Külföld
Tízezreknek sikerült kijutni az ostromlott városokból
Véget ért az ukrán és az orosz külügyminiszter megbeszélése Törökországban
Lezajlott csütörtök délelőtt Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszélése az antalyai diplomáciai fórumon, Törökországban.
Nem történt előrelépés a tűzszünet ügyében - közölte újságírókkal Kuleba, hozzátéve: az ukrán fél felvetette a tűzszünet kérdését, de ebben semmiféle előrelépést nem értek el.
Kuleba tudatta, Szergej Lavrov jelezte: Oroszország mindaddig folytatni fogja a támadásokat, amíg az ukrán fél meg nem adja magát.
„Ukrajna azonban erre soha nem lesz hajlandó” - jelentette ki Kuleba.
Az ukrán külügyminiszter elmondta azt is, hogy a mariupoli humanitárius folyosókról, illetve egy 24 órás tűzszünetről sem sikerült megállapodni, mert Kuleba szerint „úgy látszik, ezekben a kérdésekben valaki más dönt Oroszországban”.
Kuleba mindazonáltal úgy fogalmazott, reménykedik abban, hogy Lavrovval folytatni tudják majd a tárgyalásokat.
Szergej Lavrov újságíróknak elmondta: Oroszország előadta javaslatait az ukrán félnek, és azokra most választ vár. Moszkva azt akarja elérni, hogy Ukrajna barátságos, demilitarizált, semleges státuszú állam legyen - mondta.
Lavrov szerint Oroszország „hadművelete” terv szerint halad, viszont a Nyugat hozzáállása a konfliktushoz még hosszú évekre nagyon veszélyes helyzetet teremthet a térségben. Hozzátette, hogy azoknak az országoknak, amelyek fegyvereket és harcosokat juttatnak el Ukrajnába, fel kell mérniük, hogy tetteik milyen veszélyeket rejtenek magukban.
A sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy szerinte hamisak azok az állítások, amelyek szerint az orosz hadsereg szerdán egy szülészetnek otthont adó létesítményre mért volna csapásokat Mariupolban. A szóban forgó épületben Lavrov szerint már régóta nem voltak egészségügyi dolgozók, sem szülőanyák és gyerekek, hanem valójában az azoviak néven ismert ukrán ultranacionalista zászlóalj fegyvereseinek táborhelye volt. Minderről Oroszország hétfőn az ENSZ-nek is tájékoztatást küldött - tette hozzá.
Egy esetleges atomháború lehetőségére vonatkozó újságírói kérdésre Lavrov azt válaszolta, „nem hiszi, hogy nukleáris háborúhoz” vezethetne a jelenlegi konfliktus.
A diplomáciai egyeztetések helyszínének Lavrov továbbra is Fehéroroszországot javasolta, ahol az ukrán és az orosz delegációk már több alkalommal találkoztak. Lavrov szerint „a valódi, a fő diplomáciai egyeztetés Fehéroroszországban zajlik”, és ezt Oroszország nem akarja kiváltani a törökországi tanácskozással.
„A mai megbeszélés azt mutatta meg, hogy nincs alternatívája (a fehéroroszországi tárgyalásoknak)” - fogalmazott Lavrov, megjegyezve, hogy Ukrajna a jelek szerint csak a találkozás kedvéért akar találkozókat tartani.
Az orosz külügyminiszter azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utasítana el találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, hogy megvitassanak bizonyos „konkrét kérdéseket”.
A két külügyminiszter nagyjából másfél órán keresztül tárgyalt
A tárgyaláson jelen volt a felek között közvetítő Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter is.
Ez az első alkalom, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított támadás óta a két ország külügyminisztere találkozik egymással.
A találkozót megelőzően Cavusoglu azt mondta: a tanácskozás célja, hogy megteremtse a lehetőséget az orosz és az ukrán államfő találkozójára, amelynek létrejöttében a török elnök közvetítene. Kuleba ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy Lavrovnak javasolni fogja az orosz és az ukrán elnök közötti közvetlen tárgyalások megkezdését.
A NATO-tag Törökország mind Oroszországgal, mind Ukrajnával szoros kapcsolatokat ápol, és emiatt igyekszik egyenlő távolságtartással fellépni a két ország közötti konfliktusban. Törekszik magát semleges félként pozícionálni, olyan országként, amely képes elősegíteni a háborúskodó felek közötti tárgyalásokat - jegyezte meg az AP amerikai hírügynökség.
Putyin: Külső irányítás alá kell venni a bezárt külföldi cégeket
A bezárt külföldi cégek „külső irányítás” alá vételét sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnök a kormánnyal csütörtökön tartott videókonferenciáján.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem kíván bezárkózni, kész minden partnerével együttműködni, és hogy az országban maradó külföldi befektetők jogait a kormánynak biztosan meg kell védenie.
A külföldi tulajdonban lévő vállalatok bezárásával kapcsolatban határozott fellépést sürgetett. Azt mondta, hogy ezeknél a cégeknél „külső irányítást” kell bevezetni, és olyan embereknek kell átadni őket, „akik dolgozni akarnak”.
„Ehhez elegendő jogi, piaci alapú eszköz áll rendelkezésre” - mondta az orosz elnök.
Mihail Misusztyin miniszterelnök a tanácskozáson azt mondta, hogy a külföldi cégek többsége tevékenységének átmeneti leállítását jelentette be, a munkahelyek és a bérek fenntartása mellett. Ő tett bejelentést a tanácskozáson arról, hogy törvénytervezet készült azzal a céllal, hogy megakadályozzák a vállalat-bezárásokat.
Misusztyin közölte, hogy a kormány külső irányítás bevezetését javasolja arra az esetre, ha egy külföldi tulajdonos indokolatlanul bezárja a cégét. A vállalat további sorsát a tulajdonos döntésétől teszik függővé. A kormányfő szerint a cél a vállalat tevékenységprofiljának és a munkahelyeknek a megőrzése.
A tanácskozáson Putyin kifejezte meggyőződését, hogy bár egyes áruk iránt a kereslet most emelkedik, a hatóságok minden problémát meg fognak oldani.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország rubelben fogja teljesíteni a külső adósságszolgálatból eredő kötelezettségeit, ha a központi bank és a kormány devizaszámláit nyugati országok továbbra is szankciók alatt tartják. A tárcavezető szerint a külföldi befektetőkkel szembeni kötelezettségeket mindenképpen teljesíteni fogják.
Putyin azt mondta, Oroszország teljesíti minden kötelezettségét, hogy energiahordozókkal lássa el Európát és a világ más régióit. Közölte, hogy az ukrán gázszállító rendszer is teljesen fel van töltve az Európába irányuló orosz gázszállítási szerződések értelmében.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországgal szemben barátságtalan politikát folytató országok a Moszkva ellen bevezetett szankcióikra hivatkozva polgáraikat a „nadrágszíj meghúzására és melegebb ruha viselésére” szólítják fel, pedig az orosz fél maradéktalanul eleget tesz energiaszállítási kötelezettségének.
Több településen folytatódik a kimenekítés
Ukrajnában csütörtökön hét humanitárius folyosót nyitnak meg annak érdekében, hogy a civilek elhagyhassák a harcok sújtotta területeket, köztük Mariupolt - közölte Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes.
Szumiban egy helyi tűzszünetnek köszönhetően már megkezdődött az evakuáció - tette hozzá a térség kormányzója.
A közeli Krasznopilljából és Trosztjanecből is útnak indult a lakosság
Az éjjel is folytatódtak a támadások
Moszkvának sorkatonai csapatokat kellett telepítenie Ukrajnába annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden azt mondta, hogy ez nem fog megtörténni, tudatta a BBC Nagy-Britannia legfrissebb katonai hírszerzési tájékoztatójára hivatkozva csütörtökön, amely szerint az orosz légerő tevékenységének „figyelemre méltó csökkenése” tapasztalható az utóbbi napokban, ahogyan a Kijevtől északnyugatra húzódó orosz katonai konvoj sem haladt sokat a főváros felé.
Négy ember, köztük két gyerek meghalt, miután éjszaka az oroszok rakétákkal lőttek egy lakóházat Harkiv közelében –ezt ugyancsak a BBC tudatta az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat jelentése alapján, amely szerint a támadás Szlobozsanszke faluban történt, ahol egy ötéves kislány is volt a sérültek között. Harkiv közepén egy bevásárlóközpont is lángba borult a bombázástól, de innen nem érkezett jelentés áldozatokról.
Fehéroroszok állítják helyre a csernobili áramellátást
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szakértőket küldött az egykori csernobili atomerőmű áramellátásának helyreállítására - jelentette a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.
Ukrajna szerdán figyelmeztetett: fennáll a veszélye annak, hogy radioaktív anyag kerül a környezetbe az egykori csernobili atomerőműnél, mert annak energiaellátása megszűnt, így nem tudják hűteni a kiégett nukleáris fűtőanyagot.
Moszkva azt állította, hogy az ukrán erők támadása okozta az áramellátás megszűnését az erőműben.
Lukasenka ezenkívül közölte védelmi minisztériumával, hogy a hadseregnek meg kell akadályoznia az ukrajnai orosz erők esetleges hátbatámadását.
Fehéroroszország lehetővé tette, hogy az orosz csapatok hadrendbe fejlődjenek a területén az Ukrajna elleni támadáshoz. Emellett orosz repülőgépeket, helikoptereket és rakétákat vetettek be fehérorosz területről. Ugyanakkor az ország mindeddig az orosz-ukrán béketárgyalások helyszíneként szolgált.
Ukrán civilek és külföldiek is tüzet nyithatnak „ellenséges harcosokra”
Egy új ukrán törvény értelmében ukrán civilek és külföldiek is tüzet nyithatnak „ellenséges harcosokra” - számolt be a helyi média.
A hétfőn életbe lépett jogszabály szerint a legálisan Ukrajnában tartózkodó külföldiek mellett hontalanok is kaphatnak fegyvert, és bevethetik őket a támadásban részt vevő orosz katonák ellen.
A fegyverek kiadását a belügyminisztérium fogja szabályozni. A fegyvereket és a megmaradt lőszereket legkésőbb a hadiállapot megszűnését követő 10 napon belül vissza kell szolgáltatni.
A háború első napjaiban válogatás nélkül adtak ki támadófegyvereket és lőszert a lakosságnak, főleg Kijevben. A lövöldözéseknek csakis a szigorú kijárási tilalom bevezetése vetett véget.
A Kreml bírálta az új törvényt. „Ha valaki fegyverrel a kezében megtámad egy orosz katonát, akkor ő is célponttá válik” - szögezte le az orosz elnöki hivatal.
Zelenszkij: Legalább 35 ezer civilt menekítettek ki az ostromlott ukrán városokból
Legalább 35 ezer civilt menekítettek ki szerdán több ostromlott ukrán városból - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti videoüzenetében, pontosítva, hogy Szumi, Enerhodar városok és a főváros, Kijev melletti területek lakóit három humanitárius folyosón keresztül kimenekítették.
Az államfő reményét fejezte ki, hogy az evakuálások csütörtökön folytatódnak, és további három humanitárius folyosó nyílik meg a kilenc napja ostrom alatt álló Mariupol, a délkeleti Volnovaha és a keleti Izjum városokból.
Az evakuálások azután történtek, hogy szerdán Moszkva és Kijev megállapodott a humanitárius folyosók megnyitásáról, ami reményt ad a megtámadott városokban rekedt civileknek.
Az előző napon több mint ötezer embert menekítettek el az orosz határ közelében fekvő 250 000 lakosú Szumi városából. A Mariupol kikötővárosból történő evakuálások azonban az elmúlt napokban többször is kudarcba fulladtak, és Kijev és Moszkva egymást hibáztatta a kudarcokért.
Gyermekkórháznak és szülészetnek otthont adó egészségügyi létesítményt ért szerdán orosz belövés Mariupolban, a támadásnak három halálos áldozata van, köztük egy gyermek, tudatta Mariupol helyettes polgármestere. A 17 sérült zöme várandós kismama. A város kilenc napja tartó ostromának már 1207 halálos áldozata van - közölte a polgármesteri hivatal szerda este a Telegram közösségi oldalon.
Washington ismételten nemet mondott Lengyelország MiG-29-es vadászrepülőgépeire vonatkozó javaslatára
Varsó kedden közölte, készen áll arra, hogy áthelyezze az összes MiG-29-es típusú vadászgépeit a németországi Ramsteinben működő NATO-bázisra, és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsássa őket.
John Kirby, az amerikai védelmi tárca, a Pentagon szóvivője kijelentette: „a terv jelentős orosz reakciót eredményezhet, ami növelheti a NATO-val való katonai eszkaláció kilátásait”.
„Minden döntésünkkel kapcsolatban óvatosnak kell lennünk, hogy ne teremtsünk olyan helyzetet, amelyben tovább növekedne a feszültség”- mondta.
Kifejtette: ugyanis nemcsak a NATO-nak, de az Egyesült Államoknak, az ország nemzetbiztonságának sem lenne jó, ha ez a konfliktus tovább szélesedne, de nem lenne jó az ukrán népnek sem. A repülőgépekre utalva Kirby azt mondta, hogy Washington ezért „nem kívánja, hogy azok amerikai felügyelet alá kerüljenek”.
„Úgy értékeljük, hogy a repülőgépek hozzáadása az ukrán repülőgép állományhoz valószínűleg nem fogja jelentősen megváltoztatni az ukrán légierő hatékonyságát az orosz képességekhez képest” - mondta.
