Századvég: Nem várhatunk tényeken és a valóságon alapuló jogállamisági jelentést

A júliusban megjelenő jogállamisági jelentés Magyarországgal foglalkozó részéhez gyűjt az EB információt február 28-án és március 1-jén, az érdekeltekkel folytatott virtuális megbeszélések keretében, tudatta a Századvég, hozzátéve: bár megkérdezik a kormány tagjait, illetve jobboldali szereplőket is, látható, hogy jóval nagyobb számban keresik fel a nyílt társadalom irányába elkötelezett érdekelteket, és az ő véleményüket adják vissza a jelentésekben. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) decemberi webináriumán elhangzott, hogy néhány tagállam kritikával illeti a jelentéseket a kettős mérce miatt, de az EB ezen észrevételeket nem veszi komolyan, hiszen – ahogy fogalmaztak – „a kritikák ellenére, mégis részt vesznek a jelentések megalkotásában„.

A Századvég emlékeztet: az EB által készített riportokban a globalista baloldal érvrendszerét közvetítő NGO-k évközben közzétett megállapításai köszönnek vissza. Már a 2021-es jelentésben is a Soros György és szervezetei által tollbamondott vádak jelentek meg. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) civil szervezet a 2021-ben publikált sajtószabadság-ranglistáján a 92. helyre pozícionálta Magyarországot, Orbán Viktort a sajtószabadság ellenségeként aposztrofálta, és a szólásszabadság elleni támadásokra példaként a Klubrádió frekvenciájának politikai okokból történő megvonását, a koronavírus-járványról szóló információk megszerzésének az ellehetetlenítését, valamint álhírek kriminalizálását hozta.

”Ezen vádak mind felsorolásra kerültek az EB tavalyi jogállamisági jelentésében is, annak ellenére, hogy azok egytől egyig cáfolhatóak„ - hangsúlyozza a Századvég, amely emlékeztet: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának határozata értelmében a Klubrádió Zrt. pályázati ajánlata alakilag és tartalmilag is érvénytelen volt, valamint a rádió gazdasági működése nem felelt meg a törvényi és a pályázati előírásoknak. Ezt a döntést a Kúria megerősítette. A járvánnyal kapcsolatos információk megszerzése ellehetetlenítésének vádjára a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb cáfolatok az Operatív Törzs állandó, nyilvános tájékoztatása a televízióban és online, valamint a https://koronavirus.gov.hu weboldal mindenki számára elérhető, informatív felülete. A rémhírterjesztés bűntette pedig már jóval a pandémia előtt is szerepelt a Btk-ban, a változás annyi, hogy megemelték a büntetési tételt.

”Jól látható, hogy Brüsszel és a nyílt társadalmak eszmerendszerét propagáló NGO-k minden olyan ügyet, amivel kapcsolatban akár csak csekély mértékben is el lehet hitetni a publikummal, hogy politikai döntés született, igyekeznek fenntartani a közbeszédben, belefoglalják a riportjaikba, és egyértelmű kormányzati elnyomásként interpretálják. Ennek megfelelően a 2022-es jogállamisági jelentésben vélhetően helyet kap majd a Schadl-ügy, ami egyrészt egyedi eset, másrészt, amiben jogerős ítélet még nem született, de minden bizonnyal szisztematikus korrupcióra fognak következtetni belőle a riport megszövegezői„ - hangsúlyozza a Századvég, amely szerint szintén valószínűsíthető a júliusban elkészülő dokumentumban a Pegasus-ügy említése, ahol ugyan semmilyen jogszerűtlen lehallgatás nem bizonyosodott be, Ujhelyi István (MSZP) és európai parlamenti képviselőtársa, Robert Biedroń mégis kérték az EB-től a lengyel és magyar jogállamisági jelentés kiegészítését, elvárásként támasztva a Bizottsággal szemben, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak az úgynevezett Pegasus-ügyre és annak érdemi feltárására.

A Századvég felidézi: idén januárban publikálta a Human Rights Watch (HRW) nevű nemzetközi civil szervezet az éves országjelentését, amelyben leírták, hogy a magyar kormány 2021-ben tovább folytatta támadásait a jogállamiság és a demokratikus intézmények ellen. A HRW riportjában szereplő állítások szintén nagy eséllyel köszönnek majd vissza a 2022-es jogállamisági jelentésben. Az NGO szerint hátrányos megkülönböztetés éri a nemi kisebbségeket és a romákat, valamint visszaszorulnak a nők jogai. Ezzel szemben a Századvég megállapítja: az Alaptörvény kimondja, hogy a törvény előtt minden ember egyenlő, illetve megfogalmazza a diszkrimináció tilalmát. Magyarországon több melegjogvédő szervezet (Háttér Társaság, Magyar LMBT Szövetség) működik, évente megrendezésre kerül a „Budapest Pride”, valamint közel tizenhárom éve hatályos a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvény, ami közel ugyanazokat a jogokat biztosítja az együtt élő homoszexuálisoknak, mint a házaspároknak, emlékeztet a Századvég, hozzátéve: számos pályázat és felzárkóztatási program segíti a romák élethelyzetének javulását és a minél sikeresebb integrációjukat. Nemzeti alapokmányunk értelmében a nők és a férfiak egyenjogúak, emellett Magyarország külön intézkedésekkel védi a nőket. A nők helyzetét illetően beszédes, hogy épp a kormánypártok jelölnek egy hölgyet, Novák Katalint, köztársasági elnöknek, mutat rá a Századvég.

Az EB 2021-es országriportja további kijelentéseket is tartalmaz, amelyek a Sargentini-jelentés és az első jogállamisági riport óta visszatérő elemként jelentkeznek a hazánkkal szembeni brüsszeli narratívában, és vélhetően benne lesznek az idén megjelenő dokumentumban, tudatta a Századvég, amely szerint ilyen az a vád, miszerint veszélyben van a bírák függetlensége, és az igazságszolgáltatást alá kívánják vetni a törvényhozó hatalmi ágnak.

Cáfolatában a Századvég megjegyzi: az Alaptörvény rögzíti, hogy a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.

„Hazánk elsőszámú jogforrása tehát több pontban is kimondja, hogy a iurisdictiós hatalmi ág elválik a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény is kimondja, hogy bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók” - szögezi le a Századvég.

„A tavalyi jogállamisági jelentésben kijelentették, hogy a korrupció továbbra is probléma Magyarországon – mindezt a Transparency International 2020. évi korrupcióérzékelési indexe alapján. Az EB egy olyan NGO megállapításaira alapozza a vádjait, amit Soros György alapítványa rendszeresen, jelentős összeggel támogat. A valóság ezzel szemben az, hogy a 2010 utáni Fidesz-kormányok átfogó korrupcióellenes intézkedéseket és Nemzeti Korrupcióellenes Programot indítottak, jelenleg a 2020-2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtása zajlik. Az elmúlt tizenkét évben jóval átláthatóbb és fegyelmezettebb az állam működése, valamint a közpénzek és az uniós források felhasználása, illetve a közbeszerzési rendszer. A magyar ügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által kezdeményezett ügyek 45 százalékában emelt vádat 2012 és 2018 között (az uniós átlag ekkor 36 százalék volt), 2020-ban pedig a magyar hatóságok által kivizsgált ügyek kétharmadában történt vádemelés (a legfrissebb EU-s átlag 37 százalék)” - mutat rá egy újabb ellentmondásra a Századvég.

Az elemzés emlékeztet: a 2021-es jogállamisági jelentésben kritikákat fogalmaztak meg az Alkotmánybírósággal, illetve annak működésével szemben. Ez szemlélteti az EU-ban a nemzeti, polgári kormánnyal rendelkező országok hátrányára érvényesülő kettős mércét. „Míg hazánkban a taláros testület az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, addig a lengyel alkotmánybíróság kompetenciáit (illegitimnek minősítve azt) épp Brüsszel kívánja korlátozni, amiatt pedig semmilyen aggály nem vetődik fel uniós szinten, hogy Dániában, az Egyesült Királyságban (ami 2021 előtt még EU-tag volt), Svédországban, Hollandiában sincs elkülönült alkotmánybíróság” - szögezi le a Századvég, amely összegzésképpen megállapította: kijelenthető, hogy tényeken és a valóságon alapuló, politikai ideológiától és befolyástól mentes értékelést az idei jogállamisági jelentéstől sem várhatunk. Fontos kiemelni, továbbá, hogy az FRA tavaly év végi webináriumán elárulták, 2022-től konkrét ajánlásokat fognak megfogalmazni a tagállamoknak. A nyílt társadalom létrehozását tehát mind erősebb intervenció révén tervezik a közeljövőben ráerőltetni az unió országaira.