Oroszország továbbra is támadja Ukrajnát

A tábornok szerint az intézetnek akár 50 alkalmazottja is a romok alatt rekedhetett. Állítása szerin a harkivi művészeti iskola pincéjébe polgári lakosok holttestét rejtették el, akiket azért öltek meg, mert nem támogatták az ukrán rendszert.

Mizincev azzal vádolta meg az ukrán „nacionalistákat”, hogy elzárták a polgári lakosok elől a Mariupolból kivezető utakat, a város összes hídját felrobbantották, és az utakat aláaknázták. Állítása szerint fegyveresek járják az utcákat, és válogatás nélkül tüzet nyitnak, hogy otthonmaradásra kényszerítsék a civil lakosságot.

Mint mondta, a donyecki fegyveres alakulatok az erős tűzben nem tudják aknamentesíteni az útvonalakat. Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese korábban azt mondta, hogy péntek reggelig csak mintegy 70 ember tudta elhagyni a több mint 400 ezres kikötővárost.

Mizincev tájékoztatása szerint az ukrán hatóságok megtiltották a polgármestereknek a kapcsolatfelvételt az orosz féllel, egyebek között a humanitárius folyosók ügyében, és aki nem engedelmeskedik, azt „egyszerűen agyonlövik”. Neveket nem említett.

Azt mondta, Izjumból és Lozovojból az ukrán fél hibájából hiúsult meg az evakuálás. A tábornok szerint az ukrán fél pénteken az orosz fegyveres erők által javasolt tíz humanitárius folyosó közül csak kettőt hagyott jóvá, és a maga részéről további négyet javasolt, amelyeket az orosz fél elfogadott.

Mizincev szerint a donyecki „népi milícia” által péntekre elfoglalt Volnovahából a lakosság nem kíván távozni, mert a harcok véget értek. Közölte hogy eddig több mint 1500 tonnányi humanitárius segély érkezett Oroszországból Ukrajnába, ahol több mint 200 „humanitárius akciót” hajtottak végre.

Az orosz védelmi minisztérium arról tájékoztatta a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetet (OPCW), hogy amerikai különleges szolgálatok irányítása alatt álló ukrán radikálisok több forgatókönyvet is készítettek a mérgező vegyi anyagokkal való provokációk elkövetésére, amelyekért Oroszországra kívánták hárítani a felelősséget. A dokumentum szövegét pénteken tették közzé a tárca honlapján.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke pénteken vizsgálatot rendelt el a luhanszki „népköztársaságnak” a Moszkva által függetlennek elismert szakadárok által visszafoglalt területein talált tömegsírok ügyében.

Az ukrán vezetés szerint az orosz erők támadásai pénteken is több helyszínen megakadályozták, hogy az úgynevezett humanitárius folyosókon civileket menekítsenek ki a háborúban érintett ukrán területekről, orosz közlések szerint viszont egyes településeknél az ukrán fél hibájából hiúsult meg az evakuálás.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes videóüzenetében közölte, hogy Mariupol kikötővárost orosz tüzérségi támadások miatt a távozni szándékozók nem tudták elhagyni, és az orosz erők Kijevnél is több autóbuszt megállítottak és visszaküldtek. 

Néhány települést mindazonáltal sikerült evakuálni, a Kijev melletti Vorzelből például ezer embert elszállítottak - tette hozzá az ukrán kormányfőhelyettes.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság vezetője Moszkvában azt mondta, hogy Izjumból és Lozovojból az ukrán fél hibájából hiúsult meg az evakuálás. Szerinte az ukrán fél pénteken az orosz fegyveres erők által javasolt tíz humanitárius folyosó közül csak kettőt hagyott jóvá, és a maga részéről további négyet javasolt, amelyeket az orosz fél elfogadott.

Orosz repülőgépek Ukrajna területe felől visszafordulva egy fehérorosz településre mértek csapást - állította pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint az ukrán légierő parancsnoksága, a fehérorosz védelmi minisztérium szóvivője viszont cáfolta a hírt.

Az ukrán légierő közleménye szerint pénteken 14 óra 30 perckor az ukrán határőrszolgálattól kaptak tájékoztatást arról, hogy orosz repülőgépek léptek be Ukrajna területére, megfordultak a nyugat-ukrajnai Rivne megyében lévő Horodiscse és Tumeny települések fölött, majd csapást mértek a Fehéroroszország területén lévő Kopani településre. A határőrségtől származó információk szerint a fehérorosz települést orosz csapatok szállták meg.

A légierő arra figyelmeztetett, hogy a fehérorosz területre mért csapással Oroszországnak az a szándéka, hogy bevonja Minszket az Ukrajna elleni háborúba. A hírportál szerint nem sokkal korábban Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter ugyancsak előrejelezte: az orosz erők Ukrajna területéről készülnek lőni fehérorosz területeket, hogy bevonják Fehéroroszországot a háborúba.

Ezzel szemben Inna Gorbacseva, a minszki védelmi minisztérium hivatalos képviselője a BelTA fehérorosz állami hírügynökség jelentése szerint határozottan cáfolta és „badarságnak” nevezte, hogy orosz gépek mértek volna csapást egy fehéroroszországi falura.  

Közben pénteken három, Ukrajnában foglyul ejtett orosz pilóta tartott sajtótájékoztatót, amelyet az Interfax-Ukrajina hírügynökség online közvetített. Egyikük, Makszim Kristop alezredes, egy Szu-34 típusú vadászbombázó pilótája elismerte, hogy parancsot kaptak nemcsak infrastrukturális és katonai létesítmények, hanem lakónegyedek bombázására is. Elmondta, hogy mielőtt lelőtték, az egyik támadás során  bombát dobott le civilek lakóépületeire.

„A harmadik harci repülésem március 6-án volt. A fedélzeten négy tonna légibomba volt. A harci feladat végrehajtása során rájöttem, hogy nem ellenséges katonai létesítmények, hanem lakóépületek és civilek a célpont, de a jogellenes parancsot végrehajtottam” - mondta az orosz katona. Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte, hogy ezt követően az ukrán légvédelem lelőtte a gépét, őt pedig az ukrán nemzeti gárda tagjai fogták el. Kristop azt is elmondta, hogy felettesei még januárban közölték vele, hogy részt fog venni egy Ukrajna elleni harci cselekményben, és azt is, hogy erre hadgyakorlat leple alatt készülnek fel.

Alekszej Golovenszkij, egy másik fogságba esett orosz pilóta a tájékoztatón elmondta, hogy éltek rokonai Ukrajnában, Poltava megyében, a felesége hozzátartozói pedig most is a kelet-ukrajnai Harkiv városában laknak. Szavai szerint ő civil célpontok elleni támadásban nem vett részt, de - mint mondta - „katonatársai igen, és ez sokkolja őt, fogalma sincs, mi van a Harkivban élő rokonokkal”.

A NATO felelőssége elkerülni, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus Oroszország és a NATO közötti „nyílt háborúvá” fajuljon - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken az AFP francia hírügynökségnek adott pénteki törökországi interjújában.

„Az a felelősségünk, hogy elkerüljük, hogy a konfliktus Ukrajna határainál eszkalálódjék, és nyílt háborúvá váljék Oroszország és a NATO között” - szögezte le Stoltenberg a török elnökség által szervezett diplomáciai találkozón.  

A főtitkár ezzel igyekezett igazolni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének azon döntését, hogy nem hajlandó Ukrajna légterében repülési tilalmi zónát létrehozni, amellyel megvédhetné az ukrán lakosságot az orosz hadsereg bombázásától.

Egy ilyen lépés „azt jelentené, hogy készek vagyunk lelőni a (légtérsértő) orosz repülőgépeket” - tette hozzá -, „és ez minden bizonnyal nyílt háborúhoz vezetne. Egy ilyen konfliktus még több szenvedést, még több emberáldozatot és még több rombolást eredményezne” - érvelt a NATO főtitkára.

„Támogatjuk Ukrajnát, Oroszországgal szemben pedig büntetőintézkedéseket vezettünk be, de egyúttal arra kértem (a NATO-tagországokat), hogy jelentsék ki: nem küldünk sem csapatokat ukrán földre, sem NATO-vadászgépeket az ukrán légtérbe” - hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

A főtitkár pénteken a szintén NATO-tagállam Törökországban találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, az orosz és ukrán külügyminiszter első hivatalos találkozóját követő napon a dél-törökországi Antalya tengerparti üdülővárosban.

Jóllehet, az első orosz-ukrán közvetlen külügyminiszteri megbeszélések kudarcba fulladtak, Jens Stoltenberg üdvözölte Törökország közvetítő szerepét, és úgy vélte, „fontos a politikai megoldás elősegítése” a február 24-e óta tartó háborúban.

Brüsszel megduplázza az Ukrajnának szánt fegyverekre biztosított összeget

Az Ukrajnának biztosított fegyverek európai finanszírozásának megduplázását javasolta pénteken Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozóján Versailles-ban.

Borrell a sajtó képviselőinek elmondta: „javaslatot tett az 500 millió eurós, fegyverbeszerzést támogató uniós hozzájárulás megduplázására az ukrán hadsereg számára az orosz invázióval szemben”.

„Biztos vagyok benne, hogy a tagállami vezetők támogatni fogják” - mondta a külügyi főképviselő a találkozó második napi tanácskozása előtt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítást adott arra, hogy az Ukrajnában harcoló orosz katonák készítsenek elő terrorcselekményt a csernobili atomerőmű ellen, amiért utóbb majd Ukrajnát teszik felelőssé - állította pénteken az ukrán katonai hírszerzésre hivatkozva az UNIAN ukrán hírügynökség.

A nukleáris létesítmény egészében - az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat közlése szerint - továbbra sincs áramellátás, annak ellenére sem, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön még azt ígérte, országának szakemberei megoldják ezt a problémát. Lekapcsolták a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megfigyelőrendszeréről is.

„Az orosz csapatok által ellenőrzött csernobili atomerőműben technogén katasztrófát terveznek, amiért a megszállók Ukrajnára próbálják áthárítani a felelősséget. Azaz, miután a szárazföldi hadművelettel és a közvetlen tárgyalásokkal nem sikerült elérni a kívánt eredményt, Putyin kész a világközösség nukleáris zsarolásához folyamodni” - írta az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

A közlemény szerint az orosz erők nem engednek be az atomerőmű területére ukrán szerelőbrigádokat. Helyettük Fehéroroszországból érkeztek úgynevezett szakemberek, akik nukleáris energiával foglalkoznak, de velük együtt orosz szabotőrcsoportok is beszivárogtak a területre. Az ukrán hírszerzés úgy értesült, hogy az Antonov repülőgépgyár hostomeli légibázisának területén az orosz csapatok hűtőkocsikba gyűjtik az elesett ukrán katonák holttesteit. Állítólag azt tervezik, hogy a csernobili atomerőműbe viszik a holttesteket, ahol majd „meggyilkolt szabotőrökként” állítják be a propagandájukban őket.

Közben Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos arról tájékoztatott pénteken, hogy február 24. óta mostanáig 78 gyermek vesztette életét, és több mint száz sérült meg az ukrajnai háborúban. Hozzátette ugyanakkor, hogy továbbra sem tudnak pontos adatokat a Donyeck megyei Mariupol és Volnovaha településeken, valamint a Kijev megyei Irpiny városában elhunytak és megsebesültek számáról.

Bizonyos pozitív elmozdulások történtek az orosz-ukrán tárgyalásokon - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor pénteken Moszkvában fogadta fehérorosz hivatali partnerét, Aljakszandr Lukasenkát.

Putyin nem bocsátkozott részletekbe, amikor a Rosszija 24 hírtelevízión bejátszott felvételen Lukasenkát tájékoztatta, csak annyit mondott, hogy gyakorlatilag napi rendszerességgel folynak tárgyalások a felek között.

Fehéroroszországban a felek között eddig három tárgyalási forduló volt, csütörtökön pedig a törökországi Antalyában találkozott Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Vlagyimir Putyin házi őrizetbe helyezte az orosz titkosszolgálat, az FSZB külszolgálatának vezetőjét és helyettesét, mert azzal vádolja őket, hogy hamis információkat szolgáltattak az ukrán közhangulatról és az ukrán hadsereg állapotáról - írja a Daily Mail.

Andrej Szoldatov, az orosz titkosszolgálatok elismert szakértője szerzője azt állítja, az FSZB-n belüli források közölték vele, hogy a 68 éves Szergej Beszedát, az ügynökség külszolgálatának vezetőjét Putyin utasítására letartóztatták.

Szintén letartóztatták Anatolij Boljukot, Beszeda helyettesét. Szoldatov szerint Putyin „igazán elégedetlen" az ügynökséggel.

Műholdfelvételek alapján szétszóródott a Kijev környékén veszteglő, 64 kilométer hosszú katonai konvoj - számolt be a szatellit képek készítésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég pénteken.

A felvételek szerint az oroszok átcsoportosítják erőiket. Páncélos egységeket láttak az ukrán fővárostól északra található Antonov repülőtérhez közeli településeken. A Maxar szerint több jármű bevonult az erdőbe, és a közelben található ágyúk tüzelésre készen állnak.

A katonai járműveket a múlt héten vonták össze Kijev közelében, de úgy tűnt, hogy az elmúlt időszakban nem haladt a konvoj. Médiaértesülések szerint az előrenyomulás élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt rekedt meg. Amerikai tisztségviselők elmondták, hogy az ukrán csapatok rakétákkal támadták a konvojt.

Petro Porosenko volt ukrán államfő, jelenlegi ellenzéki vezető pénteken bejelentette: megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel abban, hogy átmenetileg félreteszik politikai csatározásaikat, és „egységfrontként lépnek fel az Ukrajnát ért orosz agresszióval szemben”.

Porosenko ezt a Facebookon közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint. A jelenleg az Európai Szolidaritás nevű parlamenti ellenzéki pártot vezető exállamfő arról tájékoztatott, hogy többször is találkozott Zelenszkijjel. „Megállapodtunk, hogy egységfrontként fogunk fellépni” - mondta.

Hangoztatta: ez most teljes mértékben a megfelelő és helyes magatartás; most egy ukrán nem elnök, miniszter, párt vagy parlamenti frakcióvezető, és nem munkás. „Most mindannyian katonák vagyunk, akiknek meg kell védeniük Ukrajnát” - hangoztatta Porosenko, aki 2014-2019 között volt Ukrajna államfője, de második ciklusra már nem kapott megbízást, miután Zelenszkij legyőzte őt a legutóbbi elnökválasztás második fordulójában. 

A volt államfő szerint az ukránok meglepték Vlagyimir Putyin orosz elnököt azzal, hogy meghiúsították villámháborús elképzelését, vagyis azt, hogy Ukrajnát a február 24-én indított háborúban 72 órán belül elfoglalják az orosz csapatok. „Az ukrán fegyveres erők pedig nemcsak meglepték a világot, hanem egyesítették is a világot. A kialakult körülmények között pedig Putyin úgy viselkedett, mint egy levadászott állat” - vélekedett Porosenko. Hozzátette: meghiúsult az a forgatókönyv is, hogy az „ötödik hadoszlop” politikailag, belülről rombolja le az ukránok egységét. „Nagy meglepetésben részesítettük Putyint” - jegyezte meg. Ukrajnában „ötödik hadoszlopnak” a Moszkva-barát politikai erőket nevezik. 

Petro Porosenko eddig semmiben nem támogatta Zelenszkijt. Ráadásul Porosenkót tavaly december 20-án hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel gyanúsította meg az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR). A hatóságok szerint ugyanis az Ukrajnában Putyin elnök „komájaként” emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával közösen illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen kitermelt szénnel, tehát ily módon „terroristákkal” működött együtt. 

Joe Bidennek több mondanivalója van arról, hogy az ukrajnai háború miért „nem lesz soha győzelme„ Oroszország vezetőjének vagy stratégiai céljainak.

Putyin Ukrajna elleni háborúja soha nem lesz győzelem. Abban reménykedett, hogy harc nélkül uralja majd Ukrajnát. Remélte, hogy megtöri az európai elhatározást. Remélte, hogy meggyengíti a transzatlanti szövetséget. Abban reménykedett, hogy szétválasztja Amerikát. Elbukott - írja Joe Biden a Twitteren.