Külföld

Garantálja-e a YouTube új szabályzata a semlegességet a választási kampányban?

A YouTube – mint a videós tartalmak közzétételének világszerte, így hazánkban is domináns platformja – 2021 novemberében arról értesítette felhasználóit, hogy 2022. január 5-én frissítik általános szerződési feltételeiket.

Garantálja-e a YouTube új szabályzata a semlegességet a választási kampányban?
Garantálja-e a YouTube új szabályzata a semlegességet a választási kampányban? (Képünk illusztráció)
Fotó: Pexels

A szolgáltató szerint a változtatások alapvető indoka az átláthatóság és kiszámíthatóság növelése volt. Felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire garantálják a szabályozás áttekinthetőségét, egyértelműségét, illetve párt- és ideológia semlegességét az új, módosított rendelkezések? A Századvég, a közelgő hazai választásokra, valamint a YouTube-nak a kampányban betöltött jelentőségére tekintettel, megvizsgálta az említett szabályzatot.

Kiindulópontként fontos rögzíteni, hogy napjainkra a YouTube a korábban egyeduralkodó Általános Szerződési Feltételek mellett - pontosabban annak keretein belül - bevezetett úgynevezett tartalmi „irányelveket” is.

Ahogyan az a Facebook esetében is tapasztalható, a szolgáltató által ideológiai alapú cenzúra célokra legrugalmasabban alkalmazható szabálycsoport a YouTube vonatkozásában is a „Gyűlöletkeltésre vonatkozó irányelv”. A YouTube-szabályzat három pontja is foglalkozik a genderkérdéssel mint „gyűlölettartalom” alapját képező tulajdonsággal (1. nemi identitás és annak kifejezése, 2. nem/társadalmi nem (gender), 3. szexuális beállítottság). Egy kevésbé „haladó„ olvasó számára kérdéses lehet, hogy tulajdonképpen mi is a különbség eme három tényező között; a szabályzat, illetve az ahhoz fűzött szolgáltató magyarázatok nem igazítanak el ennek tekintetében. Ennél fogva ezek a rendelkezések a felhasználók oldaláról nézve egyszerűen értelmezhetetlenek, követhetetlenek, a szolgáltató, illetve a mögöttük álló érdekkörök szempontjából viszont alkalmas eszközök a szubjektív, önkényes, ideológiai alapú cenzúrához.

A téves információkkal („fake news”) szembeni irányelvek számos résztémára terjednek ki a technikailag manipulált („deep fake” és egyéb „filmtrükkök„) felvételektől kezdve, az ártalmas gyógymódokon át, a tartalmakban megjelenő „sima” hazugságokig. Felmerül a kérdés, hogy vajon ki és hogyan dönti el azt, hogy mi minősül téves (azaz alapvetően tiltott) információnak a szolgáltatás keretein belül? Ez magából a szabályzatból ugyan nem derül ki, azonban a YouTube további tájékoztató anyagai alapján elmondható, hogy annak megítélésében, hogy „mi minősül megbízható információnak„, a kulcstényezőnek a „harmadik felek”, a „külső szakértők„ számítanak. Az, hogy például a magyarországi eredetű, illetve magyar nyelvű tartalmak tekintetében kik is ezek a „harmadik felek”, illetve „tényellenőrzők”, a YouTube hivatalos szabályzatából, valamint az azokhoz fűzött tájékoztató anyagokból nem derül ki. Azonban valószínűleg nem tévedünk különösebben, ha ezeket a szervezeteket ugyanott keressük, ahonnan a Facebook esetében is érkeztek; azaz a Soros-birodalom által létrehozott és finanszírozott, balliberális ideológiai célok mentén működő, nemzetközi álcivil szervezetek és médiavállalatok körében.

A téves információkra vonatkozó irányelveken belül, külön alkategóriát képviselnek a választásokkal – azaz politikai tartalmakkal – kapcsolatos szabályok. Ezen szabályok esetében a YouTube már nyíltan kijelenti, hogy azok egy része már kifejezetten a jelen és a közelmúlt amerikai politikai folyamataira, illetve a tavalyi németországi választás fejleményeire tekintettel lettek meghatározva, így ezen esetekben már a pártatlanság látszata sem áll fenn. Ennél is problémásabb a szolgáltató azon „szabályozási megoldása” a politikai tartalmak tekintetében, amelynek keretében a tiltott magatartások felsorolását úgy zárja le, hogy „felhívjuk figyelmedet, hogy a lista nem teljes”. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató a felsoroltakon kívül gyakorlatilag bármely más, nyilvánosságra nem hozott és így kiszámíthatatlan – akár szubjektív ideológiai – feltételek mentén is letilthat egy ország „demokratikus folyamatai„ szempontjából lényeges „közéleti” tartalmakat.

Az ÁSZF zöld utat ad az önkényes cenzúrának

Fontos hangsúlyozni, hogy - az időközben kidolgozott „irányelvi rendszer„ ellenére - a YouTube szolgáltatásának használatával kapcsolatos elsődleges információforrás továbbra is az Általános Szerződési Feltételek előírás-gyűjteménye (ÁSZF) maradt, melynek megsértése ugyancsak eltávolítási (azaz tartalomtörlési, felhasználó-kitiltási) oknak számít. Az ÁSZF-et tanulmányozva kijelenthető, hogy a terjedelmes és sokszor homályos tartalmú irányelvek, illetve egyéb magyarázatok ellenére gyakorlatilag egyetlen szabály létezik a YouTube-nál, méghozzá a következő: amennyiben a YouTube azt feltételezi, hogy érdekei esetleg sérülhetnek, mindenféle értesítés nélkül (is) eltávolíthat tartalmakat, illetve felhasználókat a szolgáltatásából.

Összegezve megállapítható, hogy a YouTube, az információtovábbítás terén fennálló, de facto technológiai dominanciáját kihasználva a saját szabályzatában is nyíltan deklarált módon, gyakorlatilag önkényesen befolyásolhatja a véleménynyilvánítás alapjogi szabadságának érvényesülését az egyes nemzetállamokban, így hazánkban is.

A további részleteket, valamint a Századvég teljes elemzését ide kattintva tudják megtekinteni.