Külföld

Az EU jogállamisági mechanizmusa a Soros-hálózat befolyása alá került

Brüsszel úgy kívánja érvényesíteni a politikai akaratát, hogy saját keretrendszert kialakítva, uniformizálja a jogállamiság fogalmát, és antidemokratikusnak bélyegzi a nyílt társadalmak szempontrendszerének nem megfelelő országokat. A vádakat a Soros György által finanszírozott NGO-k, mint „jogállamisági szereplők” és jogállamszakértők képviselik, akik a függetlenség látszatába burkolózva fogalmazzák meg politikai érveiket. Brüsszel egyre szélesebb jogköröket biztosítana a civil szervezeteknek, és nagyobb beleszólást engedne nekik a jogállamisági mechanizmus alakításába, jelentős hatalmat adva a Soros akaratát érvényesítő NGO-k kezébe, és felszámolva a népszuverenitást - derül ki a Századvég Alapítvány legújabb elemzéséből. 

Az EU jogállamisági mechanizmusa a Soros-hálózat befolyása alá került
Soros György tőzsdespekuláns
Fotó: Fabrice COFFRINI / AFP

2021 végén került megrendezésre az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) az Az EU jogállamisági mechanizmusa - mi a civil szervezetek szerepe? elnevezésű webináriuma, ahol a jogállamisági mechanizmust új eszközként írták le, amelynek  célja a jogállamisággal kapcsolatos problémák észlelése és megelőzése, valamint a párbeszéd elősegítése és a jogállamisági kultúra terjesztése - írták. A jogállamiságot a jog, az intézmények, a normák és a közösségi kötelezettségvállalás tartós rendszereként írták le,  amely az elszámoltathatóságot, a jogokat, az átlátható, nyílt kormányzást, illetve az elérhető és pártatlan igazságszolgáltatást biztosítja. Bár alapvető jelleggel meghatározható a jogállamiság normatív tartalma, taxatíve nem lehet felsorolni a jog uralma megvalósulásának feltételeit, ahogy egyetemesen elfogadott jogállamiság-definíció sem alkotható.

A jogállamiság megőrzéséhez szükséges eszközök között említi az FRA a tagállamok jogállamisági folyamatainak kvalitatív, négy pilléren nyugvó értékelését, a jogállamisági jelentést. A pillérek: igazságszolgáltatási rendszer, antikorrupciós keretrendszer, médiapluralizmus, intézményi fékek és egyensúlyok. Figyelemmel kísérik azt is, milyen irányba történt változás az előző évhez képest, illetve a COVID hatásait az adott ország demokratikus működésére. A jelentés a jogállamisági mechanizmus esszenciális kelléke, ennek segítségével mérik fel, hogy egy ország működése egybeesik-e a jogállami kritériumokkal. A jelentésekhez először az Európai Bizottság (EB) összeállít egy kérdéssort, melyre a tagállamok képviselőitől, NGO-któl, szakmai és nemzetközi szervezetektől és egyéb érdekeltektől várják az írásbeli válaszokat.

Ezt követi az EB-delegáció országlátogatása. 2022-től konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg a tagállamoknak. Ez egybevág a magyarországi Soros-NGO-k által 2021-ben összeállított, A magyar NGO-k hozzájárulása az Európai Bizottság második jogállamisági jelentéséhez című elemzésben leírtakkal, miszerint „bíznak benne, hogy az idei [2021-es] riportban az EB konkrét, kikényszeríthető ajánlást is megfogalmaz a tagállamoknak, így Magyarországnak is, hogyan erősítsék a jogállamiságot az EU-ban.” A kikényszeríthetőség azonban aggályos, ugyanis az európai uniós ajánlások szerepe az, hogy lehetővé tegyék az EU-intézmények számára álláspontjuk közlését, és azt, hogy intézkedéseket javasoljanak, anélkül, hogy az ajánlás címzettjeire bármilyen jogi kötelezettséget rónának.

A webináriumon elhangzott, hogy pár tagállam kritikával illeti a jelentéseket a kettős mérce miatt, de ezen észrevételeket az EB nem veszi komolyan. Magyarországot és Lengyelországot külön kiemelték, mint „rendszeres kritizálók”. A két ország aggályai nem alaptalanok, hiszen olyan vádakat fogalmaznak meg velünk szemben, amelyek tételesen, jogszabályok, illetve az OLAF-fal folytatott együttműködés alapján cáfolhatóak. Az FRA szerint a civil szervezetek „odaadó hozzájárulása” a jelentésekhez nagyon fontos a Bizottságnak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az EB-t leginkább csak a nyílt társadalmak eszmerendszerét valló NGO-k érdeklik. Varga Judit igazságügyi miniszter a 2020-as országriporttal kapcsolatban elmondta, „a jelentés magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik. Ezek közül 11 civil szervezet kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól.”

A webináriumon a jogállamisági szereplők közé sorolták a civil szervezeteket is, kiemelve, hogy ahhoz, hogy az NGO-k valódi jogállamisági szereplőkké válhassanak, meg kell teremteni a szükséges kereteket, ami az alábbiakat foglalja magában: biztonságos közeg és védelem, egyesülés szabadsága, gyülekezés szabadsága, véleménynyilvánítás szabadsága, együttműködés a hatóságokkal, pénzügyi keretrendszer, igazságszolgáltatás hozzáférhetősége, hatékony megoldások. Brüsszel és a Soros-NGO-k szerint hazánkban komoly fenyegetésnek és veszélynek vannak kitéve a civil szervezetek. A valóság az, hogy ugyanolyan biztonságos közegben élhetnek, mint más honfitársaik, a védelem pedig az NGO-k képviselőit is ugyanúgy megilleti. A gyülekezési jogról az Alaptv. VIII. cikk (1) bekezdése, míg az egyesülési szabadságról a (3) és (5) bekezdése rendelkezik, a véleménynyilvánítás mindenkit megillető szabadságát pedig a IX. cikk (1) bekezdése deklarálja. A hatóságok együttműködnek a civil szférával, az NGO-k munkatársai pedig nemcsak hozzáférnek az igazságszolgáltatáshoz, de rendszerint igénybe is veszik azt.

A civil társadalom képviselői erősítik a jogállamisági kultúrát, hozzájárulnak a jogállamiság érvényesüléséhez, tesznek a jogállamisági problémák okainak megszüntetéséért és segítik a jogállamiság védelmét. Az NGO-k szerepével kapcsolatban a webináriumon elhangzottak elsőre pozitívan értékelendőek, de ha a deklarált célok mögé nézünk, látható, hogy a jogállamiság egyetemes konszenzus nélküli fogalmát Brüsszel kivonta a jog égisze alól, és politikai zsarolóeszközként használja a nyílt társadalmak eszmerendszerével egyet nem értő országokkal szemben. A magukat a függetlenség és az objektivitás palástjába burkoló NGO-k pedig kiválóan asszisztálnak ehhez, hiszen az általuk tett nyilatkozatok – még ha azok Soros György által tollbamondott kritikák is – nem egy uniós döntéshozó szerv politikai kijelentései, hanem civilek „szakmai” állásfoglalása. A nem kormányzati szervezeteknek éppen azért szán egyre nagyobb szerepet Brüsszel a jogállamisági mechanizmusban, mert azok független szakértőként igazolják a balliberális kritikákat a jobboldali, konzervatív vezetésű államokkal szemben.

Kapcsolódó írásaink

Politikai harc lett a jogállamiságból

ĀNincs szükség a kondicionalitási rendeletre az uniósköltségvetés védelme érdekében hazánk szerint– részletes válaszokat kapott az Európai Bizottság