Külföld
Megkezdődtek a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között

A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson és Zelenszkij hajnalban újabb telefonbeszélgetést tartott, és a brit kormányfő elismerően szólt az ukrán nép által az orosz invázió óta tanúsított bátorságról és hősies ellenállásról.
Johnson biztosította az ukrán elnököt: London mindent megtesz annak érdekében, hogy a Nagy-Britannia és szövetségesei által küldött védelmi támogatás eljusson ukrajnába.
Zelenszkij a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint döntő fontosságúnak nevezte Ukrajna szempontjából a következő 24 órás időszakot.
Kijev közelében megállt az orosz csapatok haladása
Megállt az orosz csapatok haladása az ukrán főváros, Kijev központja felé a város északnyugati részén - jelentette ki Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója egy vasárnap esti tájékoztatón.
Hozzátette, az ukrán hadsereg visszaveri a szárazföldi és légi támadásokat. Szólt arról, hogy három rakétát irányítottak Kijev irányába. Az információt nem lehetett függetlenül ellenőrizni - írta a dpa német hírügynökség.
Aresztovics elmondta, hogy az orosz hadsereg megpróbált előre nyomulni a kelet-ukrajnai Harkiv város központjába, és hogy 11 orosz hadihajó tartózkodik a tengeren Odessza partjainál.
A dél-ukrajnai Mariupol városáról azt mondta, hogy ott az ukrán erőknek nincsenek gondjaik, de az orosz csapatok elfoglalták Berdjanszkot, ahol nem voltak ukrán katonai erők.
A nyilatkozó közölte azt is, hogy a hétvégén több mint százezer tartalékos csatlakozott az ukrán hadsereghez.
ENSZ-szóvivő: egy európai atomháború gondolata felfoghatatlan
Egy európai atomháború gondolata felfoghatatlan - jelentette ki Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő vasárnap, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország készültségbe helyezi elrettentő nukleáris erőit.
A szóvivő ezzel - mint mondta - António Guterres főtitkárnak az orosz bejelentésre tett reakcióját tolmácsolta.
Putyin bejelentése kiváltotta a NATO és az Egyesült Államok elítélő állásfoglalását is. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg például „felelőtlen, agresszív cselekedetnek” minősítette a lépést, az Egyesült Államok pedig elfogadhatatlannak nevezte a konfliktus esetleges kiterjesztését.
Putyin különleges szolgálati módba léptette az orosz elrettentő erőket
Különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el az orosz hadsereg elrettentő erőinél Vlagyimir Putyin orosz elnök, a Nyugat részéről elhangzott agresszív kijelentésekre hivatkozva.
„A vezető NATO-országok vezető tisztségviselői a hazánknak címzett agresszív kijelentéseket is megengednek maguknak az országunkkal szemben, ezért megparancsolom a védelmi miniszternek és a vezérkar főnöknek, hogy az orosz hadsereg elrettentő erőit helyezzék át különleges szolgálati módba” - mondta az orosz elnök a Kremlben a Szergej Sojgu védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimovval, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével folytatott megbeszélésén.

Putyin „barátságtalan lépésnek” nevezte, hogy nyugati országok gazdasági téren is „barátságtalan lépéseket” tesznek Oroszországgal szemben és „illegitimnek” nevezte a szankciókat.
Az orosz elnök a háború megindításának csütörtök hajnali bejelentésekor arra figyelmeztetett, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai „különleges hadműveletbe”. A vasárnapi döntést orosz médiában hírelemzők figyelmeztetésként értelmezték, amely a szankciók mellett egyebek között arra reagált, hogy Németország, amely korábban történelmi okokból tartózkodott ettől a lépéstől, bejelentette, hogy fegyvert szállít Ukrajnának, Liz Truss brit külügyminiszter pedig a támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki külföldieket bíztatott nemzetközi harcoló alakulat létrehozására.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnap azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy elkezdett tömegesen az 1980-as ENSZ-egyezmény által tiltott foszforlövedékeket bevetni Kijev külvárosaiban, az orosz hadsereg egységei által elfoglalt gosztomeli repülőtér közelében. A szóvivő azt mondta, hogy a luhanszki „népköztársaság” erői az orosz hadsereg tűztámogatásával 56 kilométert nyomultak előre.
Azt állította, hogy a luhanszki régióban lévő Szeverodonyeckben nacionalista „záróalakulatok” az ukrán fegyveres erők négy tisztjét ölték, hogy megállítsák a visszavonulást. Mint mondta, a Jobboldali Szektor rohamosztagai terrorizálják a civileket Mariupolban, valamint páncélozott járműveket és tüzérséget helyeznek el a lakott területeken.
Konasenkov az esti hadijelentésében első ízben tért ki arra, hogy az orosz haderőnek halottjai és sebesültjei vannak, de konkrétumot nem említett.
Azt állította, hogy az orosz veszteségek sokszorosan kisebbek a "megsemmisített nacionalisták számánál". Ukrán oldalon több ezer orosz halottról beszélnek.
A tábornok közölte: a háború négy napja során az orosz erők az ukrán katonai infrastruktúra 1 067 objektumát semmisítették meg, köztük 27 parancsnoki állást és kommunikációs csomópontot, 38 légvédelmi rakétarendszert és 56 radarállomást számoltak fel. Továbbá megsemmisítettek hét légvédelmi rakétarendszert és három Bayraktar TB-2 pilóta nélküli repülőgépet a vasárnap folyamán.
Az ukrán hadsereg Konasenkov szerint eddig 254 harckocsit és más páncélozott járművet, 31 repülőgépet, 46 rakéta-sorozatvetőt, 103 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 164 darab speciális katonai járművet elveszített.
Vlagyimir Putyin vasárnap délután riadókészültséget rendelt el az orosz nukleáris erők számára, ráadásul a legmagasabb készültségbe helyezte az orosz atomrakétákat – számolt be a Sky News.

NATO: A helyzet komolyságát mutatja, hogy Oroszország készültségbe helyezi nukleáris erejét
A helyzet komolyságát mutatja, hogy Oroszország készültségbe helyezi a nukleáris erejét - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Twitter-üzenetében vasárnap, arra reagálva, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz nukleáris erők magas készültségi fokozatát rendelte el.
Üzenetében Stoltenberg hangsúlyozta: Putyin döntése bizonyítja, hogy a szövetségeseknek, Észak-Amerikának és Európának össze kell tartaniuk, válaszul Oroszország agresszív cselekedetére.
A NATO-főtitkár „szörnyű hibának” nevezte Moszkva lépését, és kijelentette: ha Oroszoroszág folytatja agresszióját Ukrajnával szemben, súlyos árat fog fizetni ezért az elkövetkezendő években.

Volt ukrán katonákat engedtek ki a börtönökből, hogy harcoljanak
Ukrajnában kiengedik a börtönökből azokat az egykori katonákat, akik megvédenék az országukat a hadiállapot alatt – számolt be a hromadske-ra hivatkozva a mandiner.hu.
Andrij Sinyuk legfőbb ügyész azonban kihangsúlyozta, hogy a kormány figyelembe veszi a férfiak előéletét, harcban szerzett tapasztalataikat, az érdemeiket és a bűnbánatukat is.
Már ki is engedték Szerhij Torbint, akit Kateryna Gandziuk aktivista elleni támadás megszervezéséért ítéltek el; azonban egy tucatnyi másik embert is beszerveztek már a harci előkészületekbe. Szabadon engedték még például Dimitro Balabukhát is, az Ukrán Fegyveres Erők egykori katonáját, akit gyilkosság miatt ítéltek el.
Zelenszkij szerint az orosz invázió a népirtás jeleit hordozza magán
A népirtás jeleit hordozza magán az Ukrajna ellen csütörtökön elindított orosz invázió, amely miatt meg kell fosztani Oroszországot vétójogától az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy vasárnapi videoüzenetében.
Később az államfő a Twitteren bejelentette, hogy Ukrajna az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróságához hivatalos keresetet nyújtott be Oroszországgal szemben. „Követeljük, hogy Oroszországot vonják felelősségre azért, mert az agresszió igazolása érdekében eltorzította a népirtás fogalmát. Arra kérjük a bíróságot, hogy haladéktalanul kötelezze az Oroszországi Föderációt a harci cselekmények beszüntetésére és a jövő hétre tűzzön ki tárgyalást” - hangsúlyozta Zelenszkij a Twitter-bejegyzésében.
Az elnök a videoüzenetében terrorcselekménynek nevezte Oroszország Ukrajna elleni fellépését. Emlékeztetett: Oroszország hazudott, amikor azt mondta, hogy az ukrán polgári lakosságnak nem esik bántódása.

Zelenszkij vasárnap telefonon beszélt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, a megbeszélésről részleteket az elnöki iroda nem hozott nyilvánosságra. Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint nagy a valószínűsége annak, hogy Fehéroroszország Oroszország oldalán megtámadja Ukrajnát.
Közben Anna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes vasárnap a Facebookon azt közölte, hogy az orosz invázió kezdete óta az orosz fegyveres erők mintegy 4300 katonát, 150 harckocsit és több mint 700, egyéb páncélozott harcjárművet veszítettek az ukrajnai harcokban.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka videofelvételt tett közzé a Facebookon arról, hogyan robbantanak fel Bajraktar török gyártású harci drón - azaz pilóta nélküli repülőgép - segítségével egy orosz katonai járműkonvojt a Krím- félszigettel határos dél-ukrajnai Herszon megyében.
Oleh Szinyehubov, a kelet ukrajnai Harkiv megye kormányzója arról adott hírt a Facebookon, hogy a megyeszékhelyt, Harkiv városát százszázalékosan az ukrán fegyveres erők ellenőrzik, jelenleg zajlik a település „megtisztítása a megszállóktól”. Szavai szerint az ellenség teljesen demoralizált, Harkiv városában a haditechnikát az út közepén hátrahagyva 5-10 fős csoportokban adják meg magukat az ukrán katonáknak. Közölte ugyanakkor azt is, hogy a megye területén több irányban még heves harcok zajlanak.
Orosz csapatok hatoltak be Harkivba
Benyomultak az orosz csapatok a kelet-ukrajnai Harkivba, a harcok már a város utcáin folynak - közölte vasárnap Oleh Szinyehubob, a megye kormányzója a Telegram üzenetküldő portálon.
A tisztségviselő szavai szerint könnyű harcjárműveken hatoltak be a megszállók, már a város központjáig juttotak. Kérte a lakosságot, hogy ne menjenek ki az utcákra, maradjanak az óvóhelyeken.
Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója a Twitteren hozzátette, hogy az orosz különleges erők katonáinak egy csoportja hatolt be Harkivba és jelenleg heves harcok zajlanak a város utcáin a behatolók és az ukrán fegyveres erők között. Utóbbiak szavai szerint egy páncélost már megsemmisítettek.
A régió kormányzója a Reuters értesülései szerint nemrég arról adott tájékoztatást, hogy az ukrán csapatoknak sikerült megállítaniuk az orosz előrenyomulás, a városból pedig „teljesen kiűzték az ellenséget”.

Eközben a kijevi városvezetés arról adott hírt, hogy a vasárnapra virradó éjszaka nyugodtabban telt a fővárosban az előző kettőnél.
Mikola Povoroznik, a kijevi polgármester, Vitalij Klicsko első helyettese egy tévéműsorban arról számolt be, hogy az éjszaka folyamán Kijevben volt néhány összetűzés a fővárosba beszivárgott orosz szabotőrcsoportokkal, de kora reggelre a városban nyugalom volt, az ukrán erők ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet. Kijevben a hadsereg mellett a helyi területvédelmi alakulat és önkéntes zászlóaljak is biztosítják a város védelmét - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy több orosz szabotőrcsoport még az Ukrajna elleni orosz invázió csütörtöki kezdete előtt beszivárgott a fővárosba, és most az ukrán erők védelmi vonalát megkerülve próbálnak a Kijevet védő csapatok hátába kerülni.
Az éjszakai és a reggeli viszonylagos nyugalom után mindazonáltal Kijev belvárosában ismért hallatszottak robbanások dörejei, a légvédelmi szirénák viszont nem szólaltak meg.
Ebből arra lehet következtetni, hogy vélhetően még mindig tartanak az összecsapások az ukrán védelmi erők és a fővárosba beszivárgott orosz szabotőrcsoportok között.
A tisztségviselő reményét fejezte ki, hogy hétfő reggelig sikerül megtisztítani a fővárost a betolakodóktól, így feloldhatják a kijárási tilalmat, és a kijeviek elmehetnek az üzletekbe élelmiszereket vásárolni maguknak.
Povoroznik megerősítette, hogy Kijev elővárosaiban az éjjel is folytatódtak a heves harcok.
Olekszij Kuleba Kijev megyei kormányzó vasárnap arról tájékoztatott, hogy a fővárostól néhány kilométerre délnyugatra fekvő Vaszilkiv településen még nem tudták elkezdeni a tűzoltást a rakétával eltalált olajfinomítóban, mert a településen lévő légi bázis fölötti ellenőrzésért még mindig súlyos harcok dúlnak.
A kormányzó kiemelte, hogy az orosz csapatoknak eddig még egy repteret sem sikerült elfoglalniuk a megyében, sem a Boriszpili nemzetközi repülőteret, sem az Antonov gépgyár hosztomeli légi bázisát. Az Ukrajinszka Pravda hírportál kommentárja szerint a repülőterek elfoglalására főként azért törekednek az orosz erők, hogy deszant csapatokat szállíthassanak Kijev közelébe.
Az ukrán Nukleáris Szabályozási Állami Felügyelőség vasárnap a Facebookon közölte, hogy a kijevi nukleárishulladék-tárolót ért találat által okozott károkat egyelőre nehéz felmérni, de a mérések előzetes eredményei alapjén a sugárzás szintje nem haladja meg az egészségre káros mértéket a környéken, a lakosság nincs veszélyben. A katasztrófavédelmi szolgálat az Interfax-UKrajina hírügynökségnek arról tájékoztatta, hogy a lövedékbecsapódás a kerítést érte, az épület és a tartályok sértetlenek maradtak.

A Kanal 24 televízió szerint a Radon Union nevű vállalat lerakatát több orosz gránát találta el. Az első mérések alapján „a védelmi övezeten kívüli civil lakosság nincs veszélyben”. A történteket hírügynökségek ugyanakkor nem tudták független forrásból ellenőrizni.
Az 1960-ban alapított Radon Union vállalat fő profilja a különböző eredetű nukleáris hulladékok kezelése.
Az ukrán hadsereg közleménye szerint az orosz támadás a kormányerők „eltökélt ellenállásába” ütközött.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy önként letette a fegyvert és megadta magát szombaton Harkivban az ukrán fegyveres erők 302. rakétavédelmi ezrede. Konasenkov szerint az őrizetbe vett 471 ukrán katonát a vonatkozó dokumentálás elvégzése után haza fogják engedni. A szóvivő azt állította, hogy az ukrán katonák máshol is „tömegesen” tagadják meg a harcot.
A tábornok szerint a támadó hadművelet kezdete óta a „helyi hadseregcsoportok” a luhanszki „népköztársaságban” 52, a donyeckiben pedig 12 kilométert nyomultak előre. Azzal vádolta meg az ukrán Azov nacionalista zászlóaljat, hogy csütörtök délután Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel lőtte a Mariupol külterületén lévő Szartana falu lakónegyedeit és a 8. számú mariupoli iskolát. Mint mondta, lakóépületek pusztultak el, és civil áldozatok is voltak.
Konasenkov bejelentette, hogy az elmúlt 24 órában az orosz fegyveres erők teljesen blokád alá vették Herszon és Bergyjanszk városát, Henyicevszk városát és a Herszon melletti Csornobajivka repülőteret is ellenőrzésük alá vonták.
Az orosz invázió negyedik napjának reggelére a tábornok elmondása szerint az ukrán katonai infrastruktúra 975 létesítményét semmisítették meg, köztük 23 parancsnokságot és kommunikációs csomópont, 3 radarállomást, 31 légvédelmi rakétarendszert és 48 radarállomás.
Lelőttek nyolc harci repülőgépet és hét helikoptert, 11 pilóta nélküli légi járművet és két Tocska-U taktikai rakétát. Megsemmisítettek 223 harckocsit és egyéb páncélozott harcjármű, 28 repülőgépet (a földön), 39 rakéta-sorozatvető rendszert, 86 tüzérségi fegyvert és aknavetőt, valamint 143 darab speciális katonai járművet az orosz hadijelentés szerint.
A helyszíni beszámolók szerint a kelet-ukrajnai Harkivnál visszaverték a támadókat. A városban a harcok következtében felrobbant egy gázvezeték vasárnapra virradóra. Az UNIAN helyi hírügynökség jelentése szerint orosz csapatok robbantották fel a vezetéket, bár ezt nem lehetett független forrásból ellenőrizni.
Kijev egyik elővárosában rakétatalálat ért egy olajfinomítót, amely ennek következtében lángra kapott. A Kyiv Independent című hírportál a Kijevtől délnyugatra fekvő Vaszilkiv polgármesterére hivatkozva arról számolt be, hogy a települést és a helyi repülőteret ballisztikus rakétákkal lőtték.
„Az ellenség mindent meg akar semmisíteni a környéken” - mondta Natalia Balasinovics polgármester. Az interneten megjelent felvételeken az éjszakai eget megvilágító hatalmas lángnyelveket lehetett látni.

A déli Herszon megyében heves harcok árán az orosz csapatoknak sikerült előretörniük. Szintén nehéz összecsapásokról érkeztek jelentések Kijev külterületeiről és Luhanszk megyéből.
Szombat este a délkelet-ukrajnai Luhanszk megye szakadárok uralta térségében felrobbant egy üzemanyagraktár. Kétszáz tonna dízelolaj lobbant lángra. A luhanszki népköztársaság tájékoztatása szerint a Rovenki településen történt robbanást az ukrán kormányerők rövid hatótávolságú ballisztikus rakétájának (Tocska-U) becsapódása okozta. A szeparatisták szerint vannak áldozatok. Az egyik helyi hírcsatorna Telegram-oldalán felvételt tettek közzé az éjszakát megvilágító, lángoló raktárról.
Az ukrán gázvezeték-üzemeltető szerint a gáztranzit normálisan folyik
Az orosz gáz tranzitja Európába Ukrajnán keresztül normálisan folytatódik, a csővezetéket nem rongálta meg semmilyen robbanás - közölte Ukrajna gázvezeték-üzemeltetője vasárnap. Korábban ukrán tisztviselők arról tájékoztattak, hogy orosz csapatok robbantottak fel egy gázvezetéket az északkeleti Harkiv régióban, de az nem volt nem volt világos, hogy az érintett szakasz egy tranzitvezeték vagy egy regionális elosztóhálózat része volt-e.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb becslése szerint már csaknem 300 ezren menekülhettek el a harcok elől. 160 ezren Ukrajnán belül kerestek menedéket biztonságosabb térségekben, míg hozzávetőleg 116 ezren hagyhatták el eddig az országot főleg Románia, Lengyelország, illetve Moldova irányába.
A világszervezet attól tart, hogy akár ötmillióra is duzzadhat az ukrajnai menekültek száma.
Golyóálló mellényben, felfegyverkezve várja az oroszokat a volt ukrán elnök
Petro Poroshenko egy videóban golyóálló mellényben látható KIjevben, azt mondja, meg fogják védeni Ukrajnát az oroszoktól. Porosenko a hivatalban lévő elnökkel, Zelenszkijjel szemben elveszítette a választást 2019-ben, azóta hazaárulással is megvádolták, kifejezetten ellenséges a viszonya a jelenlegi vezetéssel.
A kelet-ukrajnai Donyeckben több mint 130 ezren maradtak víz nélkül
A szakadárok által ellenőrzött kelet-ukrajnai Donyeck város egyes kerületeinek vízellátása korlátozott, a település több mint 130 ezer lakosa víz nélkül maradt - számolt be vasárnap közleményében a helyi rendkívüli helyzetek minisztériuma a Telegram-csatornáján.
A tájékoztatás szerint három víztározóban van ugyan elegendő víz, de Donyeck öt területén átmenetileg korlátozták a vízellátást.
A tárca hozzátette, hogy a szakembereknek sikerült helyreállítaniuk a vízszolgáltatást az egyik, korábban az ukrán hadsereg ágyúzásában megsérült tározóból. A donyecki szűrőüzemben továbbra sincs áram, feladatát egy másik szűrőüzem végzi.

A térségbeli helyzet a donyeck-medencei elválasztóvonalnál február 17-re vált rendkívül feszültté. A donyecki és a luhanszki „népköztársaságok” az elmúlt hónapok legintenzívebb ukrán ágyúzásáról számoltak be. A tüzérségi csapások civil áldozatokkal jártak, és számos civil infrastrukturális létesítményt megrongáltak, emiatt különösen a donyecki szűrőüzem és számos vízellátó létesítmény működése leállt.
További európai országok és Kanada is lezárta légterét az orosz légijáratok előtt
További európai országok és Kanada is lezárta vasárnap légterét az orosz kereskedelmi légijáratok előtt az Ukrajna elleni orosz támadás miatt - jelentették hírügynökségek hivatalos közlések alapján.
Moldova, Lengyelország, Csehország, Bulgária, Észtország, Ausztria, Dánia, Írország, Izland, Svédország, Finnország, Románia és Németország után Belgium, Luxemburg, Franciaország, Olaszország és Kanada is bejelentette vasárnap, hogy a légterébe nem léphetnek be orosz gépek.
Az Air France francia légitársaság közölte azt is, hogy ideiglenesen nem indít járatokat Moszkvába és Szentpétervárra „a térségben kialakult helyzet miatt”. Ebből következően az Air France a Kínába, Dél-Koreába és Japánba indítandó járatait is kénytelen ideiglenesen üzemeltetni, de „tanulmányozza”, hogy a Távol-Keletre indítandó gépeket milyen kerülőutakon közlekedtethetné.
Oroszország és Kanada között nincs közvetlen légijárat, de szokásosan több orosz járat átrepül a kanadai légtéren más országokba tartva - jegyezte meg a Reuters brit hírügynökség.
Moszkva válaszul eddig a brit, a lett, a litván, az észt, a szlovák, a bolgár, a lengyel és a cseh kereskedelmi gépeknek tiltotta meg, hogy belépjenek az orosz légtérbe.
Traktorral loptak el egy tankot
Az alábbi videón az látható, hogy egy traktorral húztak el egy tankot, miközben valaki üldözőbe veszi a járművet. A The Economis újságírója szerint egy ukrán férfi lehetett a volánnál.