Külföld

Nem csitulnak az erőszakos tüntetések Kazahsztánban

A rendőrség több tucat „rendbontót” ölt meg csütörtökön Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban - idézte a hatóságokat az Interfax orosz hírügynökség.

Nem csitulnak az erőszakos tüntetések Kazahsztánban
Tüntetők Almati központjában
Fotó: AFP/Abduaziz Madyarov

Reggel több páncélozott harci jármű és több tucat katona vonult Almati főterére, ahol már harmadik napja százak tüntetnek a kormány ellen. A helyszínen lövések hallatszottak - jelentette a Reuters szemtanúkra hivatkozva.

A városháza előtti téren heves tűzharc kezdődött a katonaság és felfegyverzett rendbontók között. További csapatok érkeztek a térre, és megkezdték a terület „megtisztítását” a zavargásokat szítóktól - ezt már a TASZSZ orosz hírügynökség tudósítója írta helyszíni jelentésében.

A cikk szerint mintegy 300, zöld egyenruhát viselő és maszkot viselő katona elkezdte bekeríteni a teret, és a civileket a kordon mögé szorították. Később lövöldözés kezdődött ezen a területen belül.

Éjszaka közigazgatási épületeket és az almati rendőrkapitányságot támadták meg. Többtucatnyi támadót „likvidáltak”, személyazonosságuk megállapítása folyamatban van - közölte csütörtökön Szaltanat Azirbek, a városi rendőrség szóvivője a Khabar-24 televízióban

Objektum doboz

Az országban az internet nagyrészt leállt. A belügyminisztérium közlése szerint az összecsapásokban a biztonsági erők legalább nyolc tagja életét vesztette, és 317-en megsebesültek. A városban sok bevásárlóközpontot és üzletet kifosztottak, köztük egy fegyverkereskedést is. Sok bankautomatát feltörtek.

A Habar-24 tévécsatorna a városi parancsnokságra hivatkozva azt közölte, hogy a rendvédelmi szervek 13 tagja meghalt, és 353 megsebesült Almatiban lezajlott összecsapásokban. Az idézett dokumentum szerint az egyik halottat lefejezték.

A kirgiz hadsereg tagjai a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete békefenntartó missziójának részeként csak a stratégiai létesítmények védelmére küldhetők Kazahsztánba. Ezt már Erbol Szultanbajev, a kirgiz államfő sajtótitkára jelentette be csütörtökön. Hozzátette: a kirgiz katonák nem vesznek részt semmilyen harci tevékenységben a szomszéd országban.

A kirgiz képviselők csütörtökön határozatképtelenség miatt ugyanakkor nem dönthettek, mert elnapolták a rendkívüli ülést, ahol megvitatták volna a katonák Kazahsztánba küldését egy békefenntartó misszió részeként. Erről a parlamenti adminisztráció tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget. "A rendkívüli ülésre csak körülbelül negyvenen gyűltek össze" - tette hozzá a parlamenti hivatal szóvivője.

A kirgiz törvények szerint a csapatok külföldre küldéséről a törvényhozás dönt. A 90 fős parlamentben egy ilyen döntéshez legalább 60 képviselő szavazata szükséges.

Csütörtökön a kirgiz alakulatok Kazahsztánba küldésének mintegy 20 ellenzője sztrájkőrséget állított a parlament épülete előtt.

A kirgiz külügyminisztérium közlése szerint a helyi hatóságok megkezdték azoknak az állampolgáraiknak a kimenekítését Kazahsztánból, akik vissza akarnak térni hazájukba.

Egy másik közép-ázsiai állam, Tádzsikisztán kész segítséget nyújtani Kazahsztánnak az országban kialakult fenyegetés elhárítására a KBSZSZ keretében - közölte csütörtökön az ország külügyminisztériuma.

Emomalii Rahmon tádzsik elnök kifejezte országa hajlandóságát arra, hogy teljesítse a Kazahsztánban fennálló fenyegetettség felszámolásával, a szervezetben viselt tagsággal járó kötelezettségeket. Az államfő telefonbeszélgetést folytatott Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel, aki a szervezet soros elnöke - számolt be csütörtökön a tádzsik elnök sajtószolgálata.

Az örmény külügyminisztérium csütörtöki közleményében aggodalmának adott hangot azon hírek miatt, amelyek szerint terroristacsoportok hatoltak be Kazahsztánba, és meggyőződését fejezte ki, hogy politikai problémákat nem lehet erőszakkal megoldani.

A KBSZSZ-t hat volt szovjetköztársaság, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország alkotja. A kazahsztáni művelet az első éles bevetése a szervezetnek, amely eddig csak közös hadgyakorlatokat tartott.

Ezzel egy időben a Türk Államok Szervezete (a korábbi Türk Tanács) egy közleményben tudtul adta, hogy a szervezet kész támogatást nyújtani a kazah kormánynak és az ország népének.

A 2009-ben alakult Türk Tanács a mai török nyelvű államokat egyesítő nemzetközi szervezet, melynek fő célja a tagok közötti átfogó együttműködés fejlesztése. A szervezet Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Törökországból és Üzbegisztánból áll, Magyarország és Türkmenisztán pedig megfigyelőként vesz részt benne.

A kazahsztáni tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Mangisztau régióbeli Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok a cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen tiltakoztak. Két nappal később zavargások törtek ki Almatiban és az ország más városaiban, ahol a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. Halálos áldozatok is voltak.

Az állami televízió csütörtökön arról számolt be, hogy a Kazahsztáni Nemzeti Bank úgy döntött, felfüggeszti az összes pénzintézet működését.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szerdán kéthetes szükségállapotot rendelt el az egész országban, és menesztette a kormányt. A helyi biztonsági tanács egyik ülésén a pogromokban részt vevőket terroristáknak nevezte, és közölte, hogy kérte az Oroszország vezette, több volt szovjetköztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete államfőinek segítségét az országát fenyegető „terrorveszély” ellen. A szervezet kollektív biztonsági tanácsa úgy döntött, hogy békefenntartókat küld Kazahsztánba a stabilizáció érdekében.

A KBSZSZ titkársága közölte, hogy orosz légideszant csapatokat szállítanak az országba. „Az Oroszországi Föderációból a KBSZSZ kollektív békefenntartó erőihez csatlakoztak az orosz légideszant csapatok egységei. Az orosz légierő gépei jelenleg a békefenntartó kontingens orosz részét dobják át a Kazah Köztársaság területére” - írták a közleményben.

Moszkva: Kívülről szított kísérlet zajlik az ország integritásának aláásására

Moszkva szerint a kazahsztáni válság egy olyan kívülről sugalmazott kísérlet, amelynek célja erőszakos módon aláásni az ország biztonságát és integritását - olvasható az orosz külügyminisztérium csütörtökön kiadott közleményében.

A kommüniké szerint "az Oroszországi Föderáció, megerősítve eltökéltségét szövetségesi kötelezettségeinek teljesítésére, támogatta sürgős intézkedések elfogadását a kazahsztáni belpolitikai helyzet gyors romlása és az erőszak növekedése miatt".

Oroszország a "baráti országban a közelmúltban történt eseményeket arra irányuló, kívülről szított kísérletnek tekinti, hogy kiképzett és szervezett fegyveres formációk felhasználásával, erőszakot alkalmazva aláássák az állam biztonságát és integritását".

A külügyi tárca hangsúlyozta: az Oroszországi Föderáció folytatja a szoros konzultációkat a kazah féllel és más KBSZSZ-szövetségesekkel, "hogy elemezzék a helyzetet, és szükség esetén további hatékony lépéseket foganatosítsanak, mindenekelőtt a kazah rendvédelmi szervek támogatására a terrorellenes művelet végrehajtásában, szavatolva az ország minden békés állampolgárának biztonságát. A fellépés kiterjed a létfontosságú infrastrukturális létesítmények biztonságára, felszabadításukra, hogy visszaállítsák felettük a kazah hatóságok ellenőrzését."

"A köztársaság normális életének mielőbbi helyreállításában vagyunk érdekeltek" - hangsúlyozta az orosz külügyminisztérium.

Kazahsztánban átmenetileg, 180 napra központilag szabályozzák a benzin, a gázolaj és az autógáz (LPG) árát - közölte csütörtökön a köztársasági kormány sajtószolgálata.

A közlemény szerint 180 napos árplafont állapítottak meg a kazahsztáni benzinkutaknál a járművek tankolására szolgáló LPG esetében, az LPG literenkénti ára 50-75 tenge (40 tenge=10 amerikai cent) között változik majd régiónként. Kazahsztánban a járműpark egy jelentős része LPG üzemű.

Az AI-80 osztályú benzinfajta esetében literenként 89 tenge, az AI-92 és AI-93 osztályú benzinnél 182 tenge, az AI-95 osztálynál pedig 215 tenge literenkénti maximális árat állapítottak meg.

A gázolaj kiskereskedelmi maximális árait szintén régiónként határozzák meg: 230 tenge és 260 tenge között literenként.

Kapcsolódó írásaink

Erőszakos tüntetések rázzák meg Kazahsztánt

ĀA kazah elnök külföldi segítséget kért „terrorveszély” miatt - Rendkívüli állapotot rendeltek el az egész országban, a hadsereget is bevetik - Moszkva nyugalomra int, az EU aggódik