Külföld

Szijjártó: A jövőben is biztosítjuk az energiaellátást

Magyarország az energiaellátását a jövőben is biztosítani fogja, így nem szavaz meg olyan javaslatot, mely akár a kőolaj, akár a földgázszállításokra vonatkozó szankciókat tartalmazna - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban, az uniós tagországok külügyminiszterei ülésének szünetében hétfőn.

Szijjártó: A jövőben is biztosítjuk az energiaellátást
Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek tanácsozásának helyszínén
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: Magyarország nem engedi meg senkinek sem, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg.

„Magyarország energiaellátásának biztonsága szempontjából semmilyen kompromisszumra nem vagyunk hajlandóak” - fogalmazott a miniszter, majd hozzátette: a kőolaj- és földgázimportra vonatkozó szankciók a magyar gazdaságot leállítanák, aránytalan károkat okoznának Magyarország számára.

Objektum doboz

Az Oroszországból származó energiahordozóknak az orosz fizetőeszközben, rubelben történő kifizetésére vonatkozóan közölte: megvan a megoldás, amellyel Magyarország nem sért semmilyen uniós szankciós intézkedést, és mégis biztosítani tudja az ország földgázellátásának biztonságát. Elmondta, az illetékes vállalatok szerződéseinek módosítása zajlik, noha azokban már szerepel, hogy a kifizetések tekintetében át lehet térni az eurótól eltérő pénznemre. Kijelentette: a megoldás semmilyen uniós szankciós intézkedést nem sért.

A kétoldalú szerződések birtokában Magyarország nem látja szükségét annak, hogy az Európai Unió bármilyen közös fellépést, összehangolt pozíciót hozzon létre a kérdésben - szögezte le.
Közölte továbbá, a földgáz- és kőolajszállítás uniós szankciók alóli mentessége mostantól nem csak az uniós tagországokra, hanem a tagjelölt országokra, köztük a Nyugat-Balkán országainak jelentős részére is vonatkozik.

A miniszter elmondta, a további fegyverszállításátokra vonatkozó ukrán igénynek sok európai uniós ország meg akar felelni. Mivel a brüsszeli intézmények támogatják az ukrán igényt, a tanácskozáson az a döntést született, hogy az európai békekeret költségvetési összegét az EU újabb 500 millió euróval megnöveli. Magyarország nem akadályozta meg a döntést és nem akadályoz meg más országokat abban, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnába, de kitart azon álláspontja mellett, hogy nem szállít fegyvereket, és nem engedi át területén más országok fegyverszállítmányait közvetlenül Ukrajnába - húzta alá.

Kijelentette: a magyar emberek a múlt heti parlamenti választásokon a kormánypártok rekordszámú támogatása mellett világossá tették, hogy békét és biztonságot akarnak. Márpedig, ha Magyarország fegyvereket szállítana, vagy fegyverszállítmányokat engedne át területén, az súlyosan veszélyeztetné az ország és a magyar emberek biztonságát - emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek tanácsozásának helyszínén
Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek tanácsozásának helyszínén
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter az osztrák kancellár, Karl Nehammer hétfői moszkvai látogatására vonatkozóan azt mondta: minden Oroszországgal történő kapcsolatfelvételnek örülni kell, mert a személyes kapcsolatfelvételek a diplomácia továbbélését biztosítják, és reményt adnak arra, hogy egy idő után diplomácia úton a háborúnak véget lehet vetni.

Boris Kollár szlovák házelnök vasárnapi kijelentésére, mely szerint a magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök azt tervezi, hogy „felparcellázza” Szlovákiát, Szijjártó Péter azt mondta: mindkét ország az Európai Unió tagjakén azon dolgozik, hogy a kétoldalú kapcsolatrendszer minél jobb legyen és erősítsék egymást, valamint az Európai Uniót. Magyarország szeretné megőrizni mindazokat a vívmányokat és sikereket, amelyeket a két ország a kétoldalú kapcsolatokban elért, és azt, hogy ezek a kapcsolatok a jövőben még jobbak legyenek - tette hozzá Szijjártó Péter.

Objektum doboz

Borrell: Heves harcokra számítunk a Donyec-medence térségében

Arra számítunk, hogy a háború fokozódni fog a Donyec-medence régiójában - jelentette ki a jelen lévő újságíróknak Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozásra érkezve.

„Attól tartok, hogy az orosz csapatok azért gyülekeznek Ukrajna keleti felében, hogy támadást indítsanak a Donyec-medence térsége ellen” - tette hozzá, azzal összefüggésben, hogy Moszkva a múlt héten kivonta erőit a főváros, Kijev környékéről.

Borrell az Oroszország elleni olajembargó esetleges bevezetésével kapcsolatban elmondta: a szankciók továbbra is napirendben vannak. Hozzátette: a külügyminiszterek megvitatják „a különböző lehetőségeket”, biztosítani fogják, hogy a már életbe léptetett szankciók hatékonyak legyenek, és tárgyalnak arról is, hogy segíthetnének a legjobban Ukrajnának.

A főképviselő múlt heti ukrajnai látogatásával kapcsolatban elmondta: „tanúi voltunk a történeseknek, elképesztő az orosz csapatok agressziója a polgári lakosság ellen.”

Ami Moldova és Georgia uniós csatlakozási kérelmét illeti, Borrell kijelentette: a folyamat a szokásos módon fog zajlani, első lépésként csatlakozási kérdőívet fognak nekik küldeni, ahogy Ukrajna esetében is tették.

A főképviselő arra is kitért, hogy a külügyminiszterek hétfőn megvitatják a „Global Gateway” elnevezésű európai beruházási kezdeményezést, amellyel az EU célja, hogy támogassa „a hasonlóan gondolkodó nemzetközi partnereket” a közelgő gazdasági válság kezelésében.

Borrell szerint az elkövetkező gazdasági válság az egész világot érinti, mindenkinek szembe kell néznie az ukrajnai háború miatt emelkedő energia- és élelmiszerárakkal.

Objektum doboz

Szijjártó: Ismét meg kell védeni a magyar álláspontot

Hiába döntöttünk már többször is arról, hogy sem a kőolaj sem a földgáz importja nem eshet szankciók alá, ezt a pozíciónkat újra meg újra, folyamatosan meg kell védeni - írta a külügyminiszteri találkozót megelőzően Szijjártó Péter.

A magyar külügyi tárca vezetője szerint a mai nap sem lesz kivétel ez alól. „Mindenki biztos lehet abban, hogy nem hátrálunk meg, és a jövőben is garantálni fogjuk hazánk energiaellátásának biztonságát. Ehhez erőt ad az egy héttel ezelőtti rekordtámogatás” - tette hozzá Szijjártó a tanácskozást megelőző Facebook-bejegyzésében.

Objektum doboz

Simon Coveney ír külügyminiszter szerint, az EU azon dolgozik, hogy az olajembargó is része legyen az Oroszország elleni következő szankciós csomagnak. Wopke Hoekstra holland és Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szintén úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság vizsgálja az orosz kőolajipar elleni büntetőintézkedések lehetőségét.„Megvizsgálunk más szankciós lehetőségeket is, beleértve az energiabojkottot is” - mondta a holland külügyminiszter.

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a tanácskozásra érkezve kijelentette: világossá kell tenni Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, hogy ezt a háborút elvesztette. Egyetlen hang sem hiábavaló, amely világossá teszi a Kreml számára, hogy elszigetelődött - mondta. Az intézkedéseknek nem félelemből kell születniük, hanem félelmet kell kelteniük. Még, ha a nemzetközi jogszabályok malmai lassan is, de őrölnek - emelte ki.
Közölte továbbá, mindent erőfeszítésnek a humanitárius támogatás biztosítására kell irányulnia. Egyetlen ezt szolgáló lehetőséget sem szabad kihasználatlanul hagyni - tette hozzá az osztrák külügyminiszter.

Annalena Baerbock német külügyminiszter közölte, Németország úgy látja, hogy jelentős bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy háborús bűnöket követek el Ukrajnában. Kiemelte, legfontosabb a bizonyítékok összegyűjtése, a felelősség megállapítása a bíróságok feladata.
Kijelentette: összehangolt terv kidolgozására van szükség az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok teljes kivonására az Európai Unió egészéből. Közölte, a német szövetségi kormány már világossá tette, hogy a fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetése következik, kezdve a szénnel, majd az olajjal és a gázzal. „Ahhoz, hogy ezt az Európai Unióban közösen végre lehessen hajtani, közös, összehangolt tervre van szükség” - húzta alá a német diplomácia vezetője.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a francia elnökválasztás első fordulójával kapcsolatban nyilatkozott. Mint mondta, „Marine Le Pen esetleges győzelme aggasztó kilátás az EU számára, a franciáknak ezt meg kell akadályozniuk”.
„Nagyon aggódom. Remélem, hogy nem Le Pen lesz a francia elnök. Ez nem csak az EU alapvető értékeinek megtörését jelentené, hanem teljesen elmozdítaná az unió jelenlegi irányát” - jelentette ki.