Külföld
Háborús feszültség a tárgyalások árnyékában
Bár Oroszország, annak ellenére, hogy az ukrán vezetők, valamint az ukrán és a nemzetközi média 2014 óta már többtucatszor megvádolta azzal, hogy nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, továbbra sem szállta meg délnyugati szomszédját. Éppen egy más jellegű inváziónak lehettünk szemtanúi az elmúlt hónapokban. A mainstream nyugati médiát ugyanis valósággal megszállták az közelgő orosz támadásról szóló hírek, amelyek minden korábbinál gyakoribbak, „pontosabbak” és fenyegetőbbek lettek, annak ellenére, hogy az azokban taglalt információkat már nem csak az orosz, de az ukrán fél is cáfolta.
Bár a háborús készülődés híre már áprilisban bejárta a világsajtót, az akkori feszültségnövekedést követően néhány nyugodtabb hónap következett, hogy az ősz végéhez közeledve ismét az ukrán– orosz háború veszélye kerüljön a figyelem középpontjába. A sort ekkor a The Washington Post nyitotta meg, amely az orosz csapatok ukrán határ közelében történő összevonására figyelmeztetett. Bár november elején az ukrán Elnöki Iroda azt állította, ők nem tapasztaltak a szokottnál nagyobb aktivitást a határ orosz oldalán, a nemzetközi médiát ez nem állította meg s meg nem nevezett forrásokra és szakértőkre hivatkozva tovább szőtték a történetet.
December elején a német Bild már a jövendő támadás fázisait és térképét is közölte. Az brit és amerikai sajtótermékek olyannyira „pontos” információkkal rendelkeztek a Putyin által tervezett offenzíváról, hogy annak konkrét dátumát is többször közölték. A Daily Star például decemberben arról számolt be, hogy az orosz csapatok december 24-én indulhatnak meg Ukrajna ellen, később azonban 2022 januárjára tolódott a hadműveletek kezdetének időpontja. Ahogy azonban közeledett az év első hónapjának a vége, „kiderült”, hogy az invázióra csak a tavasz közeledtére kerülhet majd sor, vagy az enyhe tél miatt, vagy azért, mert Hszi Csin-ping kínai elnök arra kérte meg Vlagyimir Putyint, hogy ne támadja meg Ukrajnát az olimpia alatt.
A nemzetközi médiában olyannyira alapvetéssé vált, hogy Oroszország háborút készül indítani, hogy még egyes magyar sajtótermékek is arról írtak, hogy „bármelyik pillanatban kitörhet a háború”, bár Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a testület tavalyi utolsó és idei első ülésén is cáfolta, hogy bármi is utalna arra, hogy Oroszország nagyszabású offenzívára készül. A támadásról szóló hírverésbe a sajtón kívül több politikus is becsatlakozott, az amerikai vezetők állandó jelleggel szankciókkal kezdték fenyegetni Oroszországot arra az esetre, ha az ukrajnai helyzet eszkalálódna.
Az utóbbi napokban már több ország részéről a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, esetleges menekültek befogadásáról, valamint a diplomaták evakuálásáról is szó esett, sőt utóbbit a britek, amerikaiak és ausztrálok meg is kezdték. Ezzel párhuzamosan azonban a kapcsolatok is jóval intenzívebbek lettek az oroszok és amerikaiak között, és a háborús hangulatot meglepő módon az egyre gyakoribb egyeztetések kísérték. Október végén Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes, november elején pedig William J. Burns CIA-igazgató járt Moszkvában.
Decemberben Joe Biden és Vlagyimir Putyin között zajlott le két beszélgetés is (egy videó és egy telefonhívás), és megállapodtak a felek abban is, hogy januárban magas szintű személyes találkozókan vitatják meg a problémás kérdéseket. A január 10-i héten így amerikai–orosz, NATO–Oroszország és EBESZ-csúcsra is sor került, amelyeken az orosz javaslatok annak ellenére megvitatásra kerültek, hogy azokat elvileg a nyugatiak nem tekintik elfogadhatónak. Ezzel párhuzamosan ráadásul a kelet-ukrajnai konfliktussal kapcsolatos béketárgyalások körül is mozgolódás támadt, bár még csak külügyi tanácsadói szinten, de hosszú idő után először január 26-án ismét összeült az ún. normandiai formátumú, azaz a Franciaország, Németország, Oroszország és Ukrajna részvételével zajló tárgyalási platform, ezt a megbeszélést pedig egy sor különböző szintű, a négy ország képviselői közt lezajló két- és háromoldalú egyeztetés előzte meg.
A helyzet jóval árnyaltabbnak tűnik annál, mint amit az elmúlt hónapokban lezajlott szabályos sajtókampány sugall.
