Külföld

Helyreállt a rend Kazahsztánban

A nyugati államok nem álltak Tokajev mellé

Stabilizálódni látszik a helyzet Kazahsztánban a múlt heti zavargásokat követően, az események háttere azonban továbbra sem tisztázott – írta elemzésében Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. A közép-ázsiai országban január 2-án kezdődtek tüntetések az autókban használt cseppfolyós gáz árplafonjának megszüntetése miatt, s ezek erőszakos zavargásokká alakultak, fegyveres bandák fosztogattak, a rendvédelmi erők több tagját megölték.

Helyreállt a rend Kazahsztánban
Fotó: AFP/Alexandr Bogdanov

A kutató rámutatott: a tiltakozások erőszakossága annak ellenére fokozódott, hogy a kormányzat engedett a tüntetőknek, menesztették a kormányt és csökkentették a gáz árát. A legsúlyosabb pusztítást Almati szenvedte el, ahol a polgármesteri hivatal (akimat) és az ügyészség épülete is lángba borult, több televízió székházát pedig szétverték.

Kaszim-Zsomart Tokajev elnök terrorellenes műveletet indított, valamint segítséget kért a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) országaitól. A békefenntartók tevékenysége már véget is ért, csütörtökön megkezdődött a kivonulás.

Kosztur összegzése szerint a nemzetközi színtéren az események vélhetően nem változtatnak  az erőviszonyokon. Megjegyezte, az eltérő nemzetközi reakciók jelzésértékűek lehetnek Tokajev számára, hiszen míg az KBSZSZ tagállamai, valamint Törökország, Kína, vagy éppen Magyarország kiálltak a kazah vezetés mellett, addig az országban szintén kiterjedt gazdasági érdekeltségekkel rendelkező, és annak vezetőivel hagyományosan jó viszonyt ápoló Egyesült Államok diplomáciája kétértelmű nyilatkozatokat tett. „A nyugati államok jelentős részének hozzáállása nyomán nem elképzelhetetlen, hogy a kazah vezetés a jövőben óvatosabb politikát folytat majd ezekkel az országokkal” – tette hozzá.

Kosztur András a Faktumban

Még mindig a feszültség éleződése érezhető Oroszország és az Egyesült Államok, illetve a NATO-viszonyában – mondta az eheti tárgyalásokkal kapcsolatban Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója a Magyar Hírlap Faktum című podcastjának szombati adásában. Mint mondta, a csúfosra sikerült afganisztáni kivonulás után nem valószínű, hogy a Biden-adminisztráció bevállalna még egy olyan presztízsveszteséget, hogy lemond Ukrajna és Grúzia NATO-tagságáról, de a háttérben születhetnek olyan megállapodások, amelyek megfelelnek a Moszkva által elvárt biztonsági garanciának. Kosztur hangsúlyozta, a tárgyalások megtörténte önmagában siker Oroszországnak. A műsorban szó esett arról is, hogy az Európai Unió a szankciós politikájával lábon lőtte magát.
(ŐM)

Kapcsolódó írásaink

Reformokra készül Kazahsztán

ĀÁllamcsínykísérlet történt, a rendvédelmi erők pedig nem lőttek fegyvertelen tüntetőkre – mondta lapunknak Zsanibek Abdrasov nagykövet

Elhagyják az orosz csapatok Kazahsztánt

ĀKözép-Ázsia helyzete alapvetően befolyásolja Európa biztonságát, ezért a magyar kormány támogatja a béke helyreállítását célzó erőfeszítéseket a régióban

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom