Külföld
Varga Judit: Az EU bővítése jelenti Európa jövőjének kulcsát
Mint mondta, a magyar kormány számára kiemelt jelentőséggel bír az EU bővítése. Európának be kell látnia, hogy a Nyugat-Balkán földrajzilag, történelmileg és gazdaságilag is „az európai család” része - emelte ki.
Varga Judit az Igazságügyi Minisztérium és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet által szervezett konferencián úgy vélekedett, hogy az EU-t több válság is sújtotta az elmúlt években, és Brüsszel ezekre nem mindig tudott megfelelő választ adni: túl gyakran döntöttek úgy, hogy a központosítás a válasz, anélkül, hogy körültekintően és őszintén konzultáltak volna az unió alapját képező tagállamokkal.
A magyaroknak azonban mindig világos volt, hogy Európa igazi ereje a tagállamok sokszínűségekben rejlik, nem pedig hamis utópiákban - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: a különböző nemzeti alkotmányos identitások nélkül nincs Európai Unió sem.
Európának ezért vissza kellene térnie a józan ész útjára, és be kellene látnia, hogy az erős tagállamok nem a probléma, hanem a megoldás részét képezik - jegyezte meg.
Varga Judit szavai szerint Brüsszelnek fel kell hagynia a tagállamok elidegenítéséhez vezető gyakorlatával, emellett „eljött végre az ideje, hogy új országokat is üdvözöljünk a közösségünkben és erősebb nemzeteken álló, erősebb EU-t építsünk fel”.
Mint felidézte, a közép-európai országok már megtapasztalták, hogy „a csatlakozás útja néha göröngyös”.
A „túlburjánzó” brüsszeli bürokrácia képes néha kiemelt folyamatokat lassítani, a Juncker-bizottság idején ráadásul a politikai akarat is hiányzott az új tagok felvételére - jegyezte meg a miniszter, hozzáfűzve azonban: örömteli fejlemény, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása a von der Leyen-bizottság prioritásává vált.
Magyarország mindig elkötelezett támogatója volt az EU bővítésének, ennek kiváló példája a Horvátország csatlakozásáról szóló tárgyalás, amelynek lezárására éppen a 2011-es magyar EU-elnökség alatt került sor. Magyarország emellett a Nemzetközi Visegrádi Alapon keresztül számos projektet támogat a nyugat-balkáni térségben - emlékeztetett.
Varga Judit kiemelte azt is, hogy 2019-től Várhelyi Olivér személyében magyar biztos felel az unió bővítéséért és szomszédságpolitikájáért, az ő elszántsága és szakértelme pedig garancia arra, hogy az EU valóban nyitott marad nyugat-balkáni partnerei felé.
Hitelessége megőrzése érdekében az uniónak be kellene végre tartania korábbi ígéreteit - közölte a miniszter.
Mint hozzátette, Magyarország számára nem kérdés, hogy az EU-nak el kellene ismernie a tagjelölt országok erőfeszítéseit, és végre teljesítenie kellene a csatlakozási folyamat továbbvitelével kapcsolatos kötelezettségeit.
Ebben Magyarország álláspontja egyértelmű; az Európa jövőjéről szóló beszédében Orbán Viktor miniszterelnök is külön hangsúlyt fektetett a bővítéspolitikára - idézte fel.
A miniszter elmondása szerint Albániával és Észak-Macedóniával haladéktalanul meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, és még az év végéig hasonló egyeztetésekre van szükség Szerbiával és Montenegróval.
Ahogy azt a magyar kormány is kiemelte, az EU-nak nagyobb érdeke fűződik Szerbia tagságához, mint magának Szerbiának, ezért az országot mihamarabb fel kell venni az EU-ba - jelentette ki Varga Judit.
Várhelyi Olivér: Az EU és a Nyugat-Balkán összetartozik
A nyugat-balkáni régió gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból az Európai Unióhoz (EU) tartozik, közösek a történelmi gyökerek, „egymástól függünk”. Erről Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős magyar tagja beszélt a konferencián, kiemelve: a bővítési politika Európa stratégiai választása saját fejlődésére, ezért az unió jövője szempontjából is kulcsfontosságú, milyen együttműködést tudunk szomszédainkkal kialakítani.
Várhelyi Olivér szerint az európai perspektíva a reformok, a konfliktusok utáni konszolidáció legnagyobb hajtóereje, ellenállóbb és erősebb társadalmak kiépülését hozza magával a nyugat-balkáni régióban. Hozzátette: az európai út hosszú távon gazdasági, társadalmi jólétet eredményez.
„Az EU csak akkor válhat erősebbé, ha teljes mértékben integrálja a Nyugat-Balkánt. A biztonságot, a stabilitást és a jólétet csak Európa tudja itt hosszú távon biztosítani. A Magyarország uniós csatlakozásakor, 2004-ben megfogalmazott kritériumok ma is érvényesek, ugyanakkor szükség volt arra, hogy az új Európai Bizottság prioritásként határozza meg a bővítést, mert a folyamatot ki kellett mozdítani a holtpontról” - fogalmazott Várhelyi Olivér.
A magyar biztos kiemelte, hogy négy alapelv lefektetésével sikerült visszaszerezni a nyugat-balkáni térség országaiban az EU-csatlakozás támogatását, ami tavaly lehetővé tette, hogy egyes tárgyalási fejezetekben felgyorsuljanak az egyeztetések.
„Meghatároztunk egy gazdasági és fejlesztési tervet is, amely mintegy 30 milliárd eurónyi beruhást visz a nyugat-balkáni régióba, ami egyharmada a teljes régió GDP-jének. Azt reméljük, hogy a beruházásokból további GDP-egyharmad realizálódik” - mondta.
Mint elhangzott, a zászlóshajóprojektek közé tartozik az energiaipar, a közlekedés, a zöldebb energiaforrások megteremtése, a széles sávú, nagy teljesítményű hálózatok építése.
A biztos megjegyezte, hogy a régió hat országa közös piac létrehozását vállalta az EU felé tavaly novemberben. A régió felé meghatározott járványcsomag 3,3 milliárd euró értékű, az unió 3,3 millió adag vakcinát is biztosított a Nyugat-Balkánon élők számára.
„A Nyugat-Balkánnak a csatlakozás felgyorsítása érdekében tovább reformokat kell megvalósítania, elsősorban az emberi és kisebbségi jogok érvényesítése, a működő piacgazdaság tekintetében” - mondta végül Várhelyi Olivér.
A konferencia felszólalói között szerepel mások mellett Jadranka Joksimovic szerb európai integrációs miniszter, Deli Andor vajdasági európai parlamenti képviselő és Gasper Dovzan szlovén külügyi államtitkár.
Szijjártó: Az Európai Unió csak akkor lehet erős, ha a tagállamok visszakapnak bizonyos kompetenciákat
Akkor lehet esély az Európai Unió ismételt megerősödésére, ha a hatáskörök döntő többsége tagállami kompetencia lesz a gazdasági, a migrációs és az egészségügyi válságkezelés területén - mondta a tanácskozáson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető arról beszélt, hogy „az EU jövője a tagállamokban van, sokkal inkább, mint Brüsszelben”. Ennek megfelelően szerinte a közösség akkor erősödhet meg ismét, ha maguk a tagállamok is újra erősek lesznek, ehhez pedig vissza kell kapniuk bizonyos kompetenciákat három olyan területen, amelyekben az elmúlt 15-20 évben jelentős válságok rázták meg a világot.
Úgy vélekedett, hogy a pénzügyi-gazdasági válságra, a migrációs krízisre, illetve a koronavírus-járványra adott európai válaszok túlságosan ideológiai jellegűek voltak, és a demokratikus vita lehetősége korlátozott volt.
Kiemelte, hogy az EU versenytársai ebben az időszakban meg tudták tartani vagy jelentősen növelni tudták részesedésüket a világ gazdasági teljesítményéből. Emellett ráadásul olyan „kommunisztikus javaslatok” is sértik a versenyképességet, mint az atomenergia negatív diszkriminációja, a közép-európai szállítmányozási cégeket hátrányba hozó mobilitási csomag vagy az adóharmonizációs törekvések.
Mint mondta, a tagállamok közötti gazdasági verseny ellehetetlenítése a külső versenyképességet is rontja, Magyarország pedig minden ellentétes irányú törekvés ellenére folytatni fogja az adócsökkentéseket és a beruházásösztönzést.
Szijjártó Péter ezt követően arról beszélt, hogy a brüsszeli migrációs politika „totális kudarcot vallott”, amit jól mutat, hogy a kontinens egyszerre három irányból is bevándorlási nyomás alatt áll. „Más kérdés, hogy nem ez volt-e a céljuk. Hogy minél nagyobb nyomás alatt legyünk, minél több migráns jöjjön Európába” - fogalmazott.
Szavai szerint az Európai Bizottság „mindent támogat, ami a migrációt növeli, és semmit sem támogat, ami megállítaná”. Hozzátette, az illegális bevándorlást csak a tagállamok képesek megállítani, márpedig erre nagy szükség lenne, ugyanis az napjainkban már nem csak biztonsági és civilizációs, hanem egészségügyi kockázatokat is hordoz magában.
Ennek kapcsán kitért a világjárványra is, amely - mint mondta - rámutatott, hogy „amikor valódi vezetői döntések szükségesek, akkor az intézmények kudarcot vallottak”, és a hatékony válaszlépések nemzeti, kormányközi alapon születettek. Ez adta a magyar válságkezelés sikerét is - húzta alá.
A miniszter végezetül a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsítását sürgette, ami szerinte kulcsfontosságú az EU megerősödésének szempontjából is, különösen miután a közösség nemrég elvesztette az Egyesült Királyságot.
Rámutatott, hogy egyes kollégái gyakran panaszkodnak arra, hogy külső szereplők, például Oroszország vagy Törökország befolyásszerzésre törekszenek a régióban, de eközben nem haladnak a csatlakozási tárgyalások. „A geopolitikában nincsen vákuum. Ha mi nem integráljuk a térséget, akkor más fogja, és nekünk csak a siránkozás marad” - közölte.
