz olaj- és gázimportot, különben azt kockáztatja, hogy kétszer fizeti meg az ukrajnai háború költségeit. Ha ugyanis az uniós tagországok továbbra is Oroszországtól vásárolnak gázt és olajat, az azt jelenti, hogy az EU fizet Oroszországnak az energiaellátásért, miközben pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának - mondta. Kijelentette továbbá, hogy az EU energiaimportjával továbbra is „finanszírozza az orosz hadigépezetet, annak agresszióját és atrocitásait”.

Az uniós szankciókkal és Magyarországgal összefüggésben feltett kérdésre válaszolva azt mondta: a két ország évszázadok óta szomszédos, és ahogy a múltban, most is megoldást kell találniuk a problémákra. Kijelentette: megérti, miért nem sikerül az olajembargót is magában foglaló szankciós csomagot elfogadni Oroszországgal szemben, az azonban az Európai Unió feladata, hogy a kérdésben a tagállamok megegyezésre jussanak.

„Nem az én dolgom, hogy retorikai harcot vívjak a magyar hatóságokkal, ezt a kérdést az Európai Uniónak kell megoldania” - fogalmazott.

Közölte: az újabb szankciós csomag elfogadása és az Ukrajnának nyújtani tervezett uniós fegyvertámogatás ügye jól halad. Sajnálatát fejezte ki azonban amiatt, hogy késik országa uniós tagjelölti státuszának megadása. Ukrajna nem reménykedik azonnali tagfelvételben, de úgy ítéli meg, hogy nincs ésszerű magyarázata a tagjelölti státusz elutasításának - mondta.

Kuleba hangsúlyozta továbbá: Ukrajna ellenez minden olyan uniós megszorító intézkedést, amelynek nem része az Oroszországból származó olajat sújtó embargó. Végezetül visszafordíthatatlannak nevezte az újabb szankciós csomag elfogadásának folyamatát Oroszországgal szemben, és a Moszkvára nehezedő nyomás fokozását szorgalmazta mindaddig, amíg - mint mondta - Ukrajna meg nem nyeri a háborút.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a nap folyamán újságíróknak azt mondta, hogy egy ország akadályozza az uniós szankciós csomag elfogadását. Úgy vélte, hogy Ukrajnának el kellene zárnia a Magyarországra tartó gázvezetéket. „Ha leállítják a szállítást, a probléma megoldódik” - közölte. Egyetlen ország sem vétózhat meg egy ilyen stratégiai döntést - tette hozzá a litván diplomácia vezetője.

Kapcsolódó írásaink

A CDU visszatért

ĀÚjabb választást veszített a német baloldal, kormányátalakítás jöhet