Külföld

Kettős mércét szentesített az Európai Unió Bírósága

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) vezetősége úgy látja, hogy az Európai Unió Bírósága szentesítette a politikai alapú kettős mércét a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos szerdai ítéletével.

Kettős mércét szentesített az Európai Unió Bírósága
A CÖF-CÖKA nyílt levéllel fordul Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez
Fotó: EU Council / Pool / ANADOLU AG

Közleményükben tudatták, hogy ebben a helyzetben a CÖF-CÖKA nyílt levéllel fordul Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez.

Levelüket ismertetve azt írták: nem okozott számukra különösebb meglepetést, hogy az Európai Unió Bírósága ítéletében elutasította a magyar és lengyel keresetet a jogállamisági rendelet ügyében.

A döntést szerintük előrevetítette mások mellett Vera Jourová bizottsági alelnök, aki egy interjújában „gyakorlatilag megfenyegetett” egyes közép-európai országokat.

Mindeközben - tették hozzá - a baloldali-liberális-zöld többségű Európai Parlament folyamatosan nyomás alatt tartotta a bizottságot, hogy minél előbb vessék be az új - immár sokadik - jogállamisági fegyvert Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, most pedig sürgetik, hogy az Európai Bizottság mielőbb alkalmazza a mechanizmust.

A CÖF-CÖKA szerint a mechanizmus alkalmazása Magyarország esetében azért sem volna jogszerű, mert Magyarországon „a korrupció alacsony jelenléte, visszaszorultsága és az egészségesen működő gazdasági rendszer és mechanizmusok kérdése összefüggésben állnak a joguralommal, az állam és közigazgatás demokratikus jellegével”.

A magyar gazdaságnak az elmúlt években mutatott tisztulási folyamatai, a megreformált adórendszer, a bürokrácia mérséklése, a modern, e-alapú, transzparens ügyintézés a közigazgatási hivatalok megfelelő szintjein együttesen a korrupció visszaszorítását szolgálják - írták.

Felhívták a bizottsági elnök figyelmét arra, hogy jogi alapelv az ártatlanság vélelme, amely szerint senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a felelősségét jogerősen nem állapították meg.

Vagyis - folytatták - továbbra sincs megnyugtató válasz arra, hogy ki fogja és hogyan végrehajtani a mechanizmusban foglalt „nyomozati cselekményeket”, ki és milyen legitimáció alapján dönt majd a szankciókról. Tudják-e garantálni eközben az alapszerződés 4. cikke szerinti tagállami nemzeti identitás és persze a szuverenitás elvének védelmét - sorolták kérdéseiket a nyílt levélben.

A CÖF-CÖKA vezetősége úgy fogalmazott: „Az állandó jogállamisági fenyegetés nem az európai egységet, hanem a megosztottságot erősítené. A politikai mérlegelés (...) az ideológiai alapú kettős mércét jeleníti meg, amely az EU intézményéibe vetett bizalmat rengetné meg, és végső soron a közösség fennmaradását is veszélybe sodorná.”

A levélben az is kifogásolták, hogy szerintük az ítélet, a kihirdetésének időpontja és „teátrális jellege” miatt beavatkozást jelent a közelgő magyarországi országgyűlési választásba, hiszen a baloldali ellenzék „úgy ünnepli a verdiktet, mintha minimum megnyerte volna a választásokat”.

A magyar nemzeti civilek elkötelezett képviselőjeként úgy ítélik meg, hogy a bíróság döntése és általában Brüsszel hozzáállása a „jogállamiságinak csúfolt” eljárásokhoz sértik a népszuverenitást, gyengíteni próbálja a népfelség elvét.

„Ez a fajta kettős mérce az EU-t megmételyezi, az integráció folyamatát nem csupán lassítja, de annak aláásására is alkalmas” - tartalmazza a CÖF-CÖKA nyílt levele.

Március 15-én ismét Békemenet

Az utolsó Békemenet bizonyította, hogy a CÖF–CÖKA meghívására az emberek saját sorsuk kérdése mellett ki tudnak állni, és a pandémia idején is 340 ezren részt vettek a rendezvényen – jelentette ki Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöke az év elején.

Utoljára október 23-án rendeztek Békemenetet Budapesten, ahol a résztvevők a 2006-os rendőri túlkapások útvonalán haladtak végig. Március 15-én 680 ezer embert várnak a rendezvény szervezői.

Kapcsolódó írásaink