Külföld

Putyin: Egy légy sem juthat át!

Elrendelte a mariupoli Azovsztal acélerőmű tervezett ostromának leállítását csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök. A délkelet-ukrajnai kikötőváros utolsó védői az acélerőműben húzták meg magukat, Mariupol más részei már orosz kézre kerültek.

Putyin: Egy légy sem juthat át!
Az orosz támadások következtében Mariupol városában is egyre több épület válik teljesen lakhatatlanná
Fotó: LEON KLEIN / ANADOLU AGENCY /

Putyin egyúttal parancsot adott az üzemben bekerített ukrán erők blokkolására. „Katonáink és tisztjeink életének és egészségének megőrzésére kell gondolnunk. Nem kell bemászni ezekbe a katakombákba, és a föld alatt kúszni ezeken az ipari létesítményeken keresztül. Zárják le ezt az ipari övezetet, hogy egy légy sem juthasson át” - utasította az elnök Szergej Sojgu védelmi minisztert tévékamrák előtt.

A mariupoli városi tanács által április 19-én közzétett felvételen az Azovsztal elleni támadás látható
A mariupoli városi tanács által április 19-én közzétett felvételen az Azovsztal elleni támadás látható
Fotó: AFP

Az ostrom lemondását megelőzően Sojgu arról beszélt, hogy a gyár birtokbavételéhez még három-négy napra lesz szükség. Vele szemben Putyin azon az állásponton van, hogy „nem célszerű” megostromolni a létesítményt.

Putyin utasítást adott rá, hogy az Azovsztal védőinek ismételten ajánlják fel a fegyverletétel lehetőségét, szavatolva számukra az életben maradást és azt, hogy fogságban tartásuk a genfi konvenció tiszteletben tartása mellett történik.

Putyin gratulált Sojgunak Mariupol „felszabadításához” és elrendelte a harcokban érdemeket szerzett katonák kitüntetését.

Objektum doboz

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy vélekedett, hogy az Azovsztalban körülzárt „nacionalisták” semmiképp sem fogják megzavarni a békés élet újraindítását a „felszabadított” Mariupolban. Rámutatott, hogy még mindig megvan a lehetőségük a megadásra.

Az orosz védelmi tárca vezetője szerint egyébként az üzem területén több mint kétezer fegyveres tartózkodik, miután 1478-an közülük már megadták magukat. Azt mondta, hogy az ukrán fegyveresek és a külföldi zsoldosok létszáma Mariupol bekerítésekor 8100 körüli lehetett. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban kijelentette: Kijev nem fog tárgyalni Moszkvával, ha megölik a Mariupolban maradt ukrán katonákat.

Zelenszkij nem látta az orosz megállapodástervezetet

Peszkov azt mondta, hogy Moszkva várja Kijev válaszát az ukrán félhez eljuttatott megállapodástervezetre. A szóvivő Zelenszkijnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy ő még nem látta az orosz dokumentumot, értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy miért nem kapott jelentést róla az ukrán elnök.

Orosz illetékesek szerint Moszkva bármilyen szinten kész tárgyalásokat folytatni az ukrajnai rendezésről, de csak abban az esetben, ha a megbeszélések jól előkészítettek és érdemiek. Arról is tájékoztattak, hogy az orosz-ukrán tárgyalások gyakorlatilag mindennapos rendszerességgel folynak. Moszkva kifogásolja, hogy az ukrán tárgyalási pozíció nem következetes és hogy a megbeszéléseket Kijev agresszív retorikával kíséri.

Moszkva szerint az ukrajnai orosz „különleges hadművelet” akkor ér véget, amikor minden célja megvalósul. Ezek közé tartozik a Donyec-medencei civilek védelmét, Ukrajna demilitarizálása és „nácitlanítása”, valamint annak a „fenyegetésnek a megszűntetése, amely Ukrajna területének a NATO-országok általi birtokba vételéből ered”. Orosz illetékesek szerint a művelet a tervek szerint halad.

Peszkov „lehetséges terrorcselekmény meghirdetésének” és elfogadhatatlannak minősítette Alekszej Danyilovnak, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkárának azt a kijelentését, hogy Ukrajna csapást fog mérni a Krímet az orosz szárazfölddel összekötő kercsi hídra, amint erre lehetősége nyílik. Hozzátette, hogy az ilyen stratégiai objektumok kiemelt védelemben részesülnek Oroszországban.

A kercsi híd
A kercsi híd
Fotó: Sputnik via AFP

A szakadár hatóságok az Azovot vádolja civilek halála miatt

A donyecki szakadár köztársaság hatóságai közölték, hogy az orosz Nyomozó Bizottsággal (SZK) közösen jegyzőkönyvet vettek fel 26 civil haláláról, akiknek holttestére szerdán találtak rá a mariupoli 4. számú városi kórházban. A tájékoztatás értelmében az áldozatok amiatt vesztették életüket, mert az Azov ukrán nacionalista alakulat masszív tűz alá vette az épületet.

Norman Foster segítséget ajánlott Harkiv újjáépítéséhez

 Felajánlotta segítségét Norman Foster világhírű brit építész a háborúban súlyos károkat szenvedett ukrán nagyváros, Harkiv újjáépítéséhez.

A szecessziós épületeiről ismert kelet-ukrajnai város újjáépítésére vonatkozó tervét egy hétfői videokonferencián ismertette a 86 éves építész Ihor Terehov harkivi polgármesterrel - közölte Norman Foster alapítványa.

A harkivi regionális kormányzat székhelye
A harkivi regionális kormányzat székhelye
Fotó: Anadolu Agency via AFP/Andrea


Az orosz határ közelében fekvő város súlyos harcok színtere volt az orosz támadás február 24-i kezdete óta, de ukrán ellenőrzés alatt maradt. Harkivban, amely Ukrajna második legnagyobb városa, az épületek egynegyede pusztult el.

Az egyebek közt a berlini Reichstagot újjáépítő és a londoni Millennium-hidat megtervező Foster azt mondta, hogy „a világ legnagyobb elméit és tehetségeit gyűjtené össze a tervezés, az építészet, a dizájn és a mérnöki munka terén, hogy haladéktalanul megkezdődhessen Harkiv újjászületése”.

A sztárépítész elképzelése szerint legelőbb is megterveznék „a jövő városát, amelyben a múlt legbecsesebb örökségét a legjobb és a legkörnyezetkímélőbb infrastruktúrával és épületekkel ötvöznék”.

A harkivi hatóságok által szerdán közzétett videorészleteken a polgármester azt mondja Fosternek, hogy a munkásságát megismerve szívesen látná városában „az új, progresszív stílust”.

Terehov szerint Harkiv épületeinek 25 százaléka semmisült meg, és a városnak szüksége van új kórházakra, iskolákra és bölcsődékre, akárcsak irodaházakra virágzó informatikai ipara számára.
A polgármester szerint az új épületeknek bombabiztosnak kell lenniük, a lakóházak alá pedig olyan földalatti garázsokat kell építeni, amelyek szükség esetén bunkerként is használhatók.

Németország számára nincs tabu az Ukrajnának biztosított harci eszközök terén

Németország számára nincs tabu az Ukrajnának biztosított harckocsik és egyéb fegyverzetek terén - jelentette ki Annalena Baerbock, Németország külügyminisztere, hozzátéve: Németország jelenleg vizsgálja, hogy a rendelkezésére álló Marder páncélozott szállító harcjárműveknek és a Leopard harckocsiknak milyen karbantartásra van szükségük ahhoz, hogy azokat Ukrajna rendelkezésére bocsáthassák. Hozzátette, hogy az ukrán csapatoknak külön kiképzésre volna szükségük az ilyen fejlett hadfelszerelések szakszerű használatához, Berlin azonban kész finanszírozni e képzéseket is. „Egymilliárd eurót biztosítunk (Ukrajna számára), hiszen nem csak a következő napokkal és hónapokkal kell számolnunk, hanem a következő évekkel is Ukrajna védelmét, a jövőbeli szabad Ukrajnát illetően” - fogalmazott a német külügyminiszter.

Baerbock szerint az egyik legnagyobb probléma a Mariupolban kialakított humanitárius folyosók biztonságának fenntartása. Mint elmondta, Németország a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával közösen dolgozik azon, hogy „világossá váljék, az embereknek el kell hagyniuk a várost, és az orosz bombázásnak le kell állnia, hogy így az ártatlan embereket biztonságban ki tudják menekíteni (Mariupolból)”.

Észtország betiltotta a Z és V szimbólumként való használatát


Eva-Maria Liimets, az észt diplomácia vezetője kijelentette, hogy az Oroszország ellen bevezetendő következő szankciós csomagnak feltétlenül tartalmaznia kell az energiahordozókra kivetett büntetőintézkedéseket is. Liimets szerint el kell érni, hogy „Oroszországnak olyan költséges legyen az Ukrajna elleni háború, hogy leállítsa a támadásokat”. Ezért az EU-nak gazdasági szankciókat kell mérnie az orosz kőolaj- és gázszállításra is - tette hozzá.

Mindeközben az észt parlament - Lettországot és Litvániát követve - csütörtökön megszavazta, hogy betiltsák a háborúban az oroszokat támogatónak és ezért jelképnek tartott „V” és „Z” betűk használatát az országban.

Az Egyesült Államok további 800 millió dollár értékű katonai segélyt küld Ukrajnának

 Egyesült Államok további 800 millió dollár értékű katonai segélyt küld Ukrajnának, hogy ezzel segítse a kelet-európai ország küzdelmét az orosz erők elleni harcban - jelentette be csütörtökön Joe Biden amerikai elnök, a Fehér Házban elmondott beszédében.

Az elnök szerint a segélyt „közvetlenül a szabadság frontvonalába” küldik. „Putyin arra számít, hogy elveszítjük a érdeklődésünket, (...) a nyugati egység megroppan, de ismét be fogjuk bizonyítani, hogy téved” - fogalmazott. „Minden amerikai adófizető, fegyveres erőink minden tagja büszke lehet arra, hogy (...) segítettünk visszaverni az orosz agressziót Ukrajnában” - tette hozzá Biden.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) közlése szerint a mostani segítség várhatóan többek között 72 darab nehéztüzérségi ágyút, ugyanennyi, a vontatásukra használható járművet, 144 000 tüzérségi töltényt, és több, mint 121 darab Phoenix Ghost nevű taktikai drónt tartalmaz majd.

Egy magasrangú amerikai védelmi tisztségviselő a héten arról számolt be az újságíróknak: mind amerikai, mind európai szakemberek segítenek kiképezni az ukrán erőket, hogy használni tudják azokat a nehéztüzérségi ágyúkat, amelyekkel képesek lesznek akár 30 kilométeres távolságban lévő célpontokat is eltalálni.

Biden szerint az Egyesült Államok által küldött fegyverek is „nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Ukrajna meg tudta akadályozni Oroszországot abban, hogy elfoglalja az országot”.

Az amerikai kormány több milliárd dollárnyi katonai segítséget nyújtott Ukrajnának a háború kezdete óta. Elsősorban légvédelmi rendszereket, páncéltörő fegyvereket, kézi lőfegyvereket, töltényeket és egyéb felszereléseket vásároltak a Biden-kormány által biztosított pénzből, amelynek célja az ukrán katonai erők modernizálása volt.

Az elnök azt is bejelentette, hogy az összes orosz kötődésű hajót kitiltják az Egyesült Államok kikötőiből. „Ez azt jelenti, hogy egyetlen orosz lobogó alatt közlekedő, vagy orosz tulajdonban lévő, vagy általa üzemeltetett hajó sem dokkolhat az Egyesült Államok egyik kikötőjében sem, és nem érheti el partjainkat” - mondta Biden.

Az elnök megerősítette az amerikai pénzügyminisztérium korábbi bejelentését, miszerint az Egyesült Államok további 500 millió dolláros közvetlen gazdasági segítséget nyújt az ukrán kormánynak az állami fizetések, nyugdíjak és egyéb, az ország működésének fenntartásához szükséges költségek finanszírozására. Ezzel 1 milliárd dollárra nő annak a gazdasági támogatásnak az összege, amelyet az Egyesült Államok a háború kezdete óta nyújtott Kijevnek.

Biden azt is mondta, hogy a Kongresszus által a múlt hónapban - katonai és humanitárius segítségnyújtásra - jóváhagyott 13,6 milliárd dolláros keret már „majdnem kimerült”, ezért a jövő héten a költségvetés kiegészítését fogja kérni a törvényhozástól, hogy továbbra is, „megszakítás nélkül” tudjanak fegyvereket küldeni. Az elnök nem részletezte, mekkora további támogatást kérne, és hozzátette, hogy konzultál a védelmi tisztségviselőkkel az ügyben.

Az elnök amerikai idő szerint csütörtök reggel találkozott Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel. A Fehér Ház közleménye szerint a vezetők megvitatták a háború közelmúltbeli fejleményeit és „Biden elnök kifejezte az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna népének támogatása és Oroszország számonkérése mellett”.

Moszkva ismét az ukrán veszteségeket vette számba

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtök délelőtt közölte: az orosz és az oroszbarát luhanszki csapatok teljes mértékben ellenőrzésük alá vonták az ukránok által megerősített Kreminnát. A tábornok szerint az orosz légierő az éjszaka folyamán 20 olyan területre mért csapást, ahol az ukrán egységek hadfelszerelése és egységei csoportosultak. 

Konasenkov szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 511 drónt, 140 repülőgépet, 106 helikoptert, 1046 tüzérségi löveget és aknavetőt, 254 föld-levegő rakétarendszert, 262 rakéta-sorozatvetőt, 2410 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, valamint 2259 speciális katonai járművet veszített.

Kapcsolódó írásaink

A Kreml és Kijev közt nincs bizalom

ĀAz orosz vezetés nem lát sok esélyt a tűzszünet megkötésére, eközben Washington amiatt aggódhat, nehogy rossz kezekbe kerüljenek a fegyverei