Az ukrán parlament megszavazta a rendkívüli állapot bevezetését

Az elnöki rendelet támogatásáról szóló törvényjavaslatot 335 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Az indítvány elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. Miden frakció támogatta, kivéve a Moszkva-barát Ellenzéki Platform - Az Életért párt képviselőcsoportját, amelyből csak egyetlen képviselő szavazta meg.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a szavazás előtti felszólalásában kiemelte, hogy a rendkívüli állapot miatti korlátozások régiónként eltérőek lesznek az országban.

Danyilov kifejtette, hogy ezt a döntést az országot Oroszország részéről érő fenyegetések indokolják, és a belső destabilizálódást hivatott megakadályozni. Egyúttal biztosított afelől, hogy a helyzetet a kijevi vezetés kézben tartja. „Minden titkosszolgálati partnerünk, a mi titkosszolgálatunk és elemzőink szerint is országunk elfoglalása lehetetlen belső destabilizálás nélkül” - hangoztatta.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester még a parlament döntése előtt közölte újságírókkal, hogy miután kihirdetik a rendkívüli állapotot, Kijevben fokozottabban fogják ellenőrizni a fővárosba belépő, illetve onnan kifelé haladó járműveket, betiltják a tömegrendezvényeket és nagygyűléseket, valamint korlátozhatják a forgalmat is.

Klicsko kiemelte, hogy a régiók és a városok területén nem vezetnek be kijárási tilalmat, amíg erről nem születik külön döntés. A polgármester tájékoztatása szerint az elkövetkező napokban kiképzéseket tartanak tartalékosoknak a terrorvédelmi zászlóaljakban és dandárokban. Közölte, hogy a fővárosban a rendkívüli állapot bevezetésével összefüggő összes döntést és intézkedést a kijevi műveleti központ hozza meg, amely haladéktalanul összeül a parlament döntése után.

Segítségért fordult Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz a Moszkva által függetlennek elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok vezetői az ukrán fegyveres erők „agressziójának” elhárításához - jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerda éjjel Moszkvában.

Gyenyisz Pusilin donyecki és Leonyid Paszecsnyik luhanszki vezető a Putyinnal hétfőn aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapján kért támogatást. A levélben megfogalmazott katonai segítségkérést a polgári áldozatok és a Donyec-medencei humanitárius katasztrófa elkerülésének szükségességével indokolták, valamint azzal, hogy Kijev szerintük a konfliktus erőszakos eldöntésére törekszik.

Peszkov a felhívásokat idézve azt mondta, hogy a köztársaságok polgárai a helyzet kiéleződése és a Kijevből érkező fenyegetések miatt otthonuk elhagyására kényszerülnek és folytatódik az Oroszországba történő evakuálásuk. A szakadár vezetők felhívták a figyelmet, hogy az ukrán fegyveres erők folytatódó „katonai agressziója” miatt pusztul a polgári és ipari infrastruktúra, békés lakosok, köztük gyerekek halnak meg.

„A kijevi rezsim intézkedései azt mutatják, hogy nem hajlandó befejezni a Donyec-medencei háborút” - állt Peszkov szerint a szakadár vezetők levelében.

Pusilin és Paszecsnyik azzal vádolta meg Kijevet, hogy növeli katonai jelenlétét a demarkációs vonalnál, miközben átfogó, így katonai támogatást kap az Egyesült Államoktól és más nyugati államoktól.

Putyin kedden felhatalmazást kapott az orosz parlament felsőházától a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez. Az orosz törvényhozás két háza ugyanezen a napon egyhangúlag hagyta jóvá a megállapodásokat arról, hogy Moszkva megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét hétfőn ismerte el. A megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, és ott közös védelmi állásokat vegyen fel.

Az ukrán csapatoknak önként el kell hagyniuk a „Donyecki Népköztársaság” teljes területét és ki kell vonniuk onnan a saját fegyverzetüket - jelentette ki szerdán Gyenyisz Pusilin, az Oroszország által a héten elismert délkelet-ukrajnai szakadár térség vezetője.

„Most az a kérdés, hogy mit tegyünk a frontvonal túloldalán összevont haditechnikával, személyi állománnyal, fegyverekkel... Az optimális megoldás az volna, ha önként elhagynák a térséget és magukkal vigyék a fegyvereiket” - mondta Pusilin a Szolovjov Live nevű YouTube-csatornán nyilatkozva.

Mindazonáltal Pusilin hangsúlyozta, hogy a nyugati fegyverek Ukrajnába áramlása miatt a helyzet nem fog önmagától rendeződni.

A donyecki vezető saját hírszerzési forrásaira hivatkozva azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők Szmercs, Grad és Uragan típusú rakéta-sorozatvetőket vonnak össze a frontvonal mentén. Mint mondta, nem kizárt, hogy ezeket a fegyverrendszereket bevetik majd Luhanszk, vagy Donyeck ellen. Hozzátette: a frontvonalon napról-napra rosszabb a helyzet.

Pusilin korábban azt állította, hogy Oroszország hivatalosan a szélesebb határok közötti Donyeck megye függetlenségét ismerte el, amelynek nagy része jelenleg az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt áll.

A donyecki szakadárok vezetője mindemellett felvetette, hogy az ukrán kormányerők fegyvereinek egy része esetleg Európa más országaiba juthat el, ahol „ezek az eszement nacionalisták terrorcselekményeket, rablásokat és egyéb bűncselekményeket követhetnek el velük”.

Pusilin arról is beszélt, hogy az ukrán hadsereg diverzáns-hírszerző alakulatai mostanra már inkább terrorcselekmények elkövetésével foglalkoznak, károkat okozva a kritikus infrastruktúra létesítményeiben. Ezzel összefüggésben a Dél-Donyecki Vízműveket említette, amely emberek százezreinek biztosít ívóvizet.

Mindemellett kiemelte, hogy a „Donyecki Népköztársaság” területén nincs áruhiány és az egészségügyi intézmények is rendben működnek. Hozzátette, hogy a koronavírus elleni védekezés is folyik tovább, a kezelésre szoruló, fertőzött pácienseket ellátják.

Mint mondta, az általános mozgósítás ellenére a „népköztársaság” területén működnek a mentőszolgálatok, a kulcsfontosságú létesítmények és vállalkozások.

A kelet-ukrajnai válságövezetben február 17-én mérgesedett el a helyzet az ukrán határ mentén történt orosz csapatösszevonások nyomán. A szakadárok az utóbbi hónapok leghevesebb ukrán tüzérségi támadásairól számoltak be.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este úgy döntött, hogy független államként ismeri el a luhanszki és a donyecki „népköztársaságot”, és „békefenntartókat” küld a szakadár területekre. Válaszul az Európai Unió, az Egyesült Államok és más nyugati országok újabb szankciókat léptettek életbe orosz bankok és személyek ellen.