Külföld
Moszkvával is lehet jó kapcsolatot ápolni
Szijjártó Péter: A Kárpátalján élő magyaroknak vissza kell kapniuk az ukrán kormány által elvett jogaikat, ennek semmi köze Oroszországhoz
A magyar modell nagyon világosan megmutatta, hogy az európai uniós tagság és a NATO-tagság nem kell hogy kizárja a jó kapcsolatokat Oroszországgal – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Iszvesztyija orosz hírcsatornának adott interjúban. A tárcavezető kifejezte, reméli, ezt majd más országok példái is alá fogják támasztani.
Szijjártó arra a kérdésre, hogy Magyarország közvetítene a Nyugat és Oroszország között a mostani konfliktussal kapcsolatban, azt válaszolta, hogy szerinte nincs szükség közvetítésre, ugyanis szerencsére is egyre több közvetlen tárgyalás van a felek között.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egyaránt kétszer tárgyalt a napokban Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel. Emellett információi szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter amerikai kollégájával, Antony Blinkennel tárgyal, valamint Boris Johnson brit miniszterelnök is megbeszélésre készül Putyinnal. A külügyminiszter szerint ez a kialakuló párbeszéd a lehető legjobb hír a mostani feszült helyzetben, valamint reményét fejezte ki, hogy meg lehet oldani a problémákat, mert „ha a kapcsolatokat a kölcsönös tiszteletre alapozzuk, akkor semmiféle akadály nem létezik”.
Arra felvetésre, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok ezer katonát küld Közép-Európába, főként Romániába, Bulgáriába és Magyarországra, Szijjártó Péter azt mondta: nem tudja, a többi államban mi a helyzet, de Magyarországra ez nem igaz. Kifejtette, már most is vannak NATO-katonák az országban, hiszen a magyar katonák is a NATO kötelékébe tartoznak, ugyanakkor hozzátette, a jelenlegi körülmények között a Magyar Honvédség megfelelő állapotban van ahhoz, hogy megvédje az országot, tehát nincs szükség külső csapatokra.
Kifejtette, Magyarország egyébként is folyamatosan együttműködik a katonai szövetséggel, hiszen megállapodások vannak képzési küldetésekről és kölcsönös csereprogramokról, ennek részeként rotációban állomásoztak már NATO-csapatok Magyarországon, de „semmi a normális, megszokott együttműködéseken felül nem zajlik” – emelte ki.
Arra kért mindenkit, hogy csillapítsa a feszültséget, tárgyaljon és használja ki a diplomáciai eszközöket, mert „nem akarjuk, hogy visszatérjen a hidegháború”.
A kárpátaljai magyar nemzetiség ügyét kemény problémának nevezte a tárcavezető. Kiemelte, hogy 2016 óta a magyar közösség jogai folyamatosan sérülnek, az anyanyelv használatát egyre inkább visszaszorítják az oktatásban, a közhivatalokban, a médiában és a kultúrában. Magyarország a nemzeti kisebbségek jogaihoz való ragaszkodással nem Oroszország érdekeit szolgálja, hanem kizárólag a nemzeti közösségét, amelynek vissza kell kapnia azokat a jogokat, amelyeket elvettek tőle –tette hozzá.
Készen állunk a munka folytatására Németországgal
Egy barátságban természetes, hogy vannak dolgok, amelyekről másként gondolkozunk, de Magyarország készen áll a következő három évtized közös munkájára is – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter német kollégájának, Annalena Baerbocknak abból az alkalomból, hogy harminc éve írta alá Antall József miniszterelnök és Helmut Kohl kancellár a két ország baráti együttműködéséről szóló szerződést. Szijjártó kiemelte, hogy a magyarok és németek modern kori európai küldetésük első részét teljesítették, a közös küldetés azonban folytatódik, mert az Európai Unió hatalmas kihívások előtt áll.
Mint írta, a két ország jelenlegi kormánya több kérdésben eltérően gondolkozik, „ami nem baj, hiszen szuverén országok vagyunk”, az EU pedig szuverén országok szövetsége. A különböző identitásból és örökségből is eredő politikai és társadalmi vitáknak nem lehet más kerete, mint a kölcsönös tiszteleten és az európai szerződéseken alapuló párbeszéd – tette hozzá. Szijjártó szerint van néhány nagy jövőtéma, mint a migráció, valamint a család, ahol nem egymás legyőzése, hanem egymás álláspontjának megismerése, tiszteletben tartása lehet a közös küldetés. Kiemelte egyúttal, hogy a magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ezeken a területeken a nemzeti szabályozások ne lépjék át a nemzeti határokat.
(HSz)
Röviden
Megérkeztek a délkelet-lengyelországi Rzeszów repülőterére az amerikai katonai kontingens bővítésének előkészítésével megbízott első katonák. Washington az orosz–ukrán feszültség miatt küld átmeneti jelleggel Lengyelországba egy 1700 fős kontingenst. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó elmondta, nem akarnak háborút kirobbantani
a csapaterősítéssel.
Telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia elnök szombaton Boris Johnson brit kormányfővel és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. A francia államfői hivatal közlése szerint a tárgyalások középpontjában az orosz–ukrán válság állt. Macron ma Moszkvába, holnap Kijevbe utazik.
Milos Zeman cseh elnök nem tart attól, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Az államfő CNN Prima News prágai hírtelevíziónak azt mondta, a jelenlegi feszültséget „a szavak háborújának” tartja mindkét fél részéről. Hozzátette, úgy véli, az oroszok „nem bolondok”, és tudják, hogy Ukrajna megtámadásával sokkal többet veszítenének, mint nyernének. (PZ)
