Külföld

Európa a tagállamoké, nem Brüsszelé

Az Európai Unió bővítése volt a téma a budapestinemzetközi konferencián, ahol több felszólaló is bírálta azt, hogy ez a folyamat holtpontra került

Párbeszéd Európa Jövőjéről: A bővítéspolitika a jövő kulcsa? című, Budapesten megrendezett konferencián szólaltak fel a magyar kormány miniszterei. A felszólalók szerint a balkáni országok uniós tagsága elkerülhetetlen a térség biztonságának érdekében.

Európa a tagállamoké, nem Brüsszelé
Várhelyi Olivér is felszólalt a budapesti nemzetközi konferencián
Fotó: MH/Török Péter

A nyugat-balkáni régió gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból az Európai Unióhoz tartozik, közösek a történelmi gyökerek, „egymástól függünk”. Erről Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős magyar tagja beszélt hétfőn egy budapesti nemzetközi konferencián. A Párbeszéd Európa Jövőjéről: A bővítéspolitika a jövő kulcsa? című rendezvényt, amely az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat része, az igazságügyi tárca és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet szervezésében tartották a Magyar Tudományos Akadémia épületében.

„A bővítési politika Európa stratégiai választása saját fejlődésére, ezért az unió jövője szempontjából is kulcsfontosságú, milyen együttműködést tudunk szomszédainkkal kialakítani” – hangsúlyozta a bővítési biztos. Várhelyi Olivér szerint az európai perspektíva a reformok, a konfliktusok utáni konszolidáció legnagyobb hajtóereje, ellenállóbb társadalmak kiépülését hozza magával a nyugat-balkáni régióban. Hozzátette, „az EU csak akkor válhat erősebbé, ha teljes mértékben integrálja a Nyugat-Balkánt. A biztonságot, a stabilitást és a jólétet csak Európa tudja itt hosszú távon biztosítani.”

Az eseményen felszólalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki úgy nyilatkozott, akkor lehet esély az Európai Unió ismételt megerősödésére, ha a hatáskörök döntő többsége tagállami kompetencia lesz a gazdasági, a migrációs és az egészségügyi válságkezelés területén. Kijelentette, hogy „az EU jövője a tagállamokban van, sokkal inkább, mint Brüsszelben”.

Ennek megfelelően szerinte a közösség akkor erősödhet meg ismét, ha maguk a tagállamok is újra erősek lesznek, ehhez pedig vissza kell kapniuk bizonyos kompetenciákat három olyan területen, amelyeken az elmúlt 15–20 évben jelentős válságok rázták meg a világot. Úgy vélekedett, hogy a pénzügyi-gazdasági válságra, a migrációs krízisre, illetve a koronavírus-járványra adott európai válaszok túlságosan ideológiai jellegűek voltak, és a demokratikus vita lehetősége korlátozott volt. Kiemelte, hogy az EU versenytársai ebben az időszakban meg tudták tartani, vagy jelentősen növelni tudták részesedésüket a világ gazdasági teljesítményéből.

A konferencia részvevői közt volt Varga Judit igazságügyi miniszter is, aki szerint Európának be kell látnia, hogy a Nyugat-Balkán földrajzilag, történelmileg és gazdaságilag is „az európai család” része. Úgy vélekedett, az EU-t több válság is sújtotta az elmúlt években, és Brüsszel ezekre nem mindig tudott megfelelő választ adni: túl gyakran döntöttek úgy, hogy a központosítás a válasz, anélkül, hogy körültekintően és őszintén konzultáltak volna az unió alapját képező tagállamokkal. A magyaroknak azonban mindig világos volt, hogy Európa igazi ereje a tagállamok sokszínűségében rejlik, nem pedig hamis utópiákban –hangsúlyozta a miniszter.

A külpolitika célja segíteni a határon túli magyarokat

A nemzetpolitika a külpolitika lelke, ezért a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolat alakításakor a kormány arra törekszik, hogy olyan együttműködés jöjjön létre, amely a magyar nemzeti közösségek élethelyzetét is javítja – fejtette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtti éves meghallgatásán. A tárcavezető kiemelte, idén eddig negyvenegy alkalommal egyeztetett a szomszédos országok külügyminisztereivel.

Mint mondta, nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar közösségeknek, hanem meg kell kérdezni őket, mire van szükségük. A miniszter ismertette a határon túli gazdaságfejlesztési program eredményeit: öt év alatt összesen több mint 185 milliárd forint támogatást nyújtottak határon túli magyar vállalkozásoknak. Hozzátette, folytatják a fejlesztési programokat.
(PZ)

Kapcsolódó írásaink