Külföld
Szijjártó: Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába
Szijjártó Péter elmondta: Ukrajna külügyi vezetője „fegyvert, fegyvert, fegyvert”, vagyis a fegyverszállítások növelését kérte a szövetségtől. Megemlítette, hogy a szövetség tanácskozásán most először vettek csendes-óceáni országok külügyminiszterei.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt mondta: az ukrajnai háború újabb szakaszába lépett, és elhúzódó, akár évekig tartó háborús helyzetre kell készülni. A NATO szervezetként viszont most is azt deklarálta, hogy nem résztvevője a konfliktusnak, és nem is szállít fegyvert Ukrajnának - ismertette Szijjártó Péter.
A miniszter elmondta, a tagállamok abban is egyetértettek: meg kell akadályozni, hogy a háború Ukrajna határain túlterjedjen. Az a kérdés, hogy ez a NATO stratégiájának folytatásával, vagy annak módosításával biztosítható. „Ez nem a mi háborúnk” - jelentette ki a miniszter, hozzátéve: a legfontosabb cél kimaradni a konfliktusból és az, hogy minél előbb béke legyen.
Szijjártó Péter kiemelte: a magyar emberek a vasárnapi országgyűlési választáson minden eddiginél egyértelműbben jelezték, hogy békét és biztonságot akarnak. Márpedig a Magyarországon keresztül történő fegyverszállítás közvetlen biztonsági fenyegetést jelent, és a „nemzeti döntés” - vagyis az április 3-i választás eredménye alapján Magyarország nem engedi meg a közvetlen fegyverszállítást Ukrajna felé.
Ennek köszönhető az is - hangsúlyozta a miniszter -, hogy a vöröskereszt Debrecenből, biztonságban tudja koordinálja a humanitárius feladatokat.
A külügyminiszter úgy fogalmazott: „Itt lenne az ideje, hogy az ukránok befejezzék a magyar emberek inzultálását. Itt lenne az ideje, hogy befejezzék a Magyarország belügyeibe történő folyamatos beavatkozást. A helyzet az, hogy segítséget kérnek, közben pedig nemtelen módon támadnak és vádaskodnak”
Szijjártó Péter kitért arra, hogy a tanácskozáson több eredményt is sikerült elérni. Az Oroszországgal szembeni szankciók nem fogják érinteni a kőolaj- és földgáz-szállításokat. A jelenlegi állás szerint ez a nyugat-balkáni országokba irányuló szállításokra is igaz - ismertette.
Továbbá - a paksi atomerőmű működése szempontjából kiemelten fontos - nukleáris energia előállításához kapcsolódó tevékenység is mentesül a szankciók alól - közölte Szijjártó Péter.
Szintén a találkozó után tartott tájékoztatóján Jens Stoltenberg elmondta, a NATO fenntartja és a megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását rövid- és hosszú távon egyaránt, hogy Kijev meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben.
Stoltenberg közölte, a NATO a humanitárius segítségen felül kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosít eszközöket Ukrajna számára.
Tájékoztatása szerint a tagállamok külügyminiszterei egyértettek abban, hogy a NATO új stratégiai koncepciójának foglalkoznia kell a szövetség és Oroszország jövőbeli kapcsolatával, valamint abban, hogy „további nyomást kell helyezni Oroszországra, hogy felhagyjon az értelmetlen háborúval”.
Kijev katonai támogatást követel hazánktól
Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő csütörtökön kiadott közleményben azt kérte, hogy Magyarország nyújtson katonai támogatást Ukrajnának.
„Ha Magyarország igazán véget akar vetni a háborúnak, akkor a következőket kell tennie: hagyjon fel az Európai Unió egységének megroppantásával, támogassa az Oroszország elleni új szankciókat, és nyújtson katonai támogatást Ukrajnának ahelyett, hogy forrásokat bocsátana rendelkezésre az orosz katonai gépezet pénzelésére” - jelentette ki a szóvivő.
Nyikolenko azzal vádolta meg Magyarországot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt segíti az Ukrajna elleni háborúban, és álláspontjával „tönkreteszi az Európai Unió egységét”.
A szóvivő Orbán Viktor kormányfő szerdai nemzetközi sajtótájékoztatójára reagált, amelyen a miniszterelnök egyebek között azt mondta, hogy Magyarországnak nem okoz nehézséget rubelben fizetni a gázért Oroszországnak, ha az oroszok ezt kérik.
Kijev ezt az ukrán „állammal szemben barátságtalan álláspontnak tekinti” - mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy „cinikusnak” tartják azt a magyar felvetést, hogy az oroszok és az ukránok Budapesten tarthatnának béketárgyalásokat.
Az ENSZ-közgyűlés felfüggesztette Oroszország tagságát az Emberi Jogi Tanácsban, Moszkva lemond a tagságáról
Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön elfogadta azt a határozatot, amellyel felfüggesztette Oroszország tagságát a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában az Ukrajnát megtámadó orosz katonai csapatok által elkövetett „emberi jogi visszaélésekről, valamint az emberi jogok jelentős és szisztematikus megsértéséről” szóló jelentések miatt.
A 193 tagú ENSZ-közgyűlésben az Egyesült Államok vezetésével napirendre tűzött, kétharmados többséget igénylő szavazáson 93 tagállam támogatta a határozattervezetet, 24 ország szavazott nemmel, míg 58 tagállam tartózkodott, jóllehet a kétharmad megítélésénél az utóbbit nem veszik figyelembe.
A mostani a harmadik ENSZ-közgyűlési határozat, amelyet Oroszország Ukrajna elleni háborújának február 24-i megkezdése óta elfogadtak. A két korábbi, Oroszországot szintén elítélő határozatot 141, illetve 140 tagország támogatta a szavazáson.
Mások mellett Mexikó is tartózkodott a csütörtöki szavazás során. „Fontos, hogy helyrehozzuk a folyamatot, és mindkét felet tárgyalóasztalhoz ültessük, párbeszédre és a háború befejezésére szólítsuk fel. (.) El kell kerülni a további megosztó tevékenységet és az erőszakra buzdítást” - hangsúlyozta Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök egy sajtótájékoztatón.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azonnal üdvözölte az ENSZ döntését.
„Háborús bűnösöknek nincs helyük az emberi jogokat védő ENSZ szervezetben. Hálás vagyok minden tagállamnak, amely támogatta a vonatkozó ENSZ-határozatot, és úgy döntött, a történelem jó oldalára áll” - fogalmazott az ukrán diplomácia vezetője csütörtöki üzenetében.
A döntésre reagálva Gennagyij Kuzmin, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese bejelentette: Oroszország azonnali hatállyal lemond tagságáról a testületben.
„Felhatalmazásom van a következő bejelentést tenni: az Oroszországi Föderáció döntést hozott arról, hogy idő előtt, 2022. április 7-i hatállyal lemond tagságáról az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában” - mondta Kuzmin a világszervezet közgyűlésének szavazását követően, amelyen határozatot fogadtak el Oroszország tagságának felfüggesztéséről az Ukrajnát megtámadó orosz katonai csapatok által elkövetett „emberi jogi visszaélésekről, valamint az emberi jogok jelentős és szisztematikus megsértéséről” szóló jelentések miatt.
Kuzmin illegálisnak és politikailag motiváltnak nevezte a szavazáson elfogadott döntést, amely szerinte „egy szuverén - független bel- és külpolitikát folytató - ENSZ-tagállam demonstratív megbüntetését szolgálja”.
A TASZSZ orosz hírügynökség felidézte, hogy az ENSZ-közgyűlés határozata mindössze a tagság felfüggesztéséről rendelkezik a szavazati jog megvonásával, ugyanakkor Oroszország a 2023-ban lejáró hároméves ciklusban még részt vehetett volna a testület tanácskozásain.
Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-képviselet másik helyettes vezetője a Rosszija-24 orosz televíziónak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy az ENSZ Közgyűlése a határozatával megsemmisítő csapást mért magára a világszervezetre, vagyis annak multilaterális rendszerére. Mindemellett hangsúlyozta, hogy a fejlemények nem jelentik azt, hogy Oroszország felhagyna tevékenységével az emberi jogok terén, vagy alacsonyabbra helyezné a mércét.
Poljanszkij egyben figyelmeztetett, hogy Oroszországot nem szabad kizárni a nemzetközi béke és biztonság felett felügyelő ENSZ Biztonsági Tanácsából, mert annak - mint fogalmazott - katasztrofális következményei lesznek.
