Fegyvert kap Ukrajna, légtérzárat nem

• Washington visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kérését, hogy az Egyesült Államok létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében
• Az Egyesült Államok nem lát semmilyen orosz katonai intézkedést azután, hogy Vlagyimir Putyin különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el a hadsereg elrettentő erőinél
• Moszkva: A legfontosabb a Nyugat katonai fenyegetésének kivédése
• Lavrov szerint elfogadhatatlan az amerikai atomfegyverek európai jelenléte
• London: Putyin barbár módszerekkel reagálhat a szankciókra
• Morawiecki terrorriasztást hirdetett
• Az ICC vizsgálatot indít Oroszország esetleges ukrajnai háborús bűncselekményei ügyében
• Kína megkezdte állampolgárai evakuálását Ukrajnából
• Kanada nem vesz olajat Oroszországtól, és fegyvert szállít Ukrajnának
• A YouTube blokkolja az RT és a Szputnyik tartalmait Európában
• Von der Leyen: két értékrend csap össze, a demokrácia és az autokrácia
• Francia külügyminiszter: Minszkkel szemben is ki kell vetni a szankciókat
• Európa Tanács: Véget kell vetni a vérontásnak és a szenvedésnek Ukrajnában
• Az EP tárgyalna Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadásáról
• Amerikai és kanadai önkéntesek jelentkeznek Zelenszkij „nemzetközi alakulatába”

Washington viszont visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kérését, hogy az Egyesült Államok létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében, ezzel megvédve Ukrajnát az orosz légitámadásoktól. Washington szerint ez nagyon veszélyes volna, mert ezáltal az Egyesült Államok kerülne nyílt konfrontációba Oroszországgal, hiszen az intézkedést az amerikai erőknek ki is kellene kényszeríteniük. A kérés visszautasításáról Jen Psaki fehér házi szóvivő tájékoztatta az újságírókat.

Zelenszkij a Facebookon egy videóüzenetben azt is kérte hétfőn este a világ összes országától, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás, de különösen Harkiv város ostroma miatt tiltsanak ki repülőtereikről minden orosz repülőgépet, kikötőikből pedig minden orosz hajót, sőt fontolják meg, hogy egész légterükből kitiltják az orosz gépeket. Az elnök nem részletezte, hogy hogyan képzeli el mindezt, a repüléstilalmakat szerinte ki lehet kényszeríteni - jegyezte meg a Reuters hírügynökség.

Zelenszkij ezenkívül háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta meg Oroszországot, és kijelentette, hogy ezért nemzetközi bíróság elé kellene állítani. Sérelmezte, hogy az orosz hadsereg aközben is folytatta a bombázást Ukrajnában, hogy folytak az ukrán-orosz béketárgyalások az ukrán-fehérorosz határon.

Több volt amerikai tisztségviselő és szakértő azonban figyelmeztet, hogy hiba volna Putyin bejelentését figyelemelterelésnek vagy nagyotmondásnak tekinteni, mert ha sarokba szorítva érzi magát, akkor ez valódi fenyegetéssé válhat.

Az ukrajnai orosz „különleges művelet” számára a legfontosabb Oroszország megvédése a Nyugat katonai fenyegetésétől - jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz védelmi minisztérium vezetője egy keddi parancsnoki videokonferencián.

„A legfontosabb számunkra az, hogy megvédjük az Oroszországi Föderációt a katonai fenyegetéstől. Ezt a fenyegetést a nyugati országok teremtették, amelyek megpróbálják felhasználni az ukrán népet az országunk elleni küzdelemhez” - mondta.

Közölte, hogy az orosz haderő addig folytatja a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett háborút, amíg el nem éri céljait. Ezeket a Donyec-medence lakosságának megvédésében, valamint Ukrajna demilitarizálásában és „nácitlanításában” nevezte meg.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszer szerint elfogadhatatlan Oroszország számára, hogy több európai ország területén amerikai nukleáris fegyver van.

Lavrov sürgette az atomfegyverek visszaszállítását az Egyesült Államokba.
Azzal vádolta Kijevet, hogy atomfegyver beszerzésére törekszik. Mint mondta: Moszkva nem tud nem reagálni erre a „valós veszélyre”, és lépéseket tesz a megakadályozására.

Vlagyimir Putyin az eddigieknél is barbárabb módszerekhez folyamodhat az Ukrajna elleni háborúban, válaszul az orosz támadás miatt Moszkva ellen érvénybe léptetett súlyos nyugati szankciókra - mondta kedden Dominic Raab brit miniszterelnök-helyettes. A brit védelmi minisztérium kedden ismertetett hírszerzési értesülései szerint az utóbbi egy napban nem sokat haladtak előre a Kijev ellen vonuló orosz alakulatok, és Oroszországnak az ukrán légteret sem sikerült ellenőrzése alá vonnia.

Raab szerint Oroszország akkor sem számíthat arra, hogy a háború véget ér, ha sikerül elfoglalnia Kijevet, mivel ebben az esetben az ukránok gerilla-hadviselésre rendezkednének be, és ez megoldhatatlan helyzet kialakulását jelentené Putyin katonai céljainak teljesítése szempontjából.
Ebben a helyzetben - és a nyugati szankciókra adott válaszként is - fennáll az a veszély, hogy Putyin egyre barbárabb módszerekhez folyamodik az ukrajnai háborúban - mondta a brit miniszterelnök-helyettes.

Ennek lehetőségére Boris Johnson brit miniszterelnök is felhívta a figyelmet Varsóban tartott, keddi sajtóértekezletén, ahol kijelentette: egyértelmű, hogy Putyin kész barbár, válogatás nélküli módszerekhez folyamodni civilek ellen, például úgy, hogy lakótelepi magasházak ellen intéz rakétatámadásokat.

Arra a kérdésre, hogy támogatná-e repüléstilalmi övezet kialakítását Ukrajna légterében, Dominic Raab azt mondta: ahogy azt Ben Wallace védelmi miniszter is már egyértelművé tette, a Nyugat nem folyamodik ehhez a módszerhez, mert ez a gyakorlatban orosz katonai repülőgépek lelövését jelentené.

A brit védelmi minisztérium kedden ismertetett, katonai hírszerzési adatokon alapuló helyzetértékelése szerint Oroszországnak eddig nem sikerült ellenőrzése alá vonnia Ukrajna légterét, és az orosz hadvezetés emiatt az éjszakai műveletekre helyezi át a hangsúlyt az orosz alakulatok veszteségeinek mérséklése végett.

A tárca szerint a Kijev ellen vonuló orosz egységek nem sokat haladtak előre az elmúlt 24 órában, valószínűleg a folytatódó logisztikai problémák miatt.

A minisztérium által idézett hírszerzési adatok szerint az orosz hadsereg fokozta tüzérségi tevékenységét Kijevtől északra, valamint Harkiv és Csernihiv közelében.

A nehéztüzérség bevetése sűrűn lakott városi körzetekben jelentősen emeli annak a kockázatát, hogy a hadműveleteknek civilek esnek áldozatául - áll a brit védelmi minisztérium keddi hírszerzési helyzetértékelésében.

Az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók célja az, hogy összeomoljék az orosz gazdaság - jelentette ki kedden Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter.

„A gazdasági és pénzügyi erőviszonyok teljesen az Európai Unió oldalára dőlnek el, amely most fedezi fel, hogy mekkora gazdasági hatalom” - hangsúlyozta a tárcavezető a France Info hírrádióban. Az orosz vagyonok befagyasztása a miniszter szerint csaknem 1000 milliárd dolláros összeget jelent.
„Teljes gazdasági és pénzügyi háborút indítunk Oroszország ellen” - mondta, jelezve azt is, hogy a nyugatiak készek újabb szankciók bevezetésére is.

„Sürgős, hogy megemeljük az (Ukrajna ellen indított) háború költségeit Vlagyimir Putyin számára - tudatta hétfő este a francia elnöki hivatal, amely úgy ítélte meg, hogy az eddigi szankciók ”nagyobb fájdalmat okoztak Putyinnak, mint azt ő előre gondolta„.
Bruno Le Maire elismerte, hogy az orosz nép is megérzi majd a szankciók hatásait ”a vezetője miatt„.

A négyfokos skálán másodfokú, megelőző jellegű terrorriasztást hirdetett Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Ukrajnával határos két vajdaságban - közölte keddre virradóan a lengyel kormány biztonsági központja (RCB).

A délkelet-lengyelországi Kárpátaljai és Lublini vajdaságban hétfő éjféltől március 15-ig érvényes riasztást a jelenlegi ukrajnai „dinamikus geopolitikai helyzettel”, valamint a lengyel-ukrán határon megerősödött forgalommal indokolták az RCB Twitter-oldalán.

A lengyel határőrség hétfő reggeli Twitter-bejegyzésében közölte: az ukrajnai háború kitörése óta már mintegy 377 400 menekült érkezett Ukrajnából Lengyelországba, hétfőn rekordmagas számban, több mint százezren keltek át a határon. A háború hatodik napján, kedden, éjféltől hajnali 7-ig már 24 ezren estek át a határellenőrzésen.

Michal Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki hivatal főnöke egy kedd reggeli rádióinterjúban közölte: a határ ukrán oldalán rövidebb lett a várakozás, miután lengyel kérésre az ukrán fél egyszerűsítette az ellenőrzési eljárást. A nők és a gyermekek gyakorlatilag ellenőrzés nélkül mennek át.

Maciej Wasik belügyminiszter-helyettes kedden a lengyel közszolgálati rádiónak elmondta: főként a lengyel-ukrán határ északabbra fekvő átkelőire érkeznek kevesebben. Ez szerinte valószínűleg azzal függ össze, hogy a menekülők Fehéroroszország felől érkező esetleges orosz támadástól tartanak.

Mateusz Morawiecki hétfőn az Ukrajnának nyújtott lengyel humanitárius támogatás kapcsán a gyors cselekvés szükségességéről beszélt az Európai Unió tagállamainak nagyköveteivel tartott varsói találkozóján. Ezt a miniszterelnök azzal indokolta, hogy Oroszország részéről olyan, Fehéroroszország területéről érkező támadás veszélye áll fenn, melynek célpontja Ukrajna nyugati része lehet, ahol összetorlódott a menekültáradat.

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) bejelentette hétfőn, hogy a lehető legrövidebb időn belül vizsgálatot indít Oroszország esetleges ukrajnai háborús bűncselekményei ügyében.

Karim Khan főügyész azt írta közleményében: az ukrajnai helyzet hozzávetőleges áttekintése alapján arra a következtetésre jutott, hogy megalapozottan gyanítható: háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket is elkövettek Ukrajna orosz inváziója közben.

„Tekintve a konfliktus kiszélesedését az utóbbi napokban, az a szándékom, hogy a vizsgálatba folyamatosan bevonok minden, a hivatalom hatáskörébe tartozó újabb, bármely fél által bárhol az ország területén elkövetett, gyanítható bűncselekményt” - írta közleményében.

A főügyész magyarázata szerint Ukrajna nem részese az ICC-t megalapító római egyezménynek, de elfogadta a bíróság joghatóságát a területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek ügyében.

Oroszország nem ismeri el a bíróságot, és a főügyésznek bírósági jóváhagyást kell kapnia ahhoz, hogy elindíthassa a nyomozást - jegyezte meg a dpa hírügynökség.

Kína megkezdte állampolgárai evakuálását Ukrajnából - számolt be kedden internetes kiadásában a Global Times című kínai lap.

A kijevi kínai nagykövetség szervezésében hétfőn mintegy 600 kínai diákot szállítottak közúton Moldovába Kijevből és Odesszából. Kedden további ezer kínai állampolgárt evakuálnak majd, őket is Ukrajnával szomszédos országokba utaztatják.
A kínai nagykövetség hétfőn felhívásban tájékoztatta az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárokat, hogy Ukrajna egyes szomszédjai - köztük Magyarország, Lengyelország és Szlovákia - segítséget ad az Ukrajnából érkező kínaiaknak, egyebek mellett lehetővé téve számukra ideiglenesen a vízummentes belépést.
A kínai nagykövetség pénteki felhívásában még különjáratok indítását tervezte a menekítésére, ám a helyzet gyors romlására tekintettel többféle evakuálási tervet is kidolgozott.

Kanada egyelőre nem vesz több kőolajat Oroszországtól az Ukrajna elleni háborúja miatt, viszont harckocsi-elhárító fegyverrendszereket és ezekhez modern lőszereket szállít Ukrajnának - jelentette be hétfőn Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.

Trudeau indoklása szerint azért az olajimport leállítását választotta a kormány, mert ebből van az egyik legjelentősebb bevétele Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és oligarcháinak. Az orosz szövetségi bevételek több mint egyharmada a kőolajexportból származik, és bár Kanada az utóbbi években már nagyon kevés orosz olajat vásárolt, ez az intézkedés szerinte hatásos lesz.

Viszont az észak-amerikai ország további fegyvereket fog szállítani Ukrajnának „az orosz hadsereggel szembeni hősies küzdelméhez” - mondta újságírók előtt Ottawában. A kanadai médiahatóságnak pedig meg kellene fontolnia, hogy az RT orosz állami tévét kivegyék a médiakínálatból az országban - tette hozzá a kormányfő.

Anita Anand kanadai védelmi miniszter utána elmondta, hogy száz Carl Gustaf márkájú harckocsi-elhárító fegyverről és kétezer hozzávaló rakétáról van szó, amelyeket a lehető leggyorsabban leszállítanak.

A YouTube videómegosztó kedden bejelentette, hogy az ukrajnai háború miatt azonnali hatállyal blokkolja az RT és a Szputnyik orosz állami hírforrásokhoz köthető csatornákat Európában. „Időbe telik, míg rendszerünk teljesen működőképes lesz” - írta közleményében a YouTube. „Munkatársaink szünet nélkül figyelik a helyzetet, hogy a lehető leggyorsabban reagálhassanak” - tette hozzá.

Hétfőn a Facebook anyavállalata, a Meta jelentette be, hogy korlátozza a hozzáférést felületein az RT tévécsatorna és a Szputnyik tartalmaihoz az Európai Unió területén. Nick Clegg, a Meta alelnöke a helyzet rendkívüliségével indokolta a döntést, jelezve, hogy az Európai Unió és számos kormány szorgalmazott további lépéseket az orosz állami információforrások ellen.

A Twitter közölte, hogy megjelöli az orosz állami médiából származó tartalmakat magukban foglaló bejegyzéseket, és csökkenti láthatóságukat.

Az ukrajnai háborúban nemcsak két ország csap össze, hanem két érték és világrend, a demokrácia és az autokrácia, valamint a jogállamiság és a fegyverek uralma - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós parlament keddi rendkívüli ülésén.

Az elnök elmondta: az Európai Uniónak és szövetségeseinek az orosz agresszióra adott válaszlépései, reagálása szabja meg majd a nemzetközi rendszerek jövőjét.

„Ukrajna sorsa a tét, de a mi sorsunk is kockán forog. Meg kell mutatnunk, hogy milyen erő rejlik demokráciáinkban, hogy milyen erejük van az olyan embereknek, akik szabadon és demokratikusan választják meg saját sorsukat” - húzta alá beszédében a bizottsági elnök.

Von der Leyen több tagállamnak mondott köszönetet, köztük Magyarországnak, az Ukrajnából érkező menekültek befogadásához. Mint mondta, az EU aktiválja az ideiglenes védelmi mechanizmust, hogy a menekültek biztos státuszt kapjanak.

Véleménye szerint az Oroszország elleni uniós szankciók súlyos csapást mérnek Moszkvára, azonban - tette hozzá - a büntetőintézkedések az európai gazdaság számára is költségekkel járnak.

„Úgy vélem, az európai emberek megértik: fel kell lépnünk ezzel a kegyetlen agresszióval szemben. Szabadságunk védelmének ára van, és ezt az árat hajlandóak vagyunk megfizetni” - hangsúlyozta.

Arra is kitért, hogy az EU most először használja az európai költségvetést - 500 millió eurót - arra, hogy fegyvereket vásároljon és szállítson egy megtámadott országnak. További 500 milliót az EU a humanitárius segélyek fedezésére szán. Az elnök még hozzátette, hogy meg kell szüntetni az Oroszországtól való energiafüggőséget, egyebek között a zöld átállás felgyorsítása által.

Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke felszólalásában „geopolitikai terrorizmusnak” nevezte az Ukrajna elleni orosz inváziót. Mint fogalmazott, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetlen oka a „brutális megszállásra” az, hogy Ukrajna a szabadság útjára akart lépni. Felhívta a figyelmet, hogy az Oroszország elleni szankciók súlyos következménnyel járnak majd Moszkva számára, ezek azonban az európaiak számára is fájdalmasak lesznek. „Ezt az árat meg kell fizetnünk, hiszen szabadságunk forog kockán” - hangsúlyozta.

Ukrajna EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban Michel azt mondta: bonyolult kérdés, a tagállamok véleménye erről eltérő, de mihamarabb meg kell fontolni.

Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő beszédében kijelentette: „a geopolitikai Európa megszületésének vagyunk tanúi, a második világháború óta először éljük át, hogy egy ország megszáll egy másikat, és atomfegyverekkel fenyeget”. Borrell hangsúlyozta: az EU-nak újra kell gondolnia védelmi politikáját, az elrettentő kapacitásokat jelentősen növelni kell. Azt is kiemelte, hogy csak azért, mert az EU valamilyen mértékben függ az orosz gázszállítástól, nem fog lemondani az emberi jogokról.

Ukrajna az európai utat választja, Ukrajna egyenlő tagja szeretne lenni Európának - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videóhíváson keresztül kapcsolódott az EP-vitához.

„Meg vagyok győződve arról, hogy megnyílhat az európai út Ukrajna előtt” - fogalmazott. Hangsúlyozta, Kijev azt szeretné hallani, hogy valóban van európai perspektíva az ukránok számára. Ukrajna megmutatja, hogy Európához tartozik, belépésével az Európai Unió erősebbé válik, nélküle viszont magányos és szegényebb lesz - tette hozzá.

Zelenszkij hangoztatta: az EU tagállamai egységének és szolidaritásának Ukrajnával magas ára van, több ezer ember életébe kerül. Az ukránok a hazájukat, a szabadságukat védik, a túlélésért küzdenek. Emberek halála a szabadság ára - hangoztatta, majd kijelentette: senki sem fogja megtörni Ukrajnát, mely azt szeretné, hogy gyermekeinek jobb jövője legyen.

„Megmutattuk, hogy legalább olyanok vagyunk, mint Európa. Bizonyítsák be, hogy velünk vannak. Bizonyítsák be, hogy nem fognak bennünket magunkra hagyni. Bizonyítsák be, hogy valóban európaiak, ami által az élet győzedelmeskedhet a halál felett” - tette hozzá az ukrán elnök.

Ruszlan Stefancsuk, a kijevi törvényhozás, a Verhovna Rada elnöke bejelentkezésében azt mondta, Ukrajna önvédelmével a civilizált világ határait védi. Ha Ukrajna elesik, nem lehet tudni, hogy hol fog megállni az orosz agresszió - mondta.

„Nem lehet Európában békében élni, ha nincs béke Ukrajnában” - fogalmazott.

Stefancsuk arra kérte az EP-képviselőket, emeljék Ukrajnát az EU stratégiai partnerévé, illetve támogassák, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjelölt országává válhasson. Ukrajna bizonyítja, hogy európai elkötelezettségű, hogy demokratikusan működő országot szeretne, és saját maga szeretne dönteni sora felett - tette hozzá.

Roberta Metsola EP-elnök köszöntőjében kijelentette: az Európai Parlament elismeri és támogatja Ukrajna európai perspektíváját. Az EP üdvözli Ukrajna jelentkezését az uniós tagjelölti státuszra, és dolgozni fog e cél megvalósítása érdekében. „Együtt kell szembenéznünk a jövővel” - fogalmazott.

Közölte: az EP el kívánja érni, hogy megtiltsa a Kreml képviselőinek, hogy belépjenek az EP épületeibe, ugyanis - mint fogalmazott - „agresszoroknak és a háborús uszítóknak nincs helyük a demokrácia házában”.

Az ukrajnai agresszió miatt Oroszországra kivetett európai uniós szankciók kellően sújtják az orosz gazdaságot, és Minszkkel szemben is érvényesíteni kell őket - jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter kedden az úgynevezett weimari háromszög lengyelországi találkozóján.

A közép-lengyelországi Lódzban szervezett találkozón Le Drian mellett Zbigniew Rau lengyel és Annalena Baerbock német külügyminiszter vett részt. A megbeszélést követő közös sajtóértekezleten a francia külügyminiszter úgy értékelte: a Moszkvával szembeni uniós szankciók betöltik a szerepüket, már elkezdtek komoly hatást kifejteni az orosz gazdaságra.

A francia külügyminiszter Ukrajna lehetséges európai uniós tagságáról is nyilatkozott, bejelentve: ez az egyik kiemelt téma az Európai Unió Tanácsában ebben a félévben, amikor Franciaország tölti be a soros elnöki tisztséget.

Annalena Baerbock elmondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök tévedett, amikor azt gondolta, hogy sikerül megosztania az európai közösséget. „Ellenkezőleg, még egységesebbek vagyunk ezekben a nehéz időkben, együtt állunk ki Ukrajna mellett, mert tudjuk, mi a tét” - fogalmazott.

Egyúttal tiszteletét fejezte ki mindazon oroszok iránt, akik a várható letartóztatásuk tudatában is az utcán tüntetnek, mutatván, hogy - mint Baerbock mondta - „ez nem az ő háborújuk, hanem az orosz elnöké”.

Zbigniew Rau Oroszország Ukrajnával szembeni, „semmivel sem igazolható agressziójáról” beszélt. Úgy vélte: a háború miatt „radikálisan megváltozott nemcsak Európa, hanem az egész világ biztonsági berendezkedése”.

Baerbockhoz hasonlóan Rau is megemlítette az eddiginél szorosabb európai egységet, mely - mint mondta - az Európai Unió és a transzatlanti közösség számára alapvető értékeket érinti, valamint a gazdaságra, a biztonságra, a békés együttélésre vallott nézeteket is.

Beismerte: Európában eddig „ily messzemenő egységben senki sem reménykedett”. Jelenleg pedig Európa egy hangon beszél az Oroszországtól való energetikai függőség leállításáról - jelentette ki, megemlítve e vonatkozásban az Északi Áramlat-2 és az Északi Áramlat-1 orosz-német gázvezetéket. „Most egyhangúan mondjuk, hogy más energiaszállítási módokat kell keresnünk, és egységet kell mutatnunk e tekintetben is” - húzta alá Rau.

A találkozón online formában részt vett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is. Őt a varsói külügyi tárca Twitter-bejegyzése szerint az értekezlet résztvevői arról biztosították, hogy „határozottan kiállnak Ukrajna mellett”.

A weimari háromszög (Franciaország, Lengyelország, Németország) nevű konzultációs fórumot 1993-ban hozták létre. Államfői szinten utoljára február elején, Berlinben találkoztak, tizenegy éves szünet után. A berlini csúcstalálkozót az akkor már kiéleződő orosz-ukrán feszültség miatt rendezték.

Azonnal véget kell vetni a vérontásnak és a szenvedésnek Ukrajnában, az orosz katonai támadás immár hatodik napja követel áldozatokat és pusztít Európa szívében - jelentette ki Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa kedden.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa közleményében kijelentette: Oroszország az Ukrajna elleni háborúval lábbal tiporja a nemzetközi és az emberi jogokat, felszámolja a humanitárius jogot.

Emlékeztetett: néhány nap alatt a háború több száz civil, köztük sok gyermek halálához vagy sérüléséhez vezetett. Emberek milliói féltik az életüket a kórházakat, az iskolákat és az otthonaikat sújtó válogatás nélküli bombázások miatt. Ezrek nem jutnak vízhez, gyógyszerekhez, élelemhez, áramhoz, higiéniai szükségletekhez és menedékhez. A kórházi dolgozók az ellátás biztosításával küzdenek, a gyakori bombázások arra kényszerítik őket, hogy betegeiket menedékhelyekre vagy pincékbe helyezzék át. A menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek özöne kétségbeesetten keresi a biztonságot - mondta Mijatovic.

A vérontásnak azonnal véget kell vetni, mielőtt még több ártatlan élet vész el, és még több kár keletkezik. Az orosz hatóságok ezt megtehetik a rémálom azonnali megállításával - tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Az Európai Parlament (EP) képviselői kedden Brüsszelben tartott rendkívüli plenáris ülésükön állásfoglalást fogadtak el, amelyben Ukrajna megtámadása miatt szigorúbb európai uniós szankciókat sürgetnek Oroszországgal szemben, és Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadásáról is haladéktalanul tárgyalnának.

Az EP közleménye szerint a témáról szóló keddi vitát követően 637 szavazattal, 13 ellenében és 26 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők arra kérték az uniós intézményeket, hogy törekedjenek Ukrajna tagjelölti státuszának megadására.

Az eljárást azonban továbbra is az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó cikkével összhangban és az adott ország érdemeit figyelembe véve kell lefolytatni - hangsúlyozták. Addig is az EU-Ukrajna társulási megállapodás alapján folytatódhat az ország integrálása az uniós egységes piacba - emelték ki.

A képviselők továbbá szigorítanák az Oroszországgal szemben meghozott szankciókat, és további korlátozásokat sürgettek az orosz gazdaság és ipar stratégiai gyengítésére. Véleményük szerint a legfontosabb orosz exporttermékek, így a kőolaj és a földgáz behozatalának korlátozására lenne szükség. Felszólították az EU-tagállamokat, hogy a nukleáris területen szüntessenek be minden együttműködést Oroszországgal, különösen a Roszatom céggel és leányvállalataival, és vonják vissza a Roszatom valamennyi leányvállalatának működési engedélyét.

Arra kérték a tagállamokat, hogy mihamarabb adjanak védelmi fegyvereket Ukrajnának, és fokozzák a hírszerzési együttműködést az ukrán szervekkel. Azt is kérték, hogy a tagállamok vonják vissza a vagyonos orosz magánszemélyek és családtagjaik, különösen a szankcionált emberekhez és vállalatokhoz kapcsolódó kedvezményezettek uniós tartózkodási engedélyeit. Véleményük szerint a tagállamok között egyenlően kell elosztani az EU külső határaira érkező menekültek befogadásával kapcsolatos felelősséget.

A képviselők felkérték az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ENSZ humanitárius ügynökségeivel és más nemzetközi partnerszervezetekkel együttműködve nyújtsanak további sürgősségi humanitárius segítséget Ukrajnának.

Amerikai és kanadai önkéntesek jelentkeztek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi nemzetközi felhívására, hogy a létrehozandó nemzetközi alakulatban az orosz katonai csapatok ellen harcoljanak Ukrajnában - jelentette az amerikai sajtó.

A washingtoni és az ottawai kormány döntése értelmében ezek az országok nem küldenek katonai csapatokat Ukrajnába - az esetleges világháború elkerülése érdekében -, ám az amerikai és a kanadai önkéntesek arról nyilatkoztak, az ukránok kitartó ellenállása indította őket arra, hogy jelentkezzenek. Sokan közülük úgy gondolják, hogy végsősoron a demokratikus jogaik kerülhetnek veszélybe saját hazájukban, ha nem tesznek semmit Európa megvédése érdekében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap „Ukrajna területének védelmére létrehozott nemzetközi alakulat” megalakítására hívott fel, és néhány fiatal önkéntes egyenesen Ukrajnába utazott, hogy jelentkezzen - erősítette meg a Daily Mail című brit napilap is kedden. Sokan az ukrán nagykövetségeken és konzulátusokon adták be jelentkezésüket, mielőtt felmondtak a munkahelyükön vagy abbahagyták egyetemi tanulmányaikat.

„Lelkiismeret-furdalásom lenne, ha nem mennék” - mondta a 26 éves Dax, az amerikai hadsereg 82. ejtőernyős elit hadosztályának veteránja, aki további leszerelt amerikai katonákkal együtt tervezett Ukrajnába utazni.

Sok más önkénteshez hasonlóan az Alabama állambeli Dax sem volt hajlandó teljes nevét elárulni, miután a közösségi médiában élénk vita bontakozott ki arról, hogy biztonsági okok miatt jobb, ha titokban tartják személyazonosságukat és utazásuk útvonalát.

Bryson Woolsey kanadai szakács vasárnap mondott fel, miután látta Zelenszkij elnök felhívását. Nem kapott korábban katonai kiképzést, de Lengyelországba akar repülni, majd onnét Ukrajnába utazni, ahol harci szolgálatra jelentkezik.

„Úgy éreztem, tennem kell valamit” - mondta el a 33 éves Woolsey, aki a kanadai Brit-Kolumbia tartomány Powell River városában él. Hozzátette: nem volt maradása, miután meglátta a sebesült ukrán nőket és gyerekeket.

Mélanie Joly kanadai külügyminiszter vasárnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy minden kanadai állampolgár maga dönti el, csatlakozik-e Ukrajna nemzetközi katonai csapatához.

Az amerikai külügyminisztérium (State Department) szóvivője emailben arról tájékoztatott: az amerikai állampolgárokat arra kérték, ne utazzanak Ukrajnába. Ugyanakkor nem minden önkéntes akar harcolni.

A 35 éves québeci Julien Auger, a Montréal mellett fekvő Szent Jeromos kórház fájdalomcsillapításra specializálódott szakorvosa - fiatal kanadai családját hátrahagyva - azt tervezi, hogy az ukrán egészségügyi minisztériumban jelentkezik orvosnak, hogy katonailag „semleges” humanitárius segítséget nyújtson.