Külföld
Putyin: Oroszország kész a nyílt és becsületes párbeszédre
Putyin szerint az orosz fegyveres erők megbízhatóan szavatolják a nemzetbiztonságot és az ország fejlődését. Az Oroszországgal szembeni kihívások közül a fegyverzetellenőrzési rendszer megingatását és a NATO katonai aktivitását nevezte meg.
Nehezményezte, hogy válasz nélkül maradtak Moszkvának az egyenlő oszthatatlan biztonságon alapuló, minden országot megbízhatóan oltalmazó rendszer létrehozására vonatkozó javaslatai.
Kitért rá, hogy Oroszország az elmúlt évek során sokat tett fegyveres erőinek korszerűsítéséért, amelyek mozgékonyabbakká váltak és Szíriában harci tapasztalatra tettek szert.
„Olyan fegyvereket helyeztünk hadrendbe, amelyeknek nincs párjuk a világon. Folytatjuk a perspektivikus fegyverrendszerek fejlesztését, beleértve a hiperszonikus és az új fizikai elveken alapuló fegyverrendszereket, valamint kiterjesztjük a fejlett digitális technológiák és a mesterséges intelligencia elemeinek alkalmazását” - mondta az államfő, aki szerint a jövő fegyverei sokszorosára növelik az orosz fegyveres erők harci potenciálját.
Putyin a Kreml falánál megkoszorúzta az ismeretlen katona emlékművét. A fegyveres erők napját idén két nappal azt követően ünneplik meg, hogy az orosz elnök elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok függetlenségét és egy nappal azután, hogy a törvényhozástól felhatalmazást kapott a hadsereg külföldön történő bevetésére.
Kedd reggeli orosz összesítés szerint eddig több mint 96 ezer embert menekítettek át a délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságokból Oroszországba. A hatóságok az ország 85 régiójából 47-ben 656 befogadópontot alakítottak ki a számukra, de sajtójelentések szerint a lakosság részéről is jelentős befogadási szándék jelentkezett.
Orosz médiajelentések szerint az ukrán fegyveres erők kedden többtucatnyi lövést adtak le nehézfegyverekből a Donyec-medencében, gyakran lakott településekre. A beszámolók szerint öt polgári lakos és egy katona életét vesztette.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten kedden elfogta az ukrán szélsőséges nacionalista Jobb Szektor hat követőjét, akiket azzal gyanúsított meg, hogy robbantás elkövetésére készültek egy ortodox templomban. Az őrizetbe vettek egyikének garázsában az FSZB pokolgép elkészítéséhez szükséges összetevőket foglalt le.
Megkezdődött a tartalékosok behívása az ukrán hadseregbe
Az ukrán szárazföldi fegyveres erők sajtószolgálata közben közölte, hogy megkezdődött a hadműveleti állományhoz tartozó tartalékosok behívása szolgálatra.
Behívót a 18 és 60 év közötti korosztályba tartozó tartalékosok kapnak, tisztek, altisztek és közállományú katonaként leszereltek egyaránt. A szolgálati idő legfeljebb egy év lehet. Ez idő alatt a behívott tartalékosok polgári munkahelyét megőrzik, és havi átlagbérüket kapják fizetésként.
A tartalékosok azokban a katonai alakulatokban és azon a szakterületen teljesítenek majd szolgálatot, amelyen korábban szolgáltak és szerződést kötöttek a hadműveleti tartalékban való szolgálatra, ez azt jelenti, hogy ha például valaki egy adott katonai egységben sofőr-szerelő volt, akkor ugyanabba az egységbe, ugyanarra a katonai szakterületre hívják be.
A hadműveleti állomány tartalékállományába olyanok tartoznak, akik szerződésesként, illetve sorkatonaként leszereltek, de szakmai és egészségi állapotuk alapján alkalmasak a további katonai szolgálatra, továbbá valamilyen szakterületen speciális kiképzést kaptak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd este fordult újabb videóüzenetben az ukránokhoz, és ekkor jelentette be, hogy rendeletet adott ki tartalékosok behívásáról az ukrán hadseregbe.
A behívható 36 ezer katona zöme már megjárta a frontot
Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára szerdai kijevi sajtótájékoztatóján hozzáfűzte, hogy Ukrajna 36 ezer tartalékost tud behívni. Szavai szerint túlnyomó többségük szolgált a Donyec-medencei fronton. Hozzátette azt is, hogy egy Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió esetén azonnal hadiállapotot vezetnek be, és erről tájékoztatják a lakosságot. Az általános mozgósításról szólva Danyilov hangsúlyozta, hogy erről külön határozat születik, de egyelőre még nincs ilyen döntés.
A tisztségviselő biztosított afelől, hogy szó sincs Ukrajnában nukleáris fegyverek gyártásáról. Kifejtette, hogy az ukrán elnök egy szóval sem, mondta, hogy Ukrajna atomfegyvert készülne kifejleszteni. A müncheni biztonságpolitikai konferencián arra hívta csak fel a figyelmet, hogy az 1994-es budapesti memorandum aláírói - köztük Oroszország - szavatolták Ukrajna területi épségét, ezért cserébe Ukrajna lemondott nukleáris fegyvereiről. Danyilov kifejezte értetlenségét afölött, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt úgy értelmezte, Ukrajna atomfegyvereket akar gyártani.
Hazahívta állampolgárait Kijev Oroszországból
Az ukrán külügyminisztérium szerdán felhívta az Oroszországban tartózkodó ukrán állampolgárokat, hogy mielőbb térjenek haza, illetve mostanában ne tervezzenek odautazást.
„Az Ukrajna elleni orosz agresszió felerősödésével összefüggésben, amely egyebek között az Oroszországi Föderáció területén a konzuli segítségnyújtás lehetőségeinek jelentős korlátozásához vezethet, a külügyminisztérium azt javasolja Ukrajna állampolgárainak, hogy tartózkodjanak mindenfajta utazástól Oroszországba, és azok, akik ebben az országban tartózkodnak, azonnal hagyják el a területét” - írta a tárca közleményében.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy nagy nehézségekbe fog ütközni azoknak az ukrán állampolgároknak a védelme Oroszországban, akik figyelmen kívül hagyják az ajánlást.
Kijevben nincs pánikhangulat
Kijevben a kiéleződött konfliktus ellenére nincs nyoma pánikhangulatnak a közmédia helyszíni tudósítása szerint.
Az ukrán fővárosból az M1 aktuális csatorna híradójában szerda délelőtt bejelentkező tudósító úgy fogalmazott: az ukránok igyekeznek nyugodtak és higgadtak maradni. Jelezte: Kijevben élő magyarok is azt mondták neki, hogy a város megőrizte nyugalmát.
A közmédia tudósítója közölte: szerdán tartja soros ülését az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács Kijevben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nap folyamán találkozik Ukrajna ötven leggazdagabb és legbefolyásosabb üzletemberével is. Fontosnak tartják ugyanis azt az üzenetet megfogalmazni a gazdasági élet szereplőinek, hogy az ukrán gazdaság kitart a nehéz időkben - emelte ki.
Peking: Az egyoldalú szankciók nem jelentenek hatékony megoldást
A kínai külügyminisztérium szerdán tiltakozott az Oroszországgal szembeni szankciók ellen, és az ukrajnai helyzet párbeszéd és konzultáció útján történő megoldását sürgette.
Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján úgy foglalt állást: az „egyoldalú szankciók” soha nem jelentettek hatékony megoldást a problémák kezelésére.
Hua az Egyesült Államokat tette felelőssé az Ukrajna és Oroszország közötti feszültségek elmérgesedésében. Azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok félelmet keltett azáltal, hogy fegyvereket küldött Ukrajnába. „Felelőtlen és etikátlan másokat azzal vádolni, hogy nem oltják hatékonyan a lángokat, miközben maguk öntik az olajat a tűzre” - fogalmazott Washington lépései kapcsán.
A kínai külügyi szóvivő emlékeztetett: Kína többször felszólította az érintett feleket, hogy vegyék figyelembe egymás jogos aggályait, és tárgyalások útján keressenek megoldást a problémákra. Peking továbbra is a térség békéjének és stabilitásának közös fenntartását szorgalmazza - mondta.
Ukrajna teljes területén rendkívüli állapotot rendelnek el
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) úgy határozott, hogy az egész országban rendkívüli állapotot vezet be, kivéve Donyeck és Luhanszk megyéket, ahol ez a vészhelyzeti jogi rendszer már érvényben van - közölte Olekszij Danyilov, az RNBO titkára szerdán, a tanács ülését követően.
A döntést még jóvá kell hagynia a parlamentnek. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a törvényhozásnak erről 48 órán belül határoznia kell. A hírportál úgy tudja, hogy a parlament még szerdán dönteni készül róla. Danyilov kifejtette, hogy a rendkívüli állapothoz kapcsolódó korlátozások régiónként eltérőek lesznek. Közölte, hogy a rendkívüli állapotot a Tanács harminc napra javasolja bevezetni. Szavai szerint ez a legtöbb állampolgár életét semmilyen módon nem fogja érinteni.
„Ez a közrend, a lakosság és a nemzetgazdaság létfontosságú tevékenységét biztosító létesítmények védelmének erősítése lesz, lehet szó a forgalom korlátozásáról, a közlekedés fokozottabb ellenőrzéséről, illetve a magánszemélyek okmányainak ellenőrzéséről. Ezek megelőző jellegű intézkedések, hogy a béke fennmaradjon az országban, a gazdaság működjön, és megakadályozzuk a destabilizációt” - mondta Danyilov.
Denisz Smihal miniszterelnök a kormány szerdai ülését megnyitva, úgyszintén biztosított afelől, hogy a rendkívüli állapot bevezetése nem lesz hatással az ukránok mindennapjaira és az üzleti életre.
„A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács minden régió biztonságának erősítése, az esetleges további agresszióra történő felkészültség fokozása érdekében rendkívüli állapot bevezetését javasolta. Ez mindenekelőtt lehetővé teszi katonaságunk és rendfenntartó tisztjeink számára, hogy jobban kézben tudják tartani a helyzetet. Nem lesz semmilyen különleges hatással az emberek életére vagy vállalkozásaira” - hangoztatta a miniszterelnök.
Danyilov korábban, a nap folyamán tartott kijevi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy egy Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió esetén azonnal hadiállapotot vezetnek be az országban, és erről tájékoztatják a lakosságot.
A rendkívüli állapot nem ugyanaz, mint a hadiállapot, nem jár például kijárási tilalommal. Az Ukrajinszka Pravda tájékoztatása szerint a rendkívüli állapot csak azokat a jogokat korlátozza, amelyek hozzájárulhatnak a veszélyhelyzet vagy a pánik elterjedéséhez. Például korlátozni lehet a jogot a békés gyülekezéshez, hogy egy helyen nagy tömeg ne koncentrálódjon, a jogot az oktatáshoz, hogy a diákok ne üljenek az osztálytermekben vagy az információterjesztés jogát, hogy álhírek ne terjedjenek.
