Szétszóródott a Kijev környékén veszteglő orosz katonai konvoj

A felvételek szerint az oroszok átcsoportosítják erőiket. Páncélos egységeket láttak az ukrán fővárostól északra található Antonov repülőtérhez közeli településeken. A Maxar szerint több jármű bevonult az erdőbe, és a közelben található ágyúk tüzelésre készen állnak.

A katonai járműveket a múlt héten vonták össze Kijev közelében, de úgy tűnt, hogy az elmúlt időszakban nem haladt a konvoj. Médiaértesülések szerint az előrenyomulás élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt rekedt meg. Amerikai tisztségviselők elmondták, hogy az ukrán csapatok rakétákkal támadták a konvojt.

A NATO felelőssége elkerülni, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus Oroszország és a NATO közötti „nyílt háborúvá” fajuljon - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken az AFP francia hírügynökségnek adott pénteki törökországi interjújában.

„Az a felelősségünk, hogy elkerüljük, hogy a konfliktus Ukrajna határainál eszkalálódjék, és nyílt háborúvá váljék Oroszország és a NATO között” - szögezte le Stoltenberg a török elnökség által szervezett diplomáciai találkozón.  

A főtitkár ezzel igyekezett igazolni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének azon döntését, hogy nem hajlandó Ukrajna légterében repülési tilalmi zónát létrehozni, amellyel megvédhetné az ukrán lakosságot az orosz hadsereg bombázásától.

Egy ilyen lépés „azt jelentené, hogy készek vagyunk lelőni a (légtérsértő) orosz repülőgépeket” - tette hozzá -, „és ez minden bizonnyal nyílt háborúhoz vezetne. Egy ilyen konfliktus még több szenvedést, még több emberáldozatot és még több rombolást eredményezne” - érvelt a NATO főtitkára.

„Támogatjuk Ukrajnát, Oroszországgal szemben pedig büntetőintézkedéseket vezettünk be, de egyúttal arra kértem (a NATO-tagországokat), hogy jelentsék ki: nem küldünk sem csapatokat ukrán földre, sem NATO-vadászgépeket az ukrán légtérbe” - hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

A főtitkár pénteken a szintén NATO-tagállam Törökországban találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, az orosz és ukrán külügyminiszter első hivatalos találkozóját követő napon a dél-törökországi Antalya tengerparti üdülővárosban.

Jóllehet, az első orosz-ukrán közvetlen külügyminiszteri megbeszélések kudarcba fulladtak, Jens Stoltenberg üdvözölte Törökország közvetítő szerepét, és úgy vélte, „fontos a politikai megoldás elősegítése” a február 24-e óta tartó háborúban.

Az Ukrajnának biztosított fegyverek európai finanszírozásának megduplázását javasolta pénteken Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozóján Versailles-ban.

Borrell a sajtó képviselőinek elmondta: „javaslatot tett az 500 millió eurós, fegyverbeszerzést támogató uniós hozzájárulás megduplázására az ukrán hadsereg számára az orosz invázióval szemben”.

„Biztos vagyok benne, hogy a tagállami vezetők támogatni fogják” - mondta a külügyi főképviselő a találkozó második napi tanácskozása előtt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítást adott arra, hogy az Ukrajnában harcoló orosz katonák készítsenek elő terrorcselekményt a csernobili atomerőmű ellen, amiért utóbb majd Ukrajnát teszik felelőssé - állította pénteken az ukrán katonai hírszerzésre hivatkozva az UNIAN ukrán hírügynökség.

A nukleáris létesítmény egészében - az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat közlése szerint - továbbra sincs áramellátás, annak ellenére sem, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön még azt ígérte, országának szakemberei megoldják ezt a problémát. Lekapcsolták a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megfigyelőrendszeréről is.

„Az orosz csapatok által ellenőrzött csernobili atomerőműben technogén katasztrófát terveznek, amiért a megszállók Ukrajnára próbálják áthárítani a felelősséget. Azaz, miután a szárazföldi hadművelettel és a közvetlen tárgyalásokkal nem sikerült elérni a kívánt eredményt, Putyin kész a világközösség nukleáris zsarolásához folyamodni” - írta az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

A közlemény szerint az orosz erők nem engednek be az atomerőmű területére ukrán szerelőbrigádokat. Helyettük Fehéroroszországból érkeztek úgynevezett szakemberek, akik nukleáris energiával foglalkoznak, de velük együtt orosz szabotőrcsoportok is beszivárogtak a területre. Az ukrán hírszerzés úgy értesült, hogy az Antonov repülőgépgyár hostomeli légibázisának területén az orosz csapatok hűtőkocsikba gyűjtik az elesett ukrán katonák holttesteit. Állítólag azt tervezik, hogy a csernobili atomerőműbe viszik a holttesteket, ahol majd „meggyilkolt szabotőrökként” állítják be a propagandájukban őket.

Közben Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos arról tájékoztatott pénteken, hogy február 24. óta mostanáig 78 gyermek vesztette életét, és több mint száz sérült meg az ukrajnai háborúban. Hozzátette ugyanakkor, hogy továbbra sem tudnak pontos adatokat a Donyeck megyei Mariupol és Volnovaha településeken, valamint a Kijev megyei Irpiny városában elhunytak és megsebesültek számáról.

Bizonyos pozitív elmozdulások történtek az orosz-ukrán tárgyalásokon - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor pénteken Moszkvában fogadta fehérorosz hivatali partnerét, Aljakszandr Lukasenkát.

Putyin nem bocsátkozott részletekbe, amikor a Rosszija 24 hírtelevízión bejátszott felvételen Lukasenkát tájékoztatta, csak annyit mondott, hogy gyakorlatilag napi rendszerességgel folynak tárgyalások a felek között.

Fehéroroszországban a felek között eddig három tárgyalási forduló volt, csütörtökön pedig a törökországi Antalyában találkozott Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Hajnalban légitámadásról számoltak be a délnyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk városában is. A reptér közelében voltak robbanások. A város légvonalban alig 180 kilométerre fekszik a magyar határtól.

A polgármester szerint a repülőtér közelében csapódtak be a rakéták- írja a The Guardian.

Eközben péntek reggel három légicsapás sújtotta Dnyiprót, amely legalább egy ember életét oltotta ki - közölte az ukrán mentőszolgálat. A támadások egy óvodát, egy lakóépületet és egy kétszintes cipőgyárat találtak el. A cipőgyár kigyulladt - tette hozzá a mentőszolgálat.

Dnyeper folyó partján fekvő, egymillió lakosú középkelet-ukrajnai város stratégiai fontosságú az oroszok számára - írta korábbi Facebook-bejegyzésében Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára. Dnyipro amellett, hogy Ukrajna üzleti és ipari központja, az utóbbi években az ukrán nacionalizmus egyik jelképévé vált.

A város fontos szerepet tölthet be abban, hogy sikerüljön egyesíteni a különféle irányból érkező orosz csapatokat és a szakadárokat. Az egyesített erők aztán megindulhatnának észak felé, hogy bezárják az ostromgyűrűt Kijev körül.

Az orosz biztonsági tanács pénteki ülésén Putyin rámutatott, hogy Ukrajna és nyugati támogatói különböző országokból nyíltan toboroznak zsoldosokat, „semmibe véve a nemzetközi jog minden normáját”.

„Ezért, ha azt látjuk, hogy vannak emberek, akik önkéntes alapon akarnak odautazni és segíteni a Donyec-medencében élő embereknek, különösen ha ezt nem pénzért tennék, nos, akkor elébük kell mennünk és segítenünk kell őket abban, hogy eljussanak a háborús övezetbe” - mondta az orosz elnök.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek reggel Telegram-csatornáján közzétett videóüzenetében tagadta, hogy vegyi és egyéb tömegpusztító fegyverek lennének Ukrajnában. Szerinte az oroszok csak ürügyként találták ki ezeket, hogy igazolják a megszállást.

Az ukrán elnök megjegyezte: nagyon aggasztja, hogy Moszkva biológiai fegyverkezéssel és vegyifegyver-támadás előkészítésével vádolta meg országát.

„Ha tudni akarod, mit terveznek az oroszok, figyeld meg, mivel vádolnak meg másokat” - mondta Zelenszkij. Hozzátette: számtalan példát láttak már erre Ukrajnában és a világ más részein.

Zelenszkij korábbi, csütörtök éjjel közzétett videóüzenetében ismét azzal vádolta az országát támadó orosz erőket, hogy megsértik a humanitárius folyosók működését biztosító tűzszünetet Mariupolnál és Volnovahánál. Hozzátette, hogy más ukrán városokból viszont az elmúlt két napban körülbelül 100 ezer lakost ki tudtak menekíteni.

Az államfő azt mondta, hogy Mariupolnál az orosz erők nem szüntették be a harci cselekményeket. Közlése szerint az ukrán vezetés élelmiszert és gyógyszert szállító konvojt küldött az ostromlott városba, de harckocsikkal rájuk támadtak.

Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes korábban azt közölte, hogy a városban a tíznapos ostrom alatt több mint 1300-an meghaltak.

Zelenszkij elmondta, hogy más városokból csak csütörtökön 40 ezren el tudtak menekülni az e célból biztosított humanitárius folyosókon. Két nap alatt a kimenekítettek száma megközelítette a 100 ezret - emelte ki.

Az ukrán parlament arról adott hírt hivatalos Twitter-oldalán, hogy az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkivban tüzérségi tűz alá vettek egy kutatóintézetet, ahol egy kísérleti atomreaktor is található. A közelben egy ifjúsági szálláson a támadás miatt tűz keletkezett - tették hozzá.

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója szintén beszámolt erről a támadásról, és hozzátette, hogy találat érte az épületet, amelyben a reaktort elhelyezték, de a sugárzás szintjének megnövekedését nem tapasztalták.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Bécsben közleményt adott ki, amely szerint az ukrán vezetés arról értesítette, hogy immár minden kapcsolata megszűnt az egykori csernobili atomerőművel, ahol még mindig tárolnak radioaktív hulladékot. Előzőleg a létesítmény területén megszűnt az áramellátás, és a tároló hűtéséhez is szükséges energiát dízellel működő áramfejlesztők segítségével próbálják biztosítani.

Oroszország csütörtökön bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte a Moszkva szerint az Egyesült Államok által Ukrajnában működtetett biológiai laboratóriumok ügyében.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ügyvivő ENSZ-nagykövete azzal indokolta a kérést, hogy a témában illetékes nemzetközi fórumon „meg kell vitatni az Egyesült Államok ukrán területen végzett katonai-biológiai tevékenységét”. Washington és Kijev tagadja, hogy ilyen létesítményeket működtetnének titokban.

A kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadár területek egyik tisztségviselője, a luhanszki Rogyon Mirosnyik csütörtök este arról számolt be, hogy a luhanszki és a donyecki „népköztársaságok” területén az elmúlt három hétben 34 polgári személy halt meg és közel 180-an megsebesültek harci cselekményekben. Mirosnyik ezért az ukrán hadsereget tette felelőssé, amely szerinte kiterjesztette harci műveleteit a térségben.

A TASZSZ orosz hírügynökség névtelen forrásra hivatkozva azt írta: eddig mintegy 222 ezer embert evakuáltak Oroszországba Ukrajnából és a szakadár köztársaságokból.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség a moszkvai védelmi minisztériumra hivatkozva azt írta: az orosz támogatást élvező szakadárok elfoglalták Volnovakta városát, amely az erősen ostromlott Mariupol északi kapuja.

Magyarország tízezer vérvételi zsákot küld Ukrajnába - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebook-oldalán.

A miniszter azt írta: látva mindazt, ami Ukrajnában történik, nem kérdés, hogy ilyenkor a legfontosabb nem lehet más, mint az emberi élet védelme, ezért az Országos Vérellátó Szolgálattal soron kívül tesznek eleget az ukránok segítségkérésének és tízezer vérvételhez szükséges zsákot küldenek az országba.

„A kormány döntése értelmében segélyszállítmányt küldünk a magyar kapacitásokból, amely adomány órákon belül a határon lesz, hogy az illetékesek tovább vigyék oda, ahol arra a legnagyobb szükség van” - olvasható a bejegyzésben, amely szerint a tízezer vérvételi zsák, akár harmincezer sebesült ellátására is elég lehet.

Szijjártó Péter közölte, a jelentések szerint a háború rendkívüli mértékben megnövelte a véradási hajlandóságot Ukrajnában, de a levett vér tárolásához és hasznosításához speciális vérzsákokra van szükség, amiből jelenleg komoly hiány van.

„Borzalmas és szívszorító mindaz, amin az embereknek keresztül kell menniük Ukrajnában, immáron tizenhat napja. Mi, ahol csak tudunk, segítünk, hiszen több mint 200 ezer menekültet fogadtunk a határainkon, amivel párhuzamosan jelenleg is zajlik Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segélyakciója” - fogalmazott a miniszter.

A segélyszállítmányt Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete és Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára közösen indította útnak péntek reggel.

Az Egyesült Államok továbbra is diplomáciai megoldást sürget Ukrajnában, ugyanakkor szilárdan elkötelezett a NATO kollektív védelme mellett, és bármely tagállam elleni esetleges támadást a NATO egésze elleni támadásként értelmezne - erősítette meg Kamala Harris amerikai alelnök pénteken Bukarestben.

Klaus Iohannis román államfővel közösen tartott sajtóértekezletén Harris rámutatott: azért jött Romániába, hogy megköszönje az ukrán menekülteknek nyújtott nagylelkű segítséget, és megerősítse az Egyesült Államok eltökéltségét abban, hogy megvédi a NATO területének minden négyzetcentiméterét.

Ennek bizonyítékaként felidézte: az Egyesült Államok nemrég egy Stryker gépkocsizó zászlóaljat vezényelt a térségbe, így már kétezer amerikai katona védi a NATO keleti szárnyát Romániában.

Megállapította: Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni háború harmadik hetében semmi jelét nem adja annak, hogy hajlandó lenne tárgyalni a háború befejezéséről. "Ez nem maradhat következmények nélkül", további szankciókat fog maga után vonni - figyelmeztetett az amerikai alelnök. Hozzátette: Washington kész vállalni, hogy a szankciók következményeként drágul a kőolaj. "Ez a demokrácia ára, de Amerika kiáll barátai mellett, és ez nem mindig egyszerű" - jegyezte meg Harris.

Arra az újságírói kérdésre, hogy háborús bűntettnek minősül-e a mariupoli gyermekkórház elleni bombatámadás, amellyel Ukrajna a térséget ostromló orosz erőket vádolta, Harris azt mondta: civilek ellen irányuló minden szándékos támadás háborús bűntett. Klaus Iohannis államfő hozzátette: nagyon fontos, hogy minden ilyen esetet pontosan dokumentáljanak, hogy később az illetékes hatóságok a bizonyítékok alapján vonhassák felelősségre a bűnösöket.

A román elnök szerint az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán a NATO-nak hosszú távon is át kell értékelnie kelet-európai szerepvállalását. Iohannis a NATO romániai harccsoportjának mielőbbi felállítását, a szövetség elrettentő és védelmi képességeinek mielőbbi javítását sürgette a Fekete-tenger térségében.

Iohannis elmondta: nem rendelkeznek olyan információkkal, amelyek arra utalnának, hogy Románia is támadás célpontjává válhat, de úgy értékelte: Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja megszilárdította a NATO egységét és a tagországok egymás védelmére irányuló eltökéltségét.

Kamala Harris Lengyelországból érkezett néhány órás romániai villámlátogatására. Legutóbb 2014-ben Joe Biden - a jelenlegi elnök - személyében járt amerikai alelnök Romániában, egy hasonló feszült helyzetben. Biden akkor a Krím elcsatolása után látogatott Kelet-Európába, hogy Washington támogatásáról biztosítsa az orosz agressziótól tartó szövetségeseket.

Romániában második napja csökken a háború elől elmenekült, Románia területén maradó ukrán állampolgárok száma - derült ki a határrendészet pénteken közölt összesítéséből.

Romániába 364 ezer ukrán menekült érkezett a háború kezdete óta, közülük 282 ezren továbbutaztak, többségük Magyarország felé. Napi bontásban a legtöbben - közel 34 ezren - vasárnap érkeztek, azóta számuk csökkenni kezdett, míg az országból távozóké egész héten 25 ezer körül stagnált. Szerdán és csütörtökön már kevesebb ukrán állampolgár érkezett, mint ahány elhagyta  az országot, így a Romániában maradók száma a keddi 86 ezret közelítő csúcsról 82 ezerre csökkent.

A belügyminisztérium pénteki közlése szerint eddig 3623 ukrán állampolgár nyújtott be menedékkérelmet a román hatóságokhoz, de többségük nem igényel szállást a bevándorlási hivatal (IGI) által üzemeltetett befogadó központokban, ahol - a Romániába határsértőkként érkezett több száz ázsiai és afrikai menedékkérőt is beleértve - a helyek telítettsége 71 százalékos.

A Romániában maradó ukrán menekültek többsége az önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek által felajánlott szálláshelyeket veszi igénybe.

A bukaresti kormány pénteki ülésén elfogadott határozat értelmében az ukrajnai (ukrán, vagy más állampolgárságú) menekülteket elszállásoló magánszemélyeknek menekültekként és éjszakánként 20 lejes (1540 forint) támogatást biztosítanak, amelyet a megyei katasztrófavédelemi igazgatóságokon keresztül fizetnek ki.

A bukaresti kormány egyelőre 15 ezer menekült két hónapnyi szállásköltségeire elegendő összeggel pótolta ki tartalékalapjából a belügyminisztérium költségvetését.

Rumen Radev bolgár elnök felajánlotta, hogy országa kész helyszínt biztosítani egy csúcstalálkozóra Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz államfőnek.

„Úgy látjuk, hogy mindkét oldalon kezdik felismerni, a háború nem megoldás” - fogalmazott újságírók előtt Radev a bolgár-román határon tett látogatása alkalmával. A dpa hírügynökség szerint Románián keresztül eddig mintegy 30 ezer ukrán menekült Bulgáriába a február 24-én kitört ukrajnai háború elől.

A német hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Bulgária jelenleg az Európai Unió és a NATO tagja, a hidegháború idején azonban Moszkva egyik legszorosabb szövetségeseként tartották számon.