Külföld

Németország mégis küld fegyvereket Ukrajnának

Olaf Scholz német kancellár közösségi oldalán jelentette be, hogy Németország ezer tankelhárító fegyvert és ötszáz Stinger föld-levegő rakétát küld Ukrajna számára.

Németország mégis küld fegyvereket Ukrajnának
Egy út menti kamera által rögzített felvételen az orosz katonai járművek mozgása Ukrajna Herszon régiójában
Fotó: EyePress via AFP

A német politikus ezt Twitter-bejegyzésében tette közzé:

Objektum doboz

A válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva, a német szövetségi kormány szombaton döntött úgy, hogy mégis küld fegyvereket az orosz támadások ellen küzdő ukrán hadseregnek.

Olaf Scholz indoklása szerint az Ukrajna elleni „orosz invázió fordulópontot jelent”, Németországnak pedig kötelessége, hogy támogassa Ukrajnát az orosz elnök, Vlagyimir „Putyin megszálló hadserege elleni védekezésben”.

A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

A berlini vezetés eddig katonai sisakokat és tábori kórházakhoz szükséges felszerelést ajánlott fel Ukrajnának, ami a kijevi vezetés és számos más bíráló szerint méltatlan a legnagyobb fegyvergyártók közé tartozó Németországtól. A szövetségi kormány azzal indokolta döntését, hogy a fegyverzetexport engedélyezéséről szóló jogszabályok nem teszik lehetővé élet kioltására alkalmas eszközök kivitelét válságövezetekbe.

Változik a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós kormányának álláspontja abban a kérdésben is, hogy az Ukrajna elleni agresszió miatt ki kell-e zárni Oroszországot a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból. Az elutasító álláspont változásáról három miniszter is tájékoztatott szombat este. Marco Buschmann igazságügyi miniszter, az FPD politikusa a Twitteren azt írta: „azon dolgozunk, hogy a járulékos károkat a lehető legkisebbre csökkentő megoldással válasszuk le Oroszországot a SWIFT-rendszerről”.

A Zöldek két legbefolyásosabb minisztere, Annalena Baerbock és Robert Habeck, a külügyi, illetve a gazdasági tárca vezetője ugyancsak a Twitteren azt írta, hogy „célzottan” kell korlátozni Oroszország hozzáférését a rendszerhez, ezért teljes erővel dolgoznak olyan megoldáson, amely csakis „a megfelelő embereket” sújtja.

A német kormány eddig főleg arra hivatkozva utasította el Oroszország kizárását a SWIFT- rendszerből, hogy a lépés ellehetetlenítené az orosz energiahordozók behozatalának finanszírozását, vagyis mindenekelőtt az Oroszországtól vásárolt földgáz árának kifizetését, amely gondokat okozhat a németországi energiaellátásban. Arra is hivatkoztak, hogy túlságosan nagyok lennének a járulékos károk. Ezt mutatja Irán példája, ahol az egész ország kizárása a bankközi tranzakciós hálózatból azzal jár, hogy humanitárius projekteket sem lehet finanszírozni - érvelt a napokban mások mellett Annalena Baerbock.

Százmilliárd eurós haderőfejlesztést indít a német kormány

Százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoz létre a német szövetségi kormány az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezentúl minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordít erre a célra - jelentette be Olaf Scholz kancellár vasárnap a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A német kormányfő aláhúzta, hogy az Ukrajna elleni orosz háború korszakforduló az európai történelemben, és ebben az új korszakban „sokkal többen kell befektetnünk országunk biztonságába, hogy megvédjük szabadságunkat és demokráciánkat”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök - aki Ukrajna lerohanásával „kiírta magát a nemzetközi közösségből” - fel akar építeni egy „orosz birodalmat”. Ezért az a fő kérdés, hogy milyen katonai képességekkel rendelkezik, „és milyen képességek szükségesek, hogy ellensúlyozzuk ezt a fenyegetést” - mondta.

Arról is szólt, hogy az új korszak új energiapolitikát is igényel, ezért a többi között gyorsan fel kell építeni két új terminált, amely cseppfolyósított földgáz (LNG), később pedig egy környezetbarát energiahordozó, a zöldhidrogén fogadására is alkalmas lesz.

Legalább százezren tüntettek Berlinben az ukrajnai orosz hadműveletek ellen

Legkevesebb százezer ember gyűlt össze vasárnap Berlinben tüntetni az ukrajnai orosz hadműveletek ellen.

Az egyebek között szakszervezetek, egyházak, emberi jogi és környezetvédő civil szervezetek széles koalíciója által szervezett tüntetésen az eredetileg várt húszezernél nagyságrendekkel többen jelentek meg a német főváros központi, kormányzati negyedében. 

Az „Állítsátok meg a háborút! Békét Ukrajnának és egész Európának!” címmel meghirdetett demonstráció az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású németországi politikai megmozdulása lett. A rendőrség becslése szerint legkevesebb százezren tüntettek.  

A tömeg nemcsak a kijelölt helyszínt, a  Június 17. sugárútnak a Brandenburgi kapu és a Győzelmi oszlop közötti csaknem két kilométer hosszú szakaszát töltötte meg, hanem a főváros egyik fő jelképeként számon tartott kapu másik, keleti oldalán húzódó Unter den Linden sugárút jelentős részét és több környező utcát is. 

Sok ezren ukrán zászlót vagy az ukrán nemzeti színekkel kifestett transzparenst emeltek a magasba. A transzparensek feliratain, grafikáin többnyire békét követeltek Ukrajnának vagy  bírálták Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

A tüntetés fő szónoka, Frank Werneke szakszervezeti vezető - a szolgáltató szektorban dolgozók érdekeit képviselő, csaknem kétmilliós tagságú Verdi szakszervezeti szövetség elnöke - kiemelte, hogy a jelenlévők nagy száma „az ukránok iránti szolidaritás erős jele”. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajna ellen nem Oroszország, hanem az orosz államfő műve, és „Putyin nem egyenlő Oroszországgal”.

Ugyanezt emelte ki a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) Tanácsának elnöke, Annette Kurschus is, aki azt mondta, hogy az ukrán és az orosz emberek mellett is ki kell állni, és nem szabad gyűlölködni. 

A Brandenburgi kapunál a háború kirobbanása óta minden este tüntetést tartanak a békéért és Ukrajna mellett, szombat este pedig több más német nagyvárosban, köztük Münchenben és Frankfurtban is demonstráltak. Ezeken a megmozdulásokon néhány ezren vettek részt.

Kapcsolódó írásaink