Külföld
Az orosz delegáció lát esélyt az előrelépésre
Szluckij a Rosszija 24 tévécsatornának nyilatkozva közölte, hogy az ukrán fél hajlandó volt az aktuális kérdések részletes megvitatására és az orosz fél meghallgatására. Mint mondta, szó esett a tűzszünetről és Ukrajna demilitarizálásáról is.
Bejelentette, hogy két-három nap múlva újabb kétoldalú tárgyalási forduló várható. Vlagyimir Megyinszkij, az orosz delegáció vezetője bejelentette, hogy a következő megbeszélésre a felek szintén Fehéroroszországban, a lengyel-fehérorosz határnál fognak találkozni. A hétfői megbeszélés a fehérorosz Hrodna megyében volt, az ukrán határ közelében.
Megyinszkij is úgy nyilatkozott, hogy több olyan pontot találtak, „amelyek alapján közös álláspontok prognosztizálhatók”. Hozzátette, hogy a küldöttségvezetők a tárgyalási pozícióról konzultálni fognak országuk vezetésével.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva lehetségesnek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután kézhez kapta az ukrán féllel folytatott tárgyalások teljes összefoglalóját, még a nap folyamán további lépésekről rendelkezhet.
Robbanások rázták meg Kijevet
Helyi idő szerint 6 óra 40 perc körül több robbanást is hallottak Kijevben. A detonációkat a városközponttól keletre lehetett hallani nem sokkal azt követően, hogy az orosz-ukrán tárgyalások véget értek Fehéroroszországban. A CNN tudósítása szerint ezek voltak a legnagyobb robbanások eddig, amiket a mai napon hallani lehetett.
A robbanás után légvédelmi szirénák szólaltak meg, még félórával később is hallani lehetett élő felvételeken a jelzéseket. A robbanás nem sokkal azután érkezett, hogy véget ért az orosz-ukrán tárgyalások első köre. Ennek a célja az volt, hogy tűzszünet legyen Ukrajna területén. Ezután annak érdekében, hogy további lépések születhessenek, mindkét fél visszatér a hazájába.
Zelenszkij aláírta Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta hétfőn Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét. Ezt maga az államfő jelentette be, hozzátéve, hogy országa felvételét „reálisnak” tartja. Andrij Szibiha, az elnöki iroda helyettes vezetője elmondta, hogy ezenfelül az elnök, valamint Denisz Smihal miniszterelnök és Ruszlan Sztefancsuk házelnök közös nyilatkozatot is aláírtak. „A dokumentumok már úton vannak Brüsszelbe” - tette hozzá Szibiha.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint Zelenszkij számára azért lehet fontos Ukrajna kérelmének elbírálási eljárása, hogy ez a kérdés potenciálisan felhasználható legyen az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon, mivel az Európai Unió egy olyan intézmény, amely a békén és a konfliktusok párbeszéd útján történő rendezésén alapul. Az ukrán elnök ezt megelőzően videóüzenetben szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.
„Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy katonáink államunkért, ezzel egy időben egész Európáért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz forduljunk: új, különleges eljárás formájában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását” - hangoztatta az elnök.
Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna hálás partnereinek, de „a célunk az, hogy mi mind egyenlők legyünk”. Szerinte az ukránok megérdemlik ezt. „Biztos vagyok abban, hogy ez igazságos, hogy megérdemeljük, és hogy mindez lehetséges” - szögezte le az államfő.
Borrell: Az EU-tagállamok elkötelezettek Ukrajna katonai támogatása mellett
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben elmondta: az Európai Unió felkérte madridi műholdközpontját, hogy szolgáltasson adatokat Ukrajnának az orosz csapatok mozgásáról, az uniós tagországok pedig elkötelezettek amellett, hogy tovább növeljék kétoldalú katonai támogatásukat Kijevnek - közölte Brüsszelben hétfőn.
Josep Borrell a tagországok védelmi minisztereinek egynapos, rendkívüli, videókapcsolaton keresztül tartott tanácskozását követően nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió közel félmillió eurót mozgósít Ukrajna önvédelmi célú fegyverkezésének támogatására. A tagországok pedig készen állnak fegyverek, köztük vadászrepülőgépek szállítására is Kijevnek - tette hozzá. Kijelentette: az EU kész további szankciók bevezetésére Fehéroroszországgal és mindazokkal szemben, akik segítik Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját.
Azt mondta, az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók költséggel járnak Európa számára, de - mint fogalmazott - „készen kell állnunk az ár megfizetésére, különben sokkal magasabb árat kell fizetnünk a jövőben”. Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat többé nem a kereskedelem fogja meghatározni - tette hozzá.
Az uniós diplomácia vezetője közölte: Ukrajna orosz inváziója megmutatja, hogy az Európai Unió létfontosságú feladata az orosz olajtól és gáztól való függőségének csökkentése, valamint a megújuló energiaforrásokra és a hidrogénre való átállás. „Az energia nem fog kikerülni ebből a konfliktusból, akár tetszik, akár nem” - fogalmazott Borrell.
Arra figyelmeztetett azonban, hogy Európa energiafüggőségének megszüntetése nem lesz könnyű. Szavai szerint a piaci nyugtalanság növelni fogja az árakat, amit a fogyasztóknak kell majd megfizetniük.
„Talán bevezethetnénk támogatásokat a legkiszolgáltatottabbak védelmében, de olyan helyzetben vagyunk, hogy cselekedeteinknek és válaszainknak gazdasági következményei lesznek, és erre fel kell készülnünk” - fogalmazott.
A főképviselő üdvözölte, hogy a beutazási korlátozásokat követően Svájc az Európai Unióhoz hasonlóan az országban tárolt orosz vagyon befagyasztását rendeli el. Jó hírnek nevezte, hogy a pénzek Svájcon keresztüli mozgatása a továbbiakban nem fogja segíteni az orosz oligarchákat.
Orosz ENSZ-nagykövet: Moszkva tervei között nem szerepel Ukrajna elfoglalása
Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna elfoglalása - jelentette ki hétfőn az ENSZ-közgyűlés sürgősséggel összehívott ülésszakán Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője.
„Ennek a különleges akciónak az a célja, hogy megvédjük azokat az embereket, akiket a kijevi rezsim nyolc éve bántalmaz és akik népirtás elszenvedői. Ehhez szükséges Ukrajna demilitarizálása és 'nácitlanítása'” - fogalmazott az ENSZ- nagykövet hozzátéve, hogy Moszkva arra törekszik, „hogy bíróság elé állítsuk azokat, akik számos véres bűncselekményt követtek el civilek, köztük az Orosz Föderáció állampolgárai ellen”.
Nyebenzja azt állította, hogy „a donyecki népköztársaságban és a luhanszki népköztársaságban élőket érő állandó fenyegetések, valamint a Donyec-medencei problémáknak a minszki egyezmények keretében történő megoldása kilátástalansága miatt” indította el a „különleges hadműveleteket” Vlagyimir Putyin orosz elnök. „Ukrajna elfoglalása nem szerepel a terveink között” - szögezte le a diplomata.
„Szeretném hangsúlyozni: a jelenlegi válság gyökere Ukrajna a cselekedeteiben rejlik. (Kijev) sok éven keresztül szabotált, és megszegte a minszki intézkedéscsomagból eredő kötelezettségeit” - mondta Nyebenzja, utalva a 2015-ös minszki megállapodásokra. Kifejtette, hogy Moszkva szerint „a közelmúltban volt remény, hogy Kijev átgondolja és betartja azt, amit 2015-ben aláírt. Ehhez mindenekelőtt a Donyeck és Luhanszk státuszáról szóló dokumentumban meghatározott közvetlen párbeszédre volt szükség. Az ukrán vezetés legutóbbi kijelentései szerint Ukrajna nem hajlandó részt venni ebben a párbeszédben, nem hajlandó lépéseket tenni a Donbász minszki egyezményekben meghatározott különleges státuszának megadása érdekében, és ezt Kijev nyugati patrónusai is aktívan támogatják. Ez határozottan meggyőzött bennünket arról, hogy többé nincs jogunk megengedni, hogy Donbász lakói tovább szenvedjenek” - jegyezte meg Nyebenzja.
Az orosz ENSZ-nagykövet úgy vélekedett, hogy Oroszország a különleges hadművelettel „az önvédelemhez való jogát gyakorolja egy olyan rendszerrel szemben, amely atomfegyverre akar szert tenni”. Vaszilij Nyebenzja hozzátette: erről az ukrán elnök nyíltan beszélt a müncheni konferencián.Ezzel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök müncheni kijelentésére utalt, aki a február 19-én tartott müncheni biztonsági konferencián kilátásba helyezte, hogy felülvizsgálja Kijev nem nukleáris státuszát. Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete érzelmes hangvételű beszédében hívta fel a figyelmet országa pusztulására. „Ha Ukrajna nem marad életben, az ENSZ sem fog” - jelentette ki.
„Ne ringassák illúziókban magukat! Most megmenthetjük Ukrajnát, az Egyesült Nemzetek Szövetségét, a demokráciát és megvédelmezhetjük az értékeket, amelyekben hiszünk” - tette hozzá Kiszlicja.
Az ülés elején Abdullah Shahid, a Közgyűlés elnöke javaslatára a 193 tagállam képviselői egyperces némasággal emlékeztek meg az Ukrajna elleni orosz támadás áldozatairól. Shahid - a Maldív-szigetek volt külügyminisztere -, és António Guterres, a világszervezet főtitkára a harcok azonnali beszüntetésére szólított fel.
„Az ukrajnai harcokat be kell szüntetni” - hangsúlyozta Guterres. „Az egész országban harcok dúlnak, a levegőben, a szárazföldön és a tengeren. (.) Ez túlságosan sok. A katonáknak vissza kell térniük a laktanyáikba” - tette hozzá.
A világszervezet főtitkára felszólította az érintett vezetőket, hogy „haladjanak a béke felé”. „Most a fegyverek beszélnek (.), de soha nem túl késő jóhiszemű tárgyalásokba kezdeni és békésen rendezni minden kérdést”.
Guterres kijelentette: nukleáris konfliktus ötlete „egyszerűen elképzelhetetlen”. A politikus „dermesztő fejleménynek” nevezte, hogy Vlagyimir Putyin vasárnap elrendelte a különleges készültséget az elrettentő erőknél.
Kína ENSZ-nagykövete, Csan Csün kijelentette, hogy a világ „semmit sem nyer” a hidegháború visszatérésével.
„A hidegháborúnak régóta vége. A tömbökön alapuló hidegháborús mentalitásnak véget kell vetni” - hangsúlyozta Csan, aki szerint „az egész világnak van veszítenivalója, ha visszatér a hidegháború”.
A Közgyűlés várhatóan határozatról is szavaz a hozzászólások után, a tervek szerint szerdán. Az európai országok által Kijevvel egyeztetve kidolgozott tervezetet diplomaták szerint eddig több mint hetven ország támogatja.
Az AFP francia hírügynökség birtokába jutott szövegtervezetek szerint a módosított változat nem ítéli el „a lehető leghatározottabban”, csak bírálja az Ukrajna elleni támadást.
Franciaország kérésére hétfő este közép-európai idő szerint 21 órakor ül össze az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Várhatóan határozattervezetről szavaznak, amely Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szerint „azonnali tűzszünetre szólít fel”. Emellett sürgeti a polgári személyek védelmét és a humanitárius segélyek akadálytalan célba juttatását. Oroszország álláspontja - amely pénteken megvétózta az Ukrajna elleni orosz agressziót elítélő BT-határozatot - egyelőre nem ismert.
Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hétfőn kezdődött 49. ülésszakán döntés született, hogy a testület csütörtökön sürgős vitát tart az Ukrajna elleni orosz támadásról. Ezen Kijev nemzetközi vizsgálóbizottság létrehozását fogja kérni az ENSZ-től az emberi jogoknak a Krímben és a szakadár kelet-ukrajnai területeken 2014 óta, illetve Ukrajna-szerte történt megsértéséről.
Légvédelmi riasztási gyakorlatot tartottak Ungváron és Munkácson
Hétfőn délután előzetesen bejelentett légvédelmi riasztási gyakorlatot tartottak Kárpátalja két legnagyobb városában, Ungváron és Munkácson. Kijevi idő szerint 18 órakor megszólaltak a légiveszélyt jelző szirénák a két városban.
A gyakorlat megtartását Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás elnöke rendelte el, és hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján jelentette be. „Figyeljük a sziréna hangját és a rádiót. A szirénát meghallva, a pánikot elkerülve vonuljunk biztonságos fedezékbe, az épületek pincéjébe, a legközelebbi óvóhelyekre.
Azért van szükség a gyakorlatra, hogy egy esetleges éles helyzetben határozottan cselekedjünk” - hangsúlyozta Mikita. Bejelentették azt is, hogy a megyei védelmi tanács március elsejétől Kárpátalja teljes területén betiltotta a szeszes italok árusítását.
