Külföld

Egyre több külföldi szál a kazah zavargásokban

Az események alakulása sokakat a posztszovjet államok színes forradalmaira emlékeztet, mondta lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója

A terrorellenes művelet folytatását jelentette be pénteken Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök. A zavargások mögött álló erőkről Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Egyre több külföldi szál a kazah zavargásokban
A biskeki parlamentnél tüntetők az ellen tiltakoztak, hogy Kirgizisztán békefenntartókat küldjön
Fotó: AFP/Vyacheslav Oseledko

Jórészt helyreállt a rend Kazahsztánban péntekre, az ország legnagyobb városában, Almatiban azonban folytatódtak az összecsapások. A közép-ázsiai országban a hét elején azért indultak azóta erőszakba torkolló tiltakozások, mert megszüntették az autók zömében használt cseppfolyós gáz árplafonját.

A kazah belügyminisztérium közlése szerint péntek reggelig 26 fegyveres bűnözőt likvidáltak, és több mint háromezer embert vettek őrizetbe. Eddig tizennyolc rendőr és nemzeti gárdista vesztette életét, kettejüket lefejezték a tiltakozók.

Kaszim-Zsomart Tokajev elnök reggeli nyilatkozatában azt mondta, noha a helyi hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, a terroristák még mindig aktívak, ezért a megkezdett terrorellenes műveletet folytatni kell. Felhatalmazta a hadsereget és a rendfenntartó erőket, hogy figyelmeztetés nélkül is tüzet nyithassanak a fegyveresekre.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap közölte, hogy a tárca nem tud bajba került magyarokról.

A kazah vezetők többször is utaltak arra, hogy a fegyveres zavargások résztvevőit külföldön képezték ki – nyilatkozta lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. Hozzátette, mivel az események alakulása sokakat a posztszovjet államok „színes forradalmaira” emlékeztet, természetesen az Egyesült Államok szerepe merült fel elsők között. Bár hivatalosan senki nem vádolta meg Washingtont a zavargások szításával, Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője fontosnak tartotta cáfolni ezeket a találgatásokat – emlékeztetett.

Hosszú sorokban vártak az orosz harci járművek a Kazahsztánba induló szállítógépre
Hosszú sorokban vártak az orosz harci járművek a Kazahsztánba induló szállítógépre
Fotó: AFP/Russian Defence Ministry

Kosztur rámutatott, hogy az egyik legismertebb kazah emigráns ellenzéki politikus, a Franciaországban élő Muhtar Abljazov mozgalmának központja Kijevben van, de a tüntetések közvetítésébe és támogatásába aktívan bekapcsolódott a fehérorosz eseményekben is központi szerepet játszó, lengyelországi székhelyű NEXTA Telegram-csatorna is. Ablja-zov több interjúban is elismerte, hogy mozgalma komoly szerepet játszott a tüntetések előkészítésé-ben, igaz, legutóbb már azt állította, szerepe közvetett volt.

Egy másik külföldi szál is felmerült, éspedig amiatt, mert Törökországból visszatért Kazahsztánba Arman Dzsumagelgyijev, a Vad Arman néven ismert befolyásos bűnöző, hogy részt vehessen a tüntetéseken – ismertette a kutató. A pénteken végül letartóztatott, a kazah nacionalisták és a pántürk nézetek támogatójaként ismert Vad Armant egyesek a török titkosszolgálatokkal hozták hírbe, azonban a tiltakozások erőszakossága még őt is kiborította, és a minap egy Instagram-videóban már a fosztogatások és az erőszakoskodás beszüntetésére szólította fel a tüntetőket – fejtette ki Kosztur.

A kutató elmondta, a tiltakozások alakulása kapcsán egy olyan verzió is felmerült, hogy Tokajev az elődje, a még mindig nagy befolyással bíró Nurszultan Nazarbajev és környezete háttérbe szorítása érdekében próbálja kihasználni a fejleményeket. Erre utalt Tokajev eleinte mutatott engedékenysége, valamint az, hogy a tüntetők elsősorban Nazarbajev-ellenes jelszavakat hangoztattak. Ráadásul Tokajev átvette a Biztonsági Tanács vezetését is Nazarbajevtől, aki állítólag elhagyta az országot gyógykezelésére hivatkozva. Ugyanakkor ezt követően Tokajev kijelentette, a rendbontókkal szemben a legszigorúbban lépnek fel, és a KBSZSZ tagjaitól is segítséget kért – mutatott rá.

A Kazahsztánban kialakult helyzet akár a jövő héten esedékes genfi orosz–amerikai tárgyalásokra is hatással lehet a kutató szerint. Az orosz sajtóban megjelenő egyes értelmezések éppen ezzel magyarázzák a zavargások időzítését. A KBSZSZ békefenntartó missziója tovább növeli a történtek nemzetközi jelentőségét. Ez egyben az orosz vezetésű védelmi szövetség első ilyen jellegű vállalkozása, így annak sikere vagy kudarca szintén jelzésértékű lehet Moszkva globális pozíciói szempontjából – magyarázta lapunknak Kosztur András.

Kapcsolódó írásaink

Tűzparancsot adott ki a kazah elnök

ĀAlmatiban folytatódnak az összecsapások - A rendfenntartók figyelmeztetés nélkül lőnek - Kirgizisztán katonákat küldött - A külügyminisztérium nem tud bajba jutott magyarokról

Erőszak és fosztogatás Kazahsztánban

ĀA fegyveres erők tizenhárom tagja halt meg Almatiban, két rendőrt lefejeztek a zavargók, mások mellett Oroszország is békefenntartókat küldött az országba