Külföld

Tartanak az orosz-ukrán tárgyalások

Magyar idő szerint hétfő délelőtt tíz órakor kezdődtek meg a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között az ukrán–belarusz határ közelében.

Tartanak az orosz-ukrán tárgyalások
Személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem vesz részt az ukrán–belarusz határ közelében létrejött tárgyaláson
Fotó: Alexandr Kryazhev / Sputnik /

Korábban beszámoltunk róla, hogy Zelenszkij vasárnap döntő fontosságúnak nevezte Ukrajna szempontjából a következő 24 órás időszakot.

Az ukrán elnök kiemelte: Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt kérte tőle, hogy az ukrán és az orosz delegáció „minden előfeltétel nélkül” találkozzon a Pripjaty folyónál, a fehérorosz-ukrán határon. Lukasenka felelősséget vállalt azért, hogy az ukrán delegáció fehéroroszországi tartózkodása idején nem vetik be az országban állomásozó repülőgépeket, helikoptereket és rakétákat.

Magyar idő szerint délelőtt tíz órakor kezdődtek meg a tárgyalások, melyen részt vesz Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter,  Mihajlo Podoliak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, Mikola Tocsickij külügyminiszter-helyettes, illetve David Arahamija, az ukrán elnök mögött álló kormánypárt frakcióvezetője is. Orosz oldalról Vlagyimir Medinszkij orosz elnöki tanácsadó vesz részt.

Személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem vesz részt az ukrán–belarusz határ közelében létrejött tárgyaláson.

Magyar idő szerint hétfő délelőtt tíz órakor kezdődtek meg a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között az ukrán–belarusz határ közelében
Magyar idő szerint hétfő délelőtt tíz órakor kezdődtek meg a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között az ukrán–belarusz határ közelében
Fotó: ALEXANDR KRYAZHEV / SPUTNIK /

A kijevi városvezetés közben a Telegram üzenetküldő portálon arról tájékoztatta az ukrán főváros lakóit, hogy hétfő reggel kinyitnak az élelmiszerboltok, és újraindul a közösségi közlekedés is, bár jóval ritkább járatokkal.

A metró is közlekedni fog, de csak egyes szakaszokon és mintegy negyvenperces időszakonként.

A városvezetés hangsúlyozta, hogy a kijárási tilalom hétfő este tíz órától kedd reggel hét óráig újra életbe lép. Ismételten arra kérték a kijevieket, hogy csakis abban az esetben menjenek ki az utcákra, ha feltétlenül szükséges. Ezt megelőzően szombat délután öt órától egészen hétfő reggel nyolc óráig teljes kijárási tilalom volt a fővárosban.

Az egészségügyi minisztérium pedig a gyógyszertárakat kérte, hogy nyissanak ki a fővárosban.

Kijevben délelőtt fél 11 körül ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák, utána robbanások a belvárosból nem voltak hallhatók, de repülőgépek zúgását lehetett hallani a város légterében.

Megerősítették a szolgálatot az orosz elrettentő erőknél

Megerősített személyzettel kezdték a harci szolgálatot az orosz hadászati rakétaerők, az Északi- és a Csendes-óceáni Flotta, valamint a távolsági repülőparancsnokság irányítóközpontjai - jelentette Szergej Sojgu védelmi miniszter hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

Putyin vasárnap rendelte el a különleges szolgálati mód bevezetését az orosz elrettentő erőknél.

Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, védelmi minisztériumi szóvivő által hétfőn ismertetett hadijelentés szerint Oroszország az ukrán katonai infrastruktúra 1114 objektumát semmisítette meg, köztük 31 parancsnokságot és kommunikációs csomópontot. Az ukrán fegyveres erők emellett 314 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 57 rakéta-sorozatvetőt, 121 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 274 speciális katonai járművet vesztettek a moszkvai tájékoztatás szerint.

A szóvivő elmondta, hogy az orosz erők teljes mértékben ellenőrzésük alá vették a zaporizzsjai atomerőmű körüli területet. A létesítmény személyzete rendes üzemmódban folytatja a karbantartást és a radioaktív helyzet ellenőrzését. Méréseik szerint a háttérsugárzás normális.

Az orosz erők ellenőrzésük alá vonták Bergyanszk és Enerhodar városát.

Konasenkov azt mondta, hogy Kijevben fosztogatók, rablók és nacionalisták fegyveres bandái garázdálkodnak, amelyek a hatósági fegyverosztás révén jutottak fegyverhez.

A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint hétfőig 127 ezer menekült érkezett Oroszországba a Donyec-medencéből. A helyi hatóságok szerint az ukrán hadsereg erős tűz alá vette Donyeck Kijevi negyedét.

Több orosz tömegtájékoztatási eszköz, köztük a TASZSZ hírügynökség, a Kommerszant, az RBK, az Izvesztyija, a Forbes és a Lenta.ru honlapját blokkolta hétfőn az Anonymous elnevezésű hackercsoport, amely az elfoglalt oldalakon háborúellenes felhívásokat osztott meg. Az egyik közlemény azt állította, hogy az orosz haderő az Ukrajna elleni hadjárat első négy napján 5300 katonát veszített, többet, mint az egész első csecsen háborúban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt közölte, hogy 4500 orosz katona esett el. Moszkva nem osztott meg veszteségadatokat, csak annyit jegyzett meg, hogy azok sokszorosan alulmúlják az ukránt.

Elérhetetlenné vált hétfőn az interneten az Interfax és a RIA Novosztyi hírügynökség is.

Közölték követeléseiket az ukránok

Az ukránok már közölték követeléseiket az oroszok felé – az elnökség kiadott közleményében azt írták, hogy azonnali tűzszünetet és az orosz csapatok kivonását kérik. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap hangot adott kétségeinek a tárgyalás sikerességével kapcsolatban, de azt mondta, hogy legalább megpróbálják, hogy később senki ne tudja azzal vádolni a kijevi vezetést, hogy nem akarták megállítani a háborút.

Objektum doboz

Eközben Zelenszkij egy videónyilatkozatban megkérte az EU-t, hogy egy speciális gyorsított eljárás keretében vegyék fel Ukrajnát.

„Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy katonáink államunkért, ezzel egy időben egész Európáért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz forduljunk: új, különleges eljárás formájában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását” - hangoztatta az elnök.

Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna hálás partnereinek, de „a célunk az, hogy mi mind egyenlők legyünk”. Szerinte az ukránok megérdemlik ezt. „Biztos vagyok abban, hogy ez igazságos, hogy megérdemeljük, és hogy mindez lehetséges” - szögezte le az államfő.

Objektum doboz

Vlagyimir Megyinszkij, az orosz delegáció vezetője pedig azt mondta, hogy készen állnak addig tárgyalni, ameddig valamilyen megállapodásra sikerül jutniuk.

Mérséklődött az európai gázáremelkedés üteme az orosz-ukrán tárgyalások megkezdésének hírére

Hétfőn nyitáskor jelentősen emelkedett az európai gázár-jegyzés, de a drágulás mértéke mérséklődött az orosz-ukrán tárgyalások megkezdésének hírére.

A legnagyobb európai gáztőzsde, a holland TTF legközelebbi, áprilisi határidős jegyzésében 127 eurón dolláron jegyeztek 1 megawattórát a kereskedés kezdetekor, ez mintegy 25 százalékos áremelkedés a szerdai záróértékhez képest. Röviddel 12 óra után a jegyzés 103,3 euróra csökkent, ami 11 százalék körüli drágulásnak felel meg.

A gázár-jegyzés átlagosan mintegy 11 százalékkal emelkedett eddig februárban.

A gáz ára amiatt nő, hogy az Egyesült Államok, az EU, Nagy-Britannia és több más ország szankciókat léptetett életbe számos orosz jogi és fizikai személlyel szemben azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Oroszország fedezi az európai gázszükséglet mintegy 40 százalékát.

Megérkezett az ukrán delegáció a tárgyalásra

Az ukrán védelmi minisztérium azt írta, delegációjuk megérkezett a magyar idő szerint tíz órára tervezett tárgyalás helyszínére.

Az ukrán elnöki hivatal közölte, hogy a tárgyalások fő célja a tűzszünet biztosítása és az orosz csapatok teljes kivonása az országból.

Objektum doboz

Ukrán nemzetbiztonsági tanács: Ukrajna megragadta a katonai kezdeményezést

Az ukrán katonai-politikai vezetés képes volt megragadni a katonai kezdeményezést az orosz fegyveres agresszióval szembeni ellenállásban - vélekedett Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára hétfői Facebook-bejegyzésében.

„Az orosz invázió terve náci elődeik elvei alapján készült” - fogalmazott a tisztségviselő a múlt csütörtökön Ukrajna ellen kezdett nagyszabású orosz hadművelettel kapcsolatban. Danyilov kifejtette: az oroszok terve az volt, hogy páncélozott harcjárművek hadoszlopaival villámgyorsan benyomulnak Ukrajna belsejébe, csapást mérnek a kulcsfontosságú infrastrukturális objektumokra, blokád alá veszik a nagyvárosokat - Odesszát, Dnyiprót, Mikolajivet, Herszont, Melitopolt, Harkivot, Szumit és Csernyihivet -, szabotőrök megsemmisítik a logisztikai utánpótlási láncokat, pánikot és káoszt okoznak.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök inváziós tervének kulcspontja az ukrán főváros, Kijev elfoglalása volt és egy Oroszország irányította bábkormánynak az ország élére állítása. A mai napig a terv egyik célkitűzése sem teljesült” - összegezte Danyilov.

Szavai szerint az ukrán erők minden irányban visszaverik a támadásokat, de kiemelte, hogy a súlyos harcok még folytatódnak.

A védelmi tanács vezetője figyelmeztette az ukránokat, legyenek tudatában annak, hogy a harci cselekmények mellett az ellenség információs háborúja is folytatódik. Ez részben arra irányul, hogy eltitkolják a megszálló csapatok személyi állományának valós veszteségeit még saját lakosságuk előtt is.

Arra kérte Ukrajna állampolgárait, hogy tájékoztassák az orosz területen élő rokonaikat és ismerőseiket az orosz katonai invázió jelenlegi helyzetéről, valamint az ellenséges csapatok által elszenvedett veszteségekről. A közösségi oldalakon és népszerű internetes csoportokban tegyenek közzé olyan, általuk készített szöveges videókat, amelyek szembesítik az oroszokat az Ukrajna elleni háborúban elszenvedett veszteségekkel és vereségekkel - tette hozzá Danyilov.

Szabadon engedik a harci tapasztalattal rendelkező elítélteket

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben azt mondta, a hatóságok szabadon engedik a harci tapasztalattal rendelkező elítélteket, hogy segítsenek Ukrajna védelmében.

A szabadon bocsátandók köztörvényes bűncselekményeket követtek el, ezért töltik börtönbüntetésüket.

„Erkölcsileg nem könnyű, de a védekezésünk szempontjából hasznos döntés született. A hadiállapot értelmében a valódi harctéri tapasztalattal rendelkező ukránokat kiengedik az őrizetből, és a háború legforróbb pontjain kompenzálhatják majd bűnösségüket. Minden kiszabott büntetést eltörölnek a Donyec-medencei művelet résztvevőivel szemben” - fejtette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy most a védekezés a kulcsszó.

Rendkívüli ülést tart az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa

Ukrajna kezdeményezésére rendkívüli ülést tart a héten az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az ukrajnai háború miatt - jelentette be a testület hétfőn.

A Tanács egyúttal megerősítette, hogy az Ukrajnában zajló műveleteknek már legalább 376 áldozata, köztük 94 halottja van.

Bachelet elmondta, hogy az áldozatok többségét robbanófegyverek ölték meg, és sokan légicsapásokban vesztették életüket.

Kiemelte, hogy már mintegy 422 ezer ukrán menekült el az országból, és rengetegen váltak belső menekültté.

António Guterres ENSZ-főtitkár szintén hétfőn arra figyelmeztetett, hogy az orosz műveletek ukrajnai eszkalációja miatt nőttek az emberi jogi jogsértések. „Meg kell mutatnunk mindenkinek Ukrajnában, hogy a szükség idején mellettük állunk” - fogalmazott Guterres.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök rendelte el katonai műveletek végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadnak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.

Objektum doboz

A polgári lakosság szabadon elhagyhatja Kijevet

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt közölte hétfőn, hogy a polgári lakosság „szabadon elhagyhatja” az ukrán fővárost délnyugat felé, a Vaszilkiv felé vezető autópályán. A szóvivő egyúttal azzal vádolta az ukrán vezetést, hogy élő pajzsként használja a civileket.

A kijevi városi vezetés továbbra is arra szólította fel a lakosságot, hogy csakis a legszükségesebb esetekben hagyják el otthonaikat. A felhívás szerint a főváros szinte minden kerületében előfordulhatnak utcai harcok.

A városvezetés arról tájékoztatott, hogy az éjszaka viszonylagos nyugalomban telt, eltekintve szórványos összetűzésektől. Reggel kinyitottak az üzletek, és működik a tömegközlekedés is, bár a metrók a megszokottnál ritkábban járnak. Továbbra is kijárási tilalom van érvényben este 10 és reggel 7 óra között.

Közben a kelet-ukrajnai Harkivban is kijárási tilalmat vezettek be.

Az ukrán hadsereg hétfő reggeli közleményében arról tájékoztatott, hogy Moszkva „lassította az offenzíva ütemét” a támadás ötödik napján.

Az orosz védelmi minisztérium az Interfax orosz hírügynökség szerint azt közölte, hogy az orosz erők elfoglaltak két települést - Bergyanszk kikötővárost és Enerhodart - a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen, illetve bevették a zaporizzsjai atomerőmű körüli területeket és magát az atomerőművet is. A hadműveletek ellenére az erőmű zavartalanul működik - tették hozzá az orosz közleményben.

Ukrán források cáfolták, hogy az orosz hadsereg elfoglalta volna a zaporizzsjai atomerőművet.

A fehérorosz hatóságok jelezték, készen állnak az ukrán és az orosz tárgyalódelegációk fogadására. A minszki külügyminisztérium Facebook-oldalán hétfőn közzétett egy fényképet egy tárgyalóteremről, ahová várják a delegációk tagjait.

Vasárnap megjelent hírek szerint a találkozó  határátkelőhelyen lesz, a fehérorosz-ukrán határon.  

Eközben a kelet-ukrajnai szakadárok jelezték: felfüggesztették az általános mozgósítást. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztásaság” vezetője az orosz állami televízióban elmondta, a mozgósítás célját elérték, a szükséges területeket az orosz erők segítségével sikerült elfoglalni a donyecki és a luhanszki régióban. Így most már eljött az ideje, hogy a „humanitárius kérdésekre” koncentráljanak.

Borrell: Az EU-nak fegyverekkel kell segítenie Ukrajnát

Az Európai Uniónak nagy kaliberű fegyvereket, lőszert, páncéltörő felszereléseket kell biztosítania Ukrajnának, valamint üzemanyagot a tankokhoz és repülőgépekhez - jelentette ki Josep Borrell, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli, videókonferencia formájában tervezett tanácskozását megelőzően hétfőn.

Josep Borrell elmondta, az uniós Védelmi Tanács ülésének célja, hogy összehangolja a tagállami intézkedéseket és megtárgyalja, hogy miként lehessen felhasználni az ukrán fegyveres erőknek vasárnap felajánlott félmilliárd eurós támogatást.

Elmondta: a finanszírozás a védelmet szolgáló fegyverek, köztük nagy kaliberű fegyverek, tanktámadás ellen védelmet nyújtó páncélok és más felszerelések biztosítását szolgálja az orosz agresszió visszaszorítására. A fegyvereket a tagállamoknak kell biztosítaniuk, összehangolva az erőforrásokat - mondta.

„A harc heves. Kijev ellenáll, Harkiv ellenáll, Mariupol ellenáll, és Oroszország számos áldozattal fizet az agresszióért” - fogalmazott.

Ukrajna esetleges uniós tagságával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Borrell azt mondta: Ukrajnának egyértelmű európai perspektívája van. Ugyanakkor kiemelte, most az orosz agresszióval szemben kell fellépni. A világ nem engedheti meg magának, hogy egy hatalmas ország katonai képességeivel szétzúzza egyik szomszédját - szögezte le.

„Az európaiak egysége erős. Olyan erős, mint az ukránok ellenállása” - fogalmazott a főképviselő, és aláhúzta: Ukrajnával kapcsolatosan az Európai Uniónak a következő órákban kell választ adnia, nem pedig az elkövetkező években.

Az Oroszország és Ukrajna között tervezett találkozóra vonatkozóan Borrell azt mondta, a megbeszélés létrejötte jelentheti a konfliktus megoldásához tartó első lépést, ezért az Európai Unió támogatja a találkozót.

A főkiépviselő kiemelte: az Európai Unió felkérte madridi műholdközpontját, hogy szolgáltasson adatokat Ukrajnának az orosz csapatok mozgásáról, az uniós tagországok pedig elkötelezettek amellett, hogy tovább növeljék kétoldalú katonai támogatásukat Kijevnek - közölte az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn.

Josep Borrell a tagországok védelmi minisztereinek egynapos, rendkívüli, videókapcsolaton keresztül tartott tanácskozását követően kijelentette: az EU kész további szankciók bevezetésére Fehéroroszországgal és mindazokkal szemben, akik segítik Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját.

Azt mondta, az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók költséggel járnak Európa számára, de - mint fogalmazott - „készen kell állnunk az ár megfizetésére, különben sokkal magasabb árat kell fizetnünk a jövőben”.

Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat többé nem a kereskedelem fogja meghatározni - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Peking a béke pártján áll

Kína mindig is a béke és az igazság pártján fog állni Ukrajna kérdését illetően - mondta el hétfői sajtótájékoztatóján Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő.

A szóvivő hangsúlyozta: Kína támogat és bátorít minden olyan diplomáciai erőfeszítést, amely elősegítheti az Oroszország és Ukrajna közötti feszült helyzet enyhítését. Peking a válság hathatós megoldását sürgeti - tette hozzá, leszögezve, hogy Peking továbbra is mérsékletre inti a feleket a helyzet további elmérgesedésének elkerülése érdekében.

Vang újságírói kérdésre válaszolva megerősítette Peking állásfoglalását, miszerint ellenzi „az egyoldalú szankciókat”. Elmondta: Kína és Oroszország a továbbiakban is folytatja megszokott kereskedelmi együttműködését a kölcsönös tisztelet és egyenlőség elvei alapján. A szóvivő nem válaszolt azonban arra a kérdésre, hogy Kína tervezi-e növelni behozatalát Oroszországból a nyugati gazdasági szankciók hatásának ellensúlyozására.

Az Egyesült Államok, az EU és szövetségeseik szombaton megállapodtak abban, hogy a legfontosabb orosz bankokat kivonják a SWIFT bankközi rendszerből, és befagyasztják az orosz központi bank eszközeit, korlátozva ezzel az ország lehetőségét arra, hogy hozzáférjen tengerentúli tartalékaihoz. Amint azonban az Asia Markets című gazdasági weboldal az egyik vasárnapi cikkében rámutat: az orosz bankok számára elérhető másik alternatíva a SWIFT rendszer helyett: a 2015 óta működő kínai CIPS (Cross-Border Interbank Payments System, határokon átnyúló bankközi fizetési rendszer), a jüan alapú utalások és nemzetközi kifizetések bonyolítására jött létre. A cikk szerint jelenleg legalább 23 orosz pénzintézet áll kapcsolatban a CIPS-rendszerrel, így Oroszország számára nem jelent problémát a kínai deviza alapú kereskedelem.

Amikor Vlagyimir Putyin elnök február 4-én személyesen egyeztetett Pekingben Hszi Csin-ping kínai elnökkel, a nemzeti valutákkal folytatott kereskedelem kibővítésének szükségességéről is szót ejtett az amerikai dollár használatát övező bizonytalanságokra hivatkozva.

A spanyol király „elfogadhatatlan agressziónak” nevezte Ukrajna megtámadását

VI. Fülöp spanyol király szuverén és független állam elleni „elfogadhatatlan agressziónak” nevezte Ukrajna orosz megtámadását a barcelonai Mobil Világkongresszust (Mobile World Congress - MWC) megnyitó beszédében - idézte az uralkodót a spanyol sajtó hétfőn.

A mobilkommunikációs világkongresszuson vasárnap mondott beszédében VI. Fülöp hangsúlyozta: a háború fenyegetést jelent Európára és a fennálló világrendre is. A helyzet rendezése érdekében Spanyolország elkötelezett a segítségnyújtásban.

„Európai partnereinkkel fáradhatatlanul dolgozunk a béke mielőbbi helyreállításán” - jelentette ki az uralkodó, aki vasárnap esti beszédében nyilvánított először véleményt az orosz ukrajnai háborúról.

VI. Fülöp hangsúlyozta: a béke alapjának a nemzetközi jog tiszteletének kell lennie, kivétel nélkül, minden állam részéről.

Az MWC szervezői a múlt csütörtökön indított támadások miatt megvonták Oroszországtól a lehetőséget, hogy saját standot állítson a nemzetközi technológiai szakmai vásáron.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a Twitter-oldalán közölte, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, akinek tolmácsolta Spanyolország támogatását és szolidaritását „Putyin tűrhetetlen inváziója” miatt. Emellett beszámolt arról, hogy két repülőgéppel 20 tonnányi egészségügyi felszerelést és gyógyszert, valamint védelmi eszközöket (ötezer golyóállómellényt, sisakot, aknakeresőt) indítottak útnak Ukrajna felé.

Spanyolországban számos civil adománygyűjtő akció, vagy más segítő kezdeményezés vette kezdetét: például az „Együtt az életért” nevű alapítvány a valenciai ukrán konzulátussal együttműködve azon dolgozik, hogy 560 gyereket kimenekítsenek a konfliktuszónából, és eljuttassák őket a kelet-spanyolországi tartományba.

Múlt csütörtök óta folyamatosak a tüntetések a spanyolországi orosz külképviseletek épületei előtt. A hétvégén több városban, például Madridban, Barcelonában, Murciában, Pamplonában vonultak utcára az emberek. Spanyolországban élő ukránok, oroszok és spanyolok egyaránt tiltakoztak a háború ellen, követelték a békét és a nemzetközi beavatkozást.

Hétfőn reggel megérkezett Madridba a kijevi spanyol nagykövetség által evakuált spanyol állampolgárok 106 tagú csoportja. A sajtó több olyan spanyol állampolgárról is beszámolt, akik lemaradtak az evakuálásról, például azért, mert nem jutottak el az ukrán fővárosba, hogy csatlakozzanak a konvojhoz.

A spanyol külügyminisztérium módosította az Oroszországba utazásra vonatkozó ajánlását, azt tanácsolva állampolgárainak, hogy halasszák el a nem létfontosságú utazásokat a térségbe.

Brit védelmi miniszter: Putyin figyelemelterelésként szólt az elrettentő erők készenlétbe helyezéséről

Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelemelterelésként szólt arról, hogy „különleges készültséget” rendelt el az orosz elrettentő erőknél, mert kijelentéséhez nem kapcsolható semmiféle tényleges, konkrét intézkedés - mondta hétfőn Ben Wallace brit védelmi miniszter. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője kijelentette, hogy az EU nem kíván „eszkalációs intézkedésekkel reagálni” Putyin szavaira.

Az orosz elnök előző nap közölte, hogy a Nyugat Oroszországgal szembeni „barátságtalan lépései” miatt különleges készültségi állapotot rendelt el az elrettentő erők parancsnokságánál.

Ben Wallace a The Times és a The Sunday Times című brit lapokat gondozó kiadóvállalat rádióállomásának - Times Radio -, majd a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva hétfőn egyaránt azt mondta: Vlagyimir Putyin bejelentése, egyáltalán az, hogy az orosz elnök „ilyen kifejezéseket alkalmaz a médiatérben”, nagyszabású figyelemelterelési kísérlet az ukrajnai orosz hadműveletek problémáiról, és a brit hadvezetés helyzetértékelése szerint az orosz elnöknek nincs szándékában nukleáris fegyverek bevetése.

Wallace úgy fogalmazott: az orosz államfő által használt nyelvezet nem kapcsolható konkrétan semmihez az orosz fegyveres erőknél honos készenléti struktúra elemei közül, „helyzetértékelésünk szerint (Putyin) azért emelte most be az elrettentő erőket a kommunikációs térbe, mert emlékeztetni akarta az embereket arra, hogy (Oroszországnak) van ilyen elrettentő ereje”.

A BBC közszolgálati rádió hétfői hírmagazinjában nyilatkozva a brit védelmi miniszter azt mondta: a brit hadvezetés megvizsgálta Putyin kijelentését, és arra jutott, hogy az orosz elnök által használt kifejezés a „különleges készültség” elrendeléséről nem is szerepel az orosz elrettentési doktrína szókészletében.

Wallace a BBC-műsorban is azt mondta, hogy Putyin figyelemelterelésnek szánta ezt a bejelentést, azért, hogy az emberek „inkább erről beszéljenek”, mintsem arról, hogy az ukrajnai orosz hadműveletek nem haladnak a terveknek megfelelően.

Ugyanebben a hétfői BBC-műsorban Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, kijelentette: az EU „nem száll be” az orosz elnök szavai jelentette eszkalációba, és nem hoz olyan válaszintézkedéseket, amelyek még tovább fokoznák a feszültséget.

Az LBC londoni kereskedelmi rádiónak nyilatkozva a brit védelmi miniszter azt mondta: Putyin fenyegetődzése ellenére nem történt jelentős változás az orosz nukleáris elrettentés stratégiájában.

Ben Wallace szerint az orosz elnök elsősorban hatáskeltés céljából tette a különleges készültség elrendeléséről szóló bejelentését.

Az LBC-interjúban a védelmi miniszter alig burkoltan bírálta Liz Truss külügyminiszter előző napi kijelentését arról, hogy London támogatja azokat, akik Ukrajnába utaznának és harcolnának az ukrán hadsereggel vállvetve az orosz haderő ellen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap közölte, hogy Ukrajna önkéntesekből álló alakulatot hoz létre olyan külföldiek számára, akik készek csatlakozni az ukrán hadsereghez az orosz invázió elleni harcban.

Liz Truss a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: az emberek egyéni döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e egy ilyen alakulathoz.

Hozzátette: az ukránok nemcsak hazájuk, hanem egész Európa szabadságáért és demokráciájáért harcolnak, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök e szabadság és demokrácia ellen intézett kihívást.

„Ha az emberek úgy döntenek, hogy ezt a küzdelmet támogatják, én támogatom őket e döntésükben” - mondta a brit külügyminiszter.

Liz Truss igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a brit kormány azt is támogatná-e, ha brit állampolgárok indulnának Ukrajnába, hogy segítséget nyújtsanak az Oroszország elleni harchoz.

A brit védelmi miniszter a hétfői LBC-interjúban azonban kijelentette: „vannak ennél jobb módszerek is” az ukrajnai biztonság támogatására azok számára, akik nem részesültek megfelelő kiképzésben és nem szereztek katonai tapasztalatokat a brit hadseregben.

Elindították a német fegyverszállítmányt Ukrajnába

Elindították az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereg támogatását szolgáló német fegyverszállítmányt - nyilatkozta a német védelmi miniszter hétfőn.

A fegyverek úton vannak, és megérkezésük „nem napok, hanem órák kérdése” - mondta Christine Lambrecht a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak.

Kiemelte, hogy az ukrajnai orosz invázió nem halad olyan sebesen, ahogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök elképzelte, a műveletet logisztikai gondok és üzemanyaghiány lassítja. „Az orosz elnök elszámította magát, és ezért most fenyegetőzik” - tette hozzá a miniszter az orosz hadsereg elrettentő erőinél elrendelt különleges szolgálati módról.

Mint mondta, az atomfegyverekkel összefüggő fenyegetést „nagyon komolyan kell venni”. Ugyanakkor az elnök és más oroszországi vezetők is tudják, milyen pusztító következményekkel járhat ilyen döntést, ezért most mindenkinek meg kell őriznie a nyugalmát, és nem szabad tovább növelni a feszültséget - mondta a német védelmi miniszter.

A szociáldemokrata politikus (SPD) jó jelnek nevezte a fehéroroszországi Gomelben hétfőn tervezett ukrán-orosz tárgyalásokat. Fontos azonban, hogy „ne hagyjuk, hogy elaltassa az éberségünket olyan ember, aki mindannyiunknak hazudott” - tette hozzá Christine Lambrecht.

Szombaton a szövetségi kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

A szállítmány 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából áll. A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

Vasárnap Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoznak létre az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

Mindkét döntés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az ukrajnai háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

Kapcsolódó írásaink