Külföld
Szüneteltetik az ukrán-orosz tárgyalásokat
Megkezdődött az orosz-ukrán béketárgyalások negyedik fordulója hétfőn délelőtt. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó tudatta: Oroszországgal a békéről, a tűzszünetről, a csapatok azonnali kivonásáról és biztonsági garanciákról tárgyalnak.
Podoljak szerint nem könnyű a kommunikáció, Oroszország és Ukrajna eltérő politikai berendezkedése miatt sem.
A hétfő délutáni órákban keddig felfüggesztették az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokat - közölte a Twitteren Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, aki maga is részt vesz a tárgyalásokon. Biztosított ugyanakkor afelől, hogy a tárgyalások folytatódnak. A tisztségviselő szavai szerint „technikai szünetet” tartanak - számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
ENSZ-főtitkár: Meg kell őrizni az atomlétesítmények biztonságát
Meg kell őrizni az atomlétesítmények biztonságát - hangsúlyozta hétfőn, az ukrajnai háború kapcsán António Guterres ENSZ-főtitkár, lehetségesnek nevezve egy esetleges atomháború perspektíváját is.
A világszervezet székhelyén újságíróknak nyilatkozva a főtitkár „hátborzongató fejleménynek” nevezte az orosz nukleáris erők készültségi szintjének emelését. Emiatt szerinte „a nukleáris konfliktus lehetősége - amely korábban elképzelhetetlen volt - visszatért a lehetőségek világába”.
Guterres az orosz hadsereget okolta a legtöbb polgári áldozat halála és az elpusztított polgári létesítmények nagy része miatt. De kijelentette, hogy továbbra is ellenzi az Ukrajna fölötti repülési tilalmi övezet létrehozásét, amely növelné a NATO-erők és Oroszország közötti nyílt konfrontáció kockázatát.
Az ENSZ-főtitkár sajnálatát fejezte ki a donyecki incidensről szóló sajtóértesülések kapcsán. „Álláspontunk igen világos: a polgári személyek és polgári infrastruktúra elleni bármilyen támadás sajnálatot vált ki” - szögezte le.
Peking félretájékoztatással vádolja Washingtont
Peking hétfőn félretájékoztatással vádolta meg az Egyesült Államokat, miután az amerikai sajtóban olyan értesülések jelentek meg, miszerint Moszkva katonai és gazdasági segítséget kérne Kínától az Ukrajna elleni háborúja okán ellene kirótt szankciók miatt.
„Az utóbbi időben az Egyesült Államok álhíreket terjeszt Kínával kapcsolatban” - jelentette ki újságírók előtt Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője, akit más lapok mellett a The New York Times című lapban megjelent értesülésről kérdeztek.
Zelenszkij szerdán az amerikai kongresszushoz intéz beszédet
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tervek szerint szerdán online kapcsolással felszólal az amerikai kongresszus előtt - jelentette hétfőn az AFP francia hírügynökség Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke és Chuck Schumer, a demokraták szenátusi többségi frakcióvezetője közlésére hivatkozva.
Az ukrán államfő a felszólalását várhatóan közép-európai idő szerint 14.00 órakor kezdi.
„Örülünk, hogy fogadhatjuk Zelenszkij elnök beszédét a képviselőház és a szenátus előtt, és hogy átadhatjuk neki üzenetünket az ukrajnai nép támogatásáról, amely oly bátran védelmezi a demokráciát” - idézte a francia hírügynökség Nancy Pelosi és Chuck Schumer közösen aláírt levelét, amelyet az amerikai kongresszus politikusaihoz intézett.
A francia hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a kongresszus több demokrata párti és republikánus képviselője sürgeti Joe Biden amerikai elnököt, hogy adjon erőteljesebb választ az Egyesült Államok nevében az Ukrajna elleni orosz támadásra.
Kreml: Az orosz hadvezetés tervei meg fognak valósulni
Az orosz védelmi minisztérium nem zárja ki, hogy teljesen átvegye az ellenőrzést Ukrajna nagyobb lakott települései felett - közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn a sajtóval.
„A védelmi minisztérium, miközben maximális biztonságot biztosít a civilek számára, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy teljes mértékben ellenőrzése alá vonja a nagy, lakott településeket, amelyeket most gyakorlatilag körbezártak, kivéve a humanitárius evakuálásra használt területeket” - hangsúlyozta Peszkov.
„Az orosz fegyveres erők korszerű, nagypontosságú fegyvereket alkalmaznak, kizárólag a hadsereg és az információs infrastruktúra létesítményeit találják el” - állította a szóvivő, hozzátéve, hogy az orosz vezetésnek az ukrajnai „különleges hadműveletre” vonatkozó összes terve „az előre jóváhagyott időkereten belül, teljes egészében meg fog valósulni”.
Megnyílt a humanitárius folyosó, elhagyhatják a lakosok Mariupolt
Sikerült likvidálni az ukrán erők Mariupol külvárosában lévő fő állásait, ami lehetővé tette a lakosság tömeges kimenekítésének megkezdését - jelentette ki Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője.
A tábornok szerint az orosz különleges erők által támogatott donyecki „népi milícia” megsemmisítette a „nacionalisták” legtöbb lőállását a Mariupol peremén lévő lakónegyedekben, ami lehetővé tette, hogy közép-európai idő szerint 13 órától humanitárius folyosók nyíljanak meg a civilek számára, és megkezdődhessen „a neonácik által hosszú ideig túszul ejtett lakosság tömeges evakuálása”.
Később a városvezetés azt közölte, hogy már több mint 160, magántulajdonban lévő személyautó el is hagyta Mariupolt és már Bergyanszk felé tart. Több mint 50 autó pedig már Bergyanszkba is ért, és folytatja útját Zaporizzsja felé, ahol elsősegélynyújtással és szállással várják a menekülteket. A polgármester ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy Mariupol vezetése továbbra sem tudja szavatolni az útvonal biztonságát.
Fegyvereket és további szankciókat sürgetett az ukrán külügyminiszter
Dmitro Kuleba Twitteren leszögezte: ha a Nyugat segíti az ukránok harcát, azzal elejét veheti a válság eszkalációjának. „Segítsetek Ukrajnának abban, hogy megállítsa Putyint, ezzel megakadályozzátok a nagyobb háborút!” - fogalmazott a mikroblogban a tárcavezető.
Ukrajna nem először kért a nyugati országoktól fegyvereket, egyebek között olyanokat, amelyekkel csökkenthető az orosz erőfölény az ukrán légtérben.
Mindeközben Olekszij Kuleba, Kijev régió kormányzója az ukrán televízióban bejelentette, hogy a főváros térségében immár ötödik, egymást követő napon zajlanak az evakuálások, és helyenként továbbra is robbanásokról érkeznek hírek.
Ugyancsak hétfőn az ukrán főügyészségi hivatal azt közölte, hogy az orosz támadás kezdete óta már 90 gyerek vesztette életét a harcokban, több mint százan pedig megsebesültek. A közlemény szerint a legtöbb áldozat a kijevi, harkivi, donyecki, csernihivi, szumi, herszoni, mikolajivi és zsitomiri térségben van.
A hírt független forrásból nem lehet ellenőrizni - teszi hozzá a Reuters brit hírügynökség.
Kijev szerint az oroszok offenzívákat készítenek elő
Az orosz csapatok Ukrajna több térségében is offenzívákat készítenek elő - közölte hétfőre virradóra az ukrán vezérkar Facebook-posztjában.
Az ukrán katonai vezetés szerint az orosz alakulatok jelenleg igyekeznek az utánpótlás mellett biztosítani az általuk eddig elfoglalt területeket, illetve újra csoportosítják erőiket. Amint ezzel megvannak, újabb támadások várhatók keleten Harkiv, északkeleten Szumi, illetve Kijev határában Brovari ellen.
Kijevet hétfőn is több támadás érte
Lövedék csapódott egy kijevi lakóépületbe hétfőre virradóan, legalább két ember meghalt és heten megsebesültek - jelentette az ukrán televízió az ország belügyminisztériumára hivatkozva. A támadás a város északi részén lévő Obolonszkij kerületet érte.
A kijevi városvezetőség azt közölte, hogy a tűzoltóság a helyszínen van, a kilencemeletes épületből mintegy 70 embert menekítettek ki, a tüzet pedig sikerült eloltani.
A katasztrófavédelem túlélők után kutat.
Az orosz erők lőtték a Kijevtől mintegy 11 kilométerre lévő Antonov repülőgépgyárat is, tudatta az ukrán főváros vezetése Telegram-csatornáján. A területen található Ukrajna legfontosabb nemzetközi teherszállító repülőtere, illetve katonai légibázisa, közölte a Guardian.
Mariopulban már mintegy 2500-an vesztették életüket
A háború kezdete óta 2500 civil halt meg a Maripulban, közölte a Sky News Olekszij Arestovics ukrán elnöki tanácsadót idézve. Az ukrán hatóságok hétfőn is megpróbálnak élelmiszert és gyógyszereket szállító konvojt bejuttatni az ostromlott városba, ahol vészesen alacsonyak az élelmiszertartalékok, de eddig ez a kísérlet sikertelennek bizonyult a folyamatos orosz tűz miatt. A Vöröskereszt is figyelmeztetett, hogy „fogy az idő” a városban rekedt civilek megmentésére.
Drónfelvétel a lángoló kikötővárosról:
Egy, a BBC által hitelesített felvételen látható, ahogy emeletes házakat érnek orosz találatok a kikötővárosban vasárnap.
Luhanszk megyében az orosz erők mindenekelőtt a százezer lakosú Szeverodonyeck városára összpontosítanak. Moszkvai közlések szerint oroszbarát szakadárok alakulatai a várost keletről és délről lezárták.
Az ukrán vezérkar azt is közölte, hogy a Harkiv térségében található Topolszke és Spakivka településeknél a támadók veszteségeket szenvedtek és visszavonultak.
Az orosz védelmi tárca arról tájékoztatott, hogy a visszavonuló ukrán „nacionalisták” szabotázst hajtottak végre a donyecki „népköztársaság” területén található Avdijivka kokszgyárban. Az üzemben tűz ütött ki, amelynek maró, mérgező füstje a szomszédos településekre is átterjedt. A tűz oltását a harcok akadályozzák. A dpa német hírügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy az értesüléseket nem tudta független forrásból ellenőrizni.
A donyecki „népi milícia” még a háború első napján közölte, hogy az ukrán hadsereg aláaknázta a kéntisztító üzemeket és az avdijivkai kokszgyárat ellátó alállomást.
A helyi hatóságok szerint ukrán belövés után áram nélkül maradt a donyecki Zaszjadko bánya szellőzőaknája. A föld alatt 83 bányász tartózkodik, akiknek felhozatalára bányamentő csapatot hívtak a helyszínre.
A TASZSZ hírügynökség szerint a Donyec-medencei demarkációs vonalnál február 17-én eszkalálódott a helyzet, és a két szakadár „népköztársaság” akkor az elmúlt hónapok legintenzívebb ukrán ágyúzásáról számolt be, amely most is tart. A donyecki hatóságok szerint az ukrán hadsereg hétfő reggel öt településre 46 nagy kaliberű lövedéket lőtt ki.
A TASZSZ szerint eddig több mint 247 ezer ember, köztük 55 ezer gyerek érkezett menekültként Oroszországba a Moszkva által függetlennek elismert szakadár „köztársaságokból” és Ukrajnából. A Donyec-medencéből 215 ezren érkeztek.
Donyeckben csapódtak be egy lelőtt ukrán rakéta szilánkjai
Legalább húsz ember életét vesztette és 28 megsebesült Donyeckben egy lelőtt, Tocska-U típusú ukrán rakéta szilánkjainak becsapódása következtében - jelentette be Gyenyisz Pusilin, a donyecki „népköztársaság” vezetője hétfőn, hozzátéve: a halottak között gyerekek is vannak, a sebesültek közül többnek súlyos az állapota. Pusilin szerint a lelőtt lövedék kazettás rakéta volt, elmondta, hogy a donyecki „népi milícia” légvédelme eddig 15 Tocska-U rakétát semmisített meg. Hangsúlyozta, hogy ha a városközpontra kilőtt rakétát nem lőtték volna le, az elszenvedett veszteség még súlyosabb lett volna.
A Rosszija 24 hírtelevízió helyszíni felvételein egy kiégett autóbusz, több megsérült gépkocsi és üzlet volt látható, valamint több, a lángok elfojtásán dolgozó tűzoltó. A jelentés szerint voltak, akik a bankautomatánál sorban állva vesztették életüket.
Moszkva szerint 3920 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg
Az orosz fegyveres erők Ukrajna katonai infrastruktúrájának 3920 létesítményét tették működésképtelenné a háború kezdete óta - közölte hétfőn Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője, hozzátéve: Ukrajna ezen felül 143 pilóta nélküli légijárművet, 1267 harckocsit és más páncélozott harcjárműt, 124 rakéta-sorozatvetőt, 457 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1028 speciális katonai járművet veszített.
Azt is mondta, hogy az orosz haderő egyetlen éjjel, hétfőre virradóra négy ukrán drónt, valamint 187 katonai objektumot, köztük 31 hadianyag-raktárt semmisített meg.
A szóvivő szerint az orosz hadsereg egyes szakaszokon 11 kilométert nyomult előre.
Zelenszkij gyászosnak nevezte a javorivi támadást
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti lakossági üzenetében gyászosnak nevezte a nyugat-ukrajnai Lvivtől nem messze lévő Javoriv katonai támaszpont elleni vasárnap reggeli orosz légitámadást, amelynek harmincöt halálos áldozata és 134 sebesültje van. Elmondása szerint mintegy harminc rakéta csapódott be a bázisra. A lengyel határtól mindössze 30 kilométerre van a támaszpont, amely gyakorlótér, nemzetközi békefenntartó és biztonsági központ, NATO-kiképzők is gyakran jártak ott.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy már korábban figyelmeztette a nyugati vezetőket a bázist fenyegető veszélyre. Az ukrán elnök ismételten repüléstilalmi övezetet sürgetett. Mint mondta, csak idő kérdése, míg orosz rakéta csapódik be NATO-területen.
A béketárgyalásokra kitérve Zelenszkij kiemelte, hogy az ukrán küldöttség egyik fő feladata mindent megtenni egy ukrán-orosz csúcstalálkozó megvalósítása érdekében. Úgy fogalmazott, biztos abban, hogy sokan várják közvetlen találkozását Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Ez nehéz út, de szükséges a hatékony biztonsági garanciák megszerzése érdekében” - tette hozzá.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem zárta ki egy ilyen csúcstalálkozó lehetőségét.
Vasárnap kevesebb civilt sikerült kimenekíteni a harcokból
Irina Verascsuk ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap esti videóüzenetében közölte, hogy a nap folyamán több mint 5500 civil tudta elhagyni a harci övezeteket kilenc humanitárius folyosón keresztül. Közülük 3950-et a kijevi régióból menekítettek ki.
Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter az este arról számolt be, hogy az orosz hadművelet megindulása óta hét kórház semmisült meg helyrehozhatatlanul, s további száz egészségügyi intézmény szenvedett különböző fokú károkat a harci cselekmények során. Az ukrán egészségügyi dolgozók sorából hatan vesztették életüket, és tizenketten sebesültek meg.
A csernobili személyzet kimerült
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szintén vasárnap este arról számolt be, hogy a csernobili nukleáris hulladéktárolókat üzemeltető személyzet felhagyott a biztonsági-karbantartási munkálatokkal a szellemi és fizikai kimerültség miatt. Az atomerőmű február végén került orosz csapatok kezére, azóta nem váltották le a 211 fős műszaki stábot.
Az ukrán atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat egyébként vasárnap a kijevi energiaügyi minisztériumra hivatkozva bejelentette, hogy a csernobili atomerőműben helyreállt az áramszolgáltatás.
Kijev szerint az oroszok ismét megrongálták a vezetékeket, de már minden rendben Csernobilnál
Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter az Enerhoatom által közzétett közleményben jelentette be, hogy az Ukrenerho, szakemberei, atommérnökei és villanyszerelői erőfeszítéseinek köszönhetően állt helyre a bezárt atomerőmű áramellátása, és a fűtőelemek hűtőrendszere ismét rendben működik. A miniszter szerint nem volt külső segítségre szükség az áramszolgáltatás helyreállításához.
Az orosz erők ismét megrongálták a csernobili atomerőművet és a közelében fekvő Szlavutics várost ellátó villamosvezetéket, nem sokkal azután, hogy ukrán szakemberek megjavították - közölte hétfőn az Enerhoatom, hozzátéve: az Ukrenerho szakemberei vasárnap estére helyreállították és ismét feszültség alá helyezték a lezárt atomerőművet és Szlavuticsot tápláló nagyfeszültségű vezetéket. A munkálatokat azonban nem tudták befejezni, mert az orosz erők ismét megrongálták a vezetéket. „Emiatt a szerelőbrigádok kénytelenek megint visszamenni a veszélyzónába, és helyrehozni a károkat” - tájékoztatta az Ukrajinszka Pravda hírportált az Ukrenerho vállalat. Az áramszolgáltató cég hangsúlyozta, hogy a csernobili atomerőmű megbízható áramellátása kritikus fontosságú a nukleáris biztonság szempontjából. Emellett Szlavutics lakosainak áramellátása is az atomerőművet tápláló vezetéktől függ.
„Az Ukrenerho szerelőbrigádjainak akadálytalan és gyors hozzáférése ehhez a vonalhoz, az ellenőrzések és a szükséges javítások elvégzése érdekében rendkívül fontos nemcsak az ukrán fogyasztók, hanem Európa egésze számára is. Ez segít elkerülni újabb katasztrófát a csernobili atomerőműben, és megmenti azoknak az embereknek az életét és egészségét, akik áldozataivá válhatnak egy ilyen tragédiának” - emelte ki közleményében az Ukrenerho.
Az ukrán energetikai minisztérium hozzátette: az atomerőmű áramellátásának ismételt helyreállítása után sem zárható ki, hogy újabb vezetékek sérülnek meg „ellenséges lövedékek becsapódásától, illetve ezek következtében keletkezett tüzektől”.
A tárca is emlékeztetett, hogy a háború kezdete óta váltás nélkül dolgozó csernobili személyzet lelkileg és fizikailag is kimerült, nem tudja a nukleáris létesítmény megfelelő karbantartását elvégezni.
„Az atomerőmű biztonságának egyetlen garanciája az orosz csapatok teljes kivonása a létesítmény területéről” - szögezte le a minisztérium.
Orosz ellenőrzés alatt álló szárazföldi folyosó köti össze a Krímet és a Donyec-medencét
Az orosz hadművelet során megteremtették a Krím-félsziget és a Donyec-medence szárazföldi összeköttetését - közölte hétfőn reggel Georgij Muradov, az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím miniszterelnök-helyettese.
A Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva a politikus elmondta, hogy az orosz csapatok ellenőrzése alá került a Krímből Mariupolba vezető autóút.
Az ukrán hatóságok egyelőre nem erősítették meg ezt az értesülést.
Muradov szerint az útvonal segíthet a részben a szakadárok kezén lévő donyecki régió humanitárius ellátásában. A dpa felidézte, hogy ukrán jelentések szerint orosz csapatok vasárnap elállták egy humanitárius konvoj útját az általuk ostromlott Mariupol kikötővárosába.
Megfigyelők abból indulnak ki, hogy az orosz hadművelet egyik célja szárazföldi folyosó megteremtése az Oroszországgal határos, kelet-ukrajnai, egyedül Moszkva által elismert donyecki és luhanszki szakadár „népköztársaságok” és a Krím félsziget között.
Kadirov Ukrajnába utazott
Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője vasárnap Telegram-oldalán közölte, hogy Ukrajnába utazott, hogy látogatást tegyen a Kijevet ostromló csecsen csapatoknál. A Reuters nem tudta független forrásból ellenőrizni a közlés hitelességét.
A Groznij nevű csecsen televíziós csatorna a Telegramon közzétett egy felvételt, amelyen Kadirov látható egy elsötétített szobában, amint csecsen harcosokkal beszél, állítólag mindössze hét kilométerre az ukrán fővárostól.