Külföld
Putyin: Kénytelenek leszünk hasonló választ adni a NATO fenyegetésére
Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy miért kellett a NATO-t keleti irányba bővíteni, amikor a Nyugat és Oroszország kapcsolatai a 90-es évek közepén „csaknem szövetségesiek” voltak. Rámutatott, hogy a NATO katonai struktúrája Moszkva ismételt kérései és figyelmeztetése ellenére megközelítette az orosz határokat. Putyin szerint a lengyel és a román területen felállított MK-41-es rakétavédelmi rakétaindító állások Tomahawk csapásmérő rendszerrel is felszerelhetők. „Ez fenyegetést jelent számunkra, ez nyilvánvaló tény” - mondta.
Az orosz elnök szerint a hiperszonikus fegyver kifejlesztése kényszerű válasz volt erre. Kifejezte reményét, hogy Nyugaton a józan ész és a felelősségtudat kerekedik felül annak érdekében, hogy ne lépjék át a „vörös vonalakat” (Oroszország alapvető nemzeti érdekeinek határát). Mint mondta, ilyen lépés lehet a csapásmérő eszközök Ukrajnába telepítése. „És mi mit tegyünk? Akkor kénytelen leszünk valami hasonlót létrehozni azzal szemben, aki bennünket fenyeget. És ezt már most meg tudjuk tenni” - mondta.
Kitért rá, hogy az orosz haditengerészetnél a jövő év elején hadrendbe állítják a Cirkon hiperszonikus manőverező repülőgépet. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a NATO nagyszabású hadgyakorlatokat tart az orosz határok közelében. Arra a kérdésre válaszolva, hogy reális lehetőség-e az orosz csapatok Ukrajnába vezénylése, azt mondta, hogy ilyen kockázatról már az év elején is beszéltek, „de mint látjuk, ez nem történt meg”.
„Nem arról van szó, hogy küldünk-e csapatokat vagy nem küldünk, harcolunk-e vagy nem harcolunk. Arról van szó, hogyan építsünk ki olyan kapcsolatokat, hogy valamennyi nemzetközi szereplő számára méltányosabb, fenntarthatóbb fejlődést teremtsünk és figyelembe vegyük biztonsági érdekeiket” - hangoztatta.
Putyin szerint, ha majd mindenki őszintén törekszik erre, „senki sem érez majd fenyegetést”. Ugyanakkor rámutatott, hogy a Donyec-medence szakadár köztársaságai lakói számára folyamatos fenyegetést jelent a területük közelében zajló csapatmozgás.
Oroszország számára elfogadhatatlannak minősítette az ausztrál-brit-amerikai katonai szövetség létrehozását. Emlékeztetett rá, Moszkva egységes biztonsági rendszer megteremtésére törekszik, amely számításba venné a nemzetközi párbeszéd minden részvevőjének érdekeit.
Lehetségesnek nevezte az orosz-kínai együttműködés harmadik országokra történő kiterjesztését, mert szerinte a két országnak „nagyjából egyforma” a megközelítése és az elvi hozzáállása. Támogatásáról biztosította Peking Egy övezet, egy út projektjét.
Leszögezte, hogy Oroszország Kínával történő kapcsolatépítését a saját, nem pedig harmadik országok érdekei fogják vezérelni. Úgy vélekedett, hogy Peking ugyanígy viszonyul Moszkvához. Putyin szerint Oroszország nem fél a kínai katonai potenciál növekedésétől. Megerősítette, hogy részt szándékozik venni a Kínában megrendezendő téli olimpiai játékok megnyitóján.
Az orosz vezető tragikusnak nevezte Afganisztán nyugati megszállása és az „arab tavasz” következményeit. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy egyes nyugati országok szinte semmilyen tanulságot nem vontak le az afganisztáni kudarcukból és az ottanihoz hasonló módon lépnek fel a Közel-Keleten és Afrikában.
Stoltenberg: Oroszország magas árat fog fizetni, ha erőszakot alkalmaz Ukrajnával szemben
Oroszország „magas árat” fizethet, ha ismét katonai erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen, megsértve az ország függetlenségét és területi egységét - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Rigában, a NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve. Jens Stoltenberg hangsúlyozta: az elmúlt években a Nyugat megmutatta, hogy képes reagálni Oroszország katonai fellépéseire.
Szavai szerint a válaszlépésekre különböző lehetőségek vannak, az Ukrajnát támogató nemzetközi közösség képes súlyos gazdasági, pénzügyi és politikai szankciókat alkalmazni Moszkvával szemben.
„Az a tény, hogy növeltük jelenlétünket, mind a Fekete-tenger, mind a balti államok térségében, szintén közvetlen reakció a korábbi orosz katonai beavatkozásra Ukrajnában” - fogalmazott.
Kijelentette: Ukrajna nagyra becsült partnere a NATO-nak, a katonai szövetség politikai és gyakorlati támogatást nyújthat az országnak. Kifejtette, a NATO képzést és katonai kiképzést biztosíthat az ukrán hadseregnek, illetve támogathatja a kapacitásbővítését. Megjegyezte: fontos különbséget tenni Ukrajna és a balti országok között, amelyek a NATO tagjaként a szövetség többi országával kölcsönös védelmi garanciákat élveznek.
Rigában a kedden kezdődött tanácskozáson a külügyminiszterek megvitatják Stoltenberg javaslatait a NATO misszióira és a modern biztonsági kihívásokhoz történő alkalmazkodást meghatározó, úgynevezett stratégiai koncepcióra vonatkozóan. A legutóbbi stratégiai koncepciót 2010-ben fogadták el, és abban a dokumentumban nem szerepelt a Kína és az éghajlatváltozás jelentette kihívás.
Szijjártó: Magyarország nem érdekelt egy újabb hidegháború kialakulásában
Szintén a rigai tanácskozásra érkezvén Szijjártó Péter külügyminiszter leszögezte: Magyarország semmiképp nem érdekelt egy újabb hidegháború vagy akár csak egy újabb hidegháborús pszichózis kialakulásában, a problémákat párbeszéd útján kell megoldani Kelet és Nyugat között - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Rigában. A miniszter hozzátette, hogy ez súlyosan sértené hazánk nemzetbiztonsági érdekeit.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy „Magyarország közép-európai országként világosan megértette a történelem leckéjét”, miszerint a térségnek „mindig az a jó, ha Nyugat és Kelet között értelmes és tiszteletteljes párbeszéd zajlik”.
Mint közölte, ennek hiánya, a konfliktus mindig veszélyes helyzeteket szül Közép-Európa számára. A magyar kormány ezért minden olyan kezdeményezést támogat a NATO-ban és az Európai Unióban, amelyek célja újabb kommunikációs csatornák megnyitása Kelet és Nyugat között.
„A problémákat párbeszéd útján, a diplomáciai csatornákon keresztül kellene megoldani” - mondta. Szijjártó Péter kiemelte, hogy Oroszországot ebben a régióban realitásként kell kezelni, és meg kell érteni, hogy Európában, különösen annak középső részén bizonyos kérdésekben együtt kell működni Moszkvával. Erre példaként említette az energiaellátást, amelynek terén az együttműködés hiánya szerinte rendkívül nehéz helyzetet eredményezne. „Tudjuk, hogy politikai nyilatkozatokkal házakat, lakásokat fűteni nem lehet, egyelőre csak földgázzal alapvetően” - húzta alá.
Végezetül pedig leszögezte, hogy Magyarország természetesen megérti azon államokat is, amelyek „történelmük folytán vagy földrajzi elhelyezkedésük miatt Oroszországra fenyegetésként tekintenek”. Magyarország mivel szövetségesként tekint rájuk, és ennek megfelelően is jár el, így a magyar honvédség immár kétszer részt vett a balti országok légterének ellenőrzésében, és erre a jövő év szeptembere és decembere között ismét sor fog kerülni. Ekkor mintegy száz magyar katona és négy vadászgép vesz majd részt a térség légterének biztosításában - tájékoztatott.
Lukasenka a Krímbe készül, elismerve a félsziget orosz elcsatolását
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Vlagyimir Putyin meghívására a Krímbe készül hivatalos látogatásra.
Látogatása egyet jelent majd az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget feletti orosz fennhatóság elismerésével, az ENSZ-tagállamok túlnyomó többségével szemben.
„Ha már én, az elnök oda (a Krímbe) érkezem, az orosz elnökkel együtt, akkor hallgasson ide, ez mi más lenne, mint elismerés. Ez le van vajazva, ahogyan Oroszországban mondják” - fogalmazott újságíróknak Lukasenka.
Szerinte közte és Putyin között nem kérdés, hogy ő a Krímet orosz területnek tekinti. Oroszország 2014 márciusában kebelezte be a Krím-félszigetet, miután katonai intervenciót hajtott végre, és népszavazást írt ki, amelynek a törvényességét sem Ukrajna, sem a nyugati nagyhatalmak nem ismerték el.
„Tudtuk, hogy a Krím de facto orosz volt. A népszavazás után a Krím jog szerint is orosz lett” - hangoztatta a fehérorosz elnök az interjúban. A hivatalos látogatás időpontjáról Lukasenka nem beszélt, mondván, hogy a Kreml döntésére vár.
Lukasenka 2021 júniusában jelentette be, hogy Moszkva és Minszk a Krímbe tartó légijáratok bevezetésén dolgozik. A bejelentés azután hangzott el, hogy Ukrajna lezárta légterét a fehérorosz repülőgépek előtt, miután május 23-án a fehérorosz hatóságok eltérítették a Ryanair légitársaság Athén-Vilnius járatát, amelyen Raman Prataszevics ellenzéki újságíró utazott.
Az interjúban a fehérorosz elnök azt is közölte, hogy atomfegyvereket fog kérni Vlagyimir Putyintól, amennyiben a NATO ilyen fegyverrendszereket vonultat fel a szomszédos Lengyelország területén.
Készek vagyunk visszatelepíteni Fehéroroszország területére az atomfegyvereket - mondta Lukasenka Jan Stoltenberg NATO-főtitkárnak az atomfegyverek észak-atlanti szövetségen belüli megosztásával kapcsolatos, november 19-i kijelentésére reagálva.
A fehérorosz elnök kijelentette, hogy országa megpróbálja az év végéig megoldani a lengyel határon kialakult migránsválságot. Mint mondta, erről Angela Merkel német ügyvezető kancellárral is beszélt, aki kérte tőle a probléma megoldását és a bevándorlók hazatelepítését.
Lukasenka korábban azt is közölte, hogy egyeztetett Merkellel a migránsválság európai szintű megtárgyalásáról, ezt az állítását azonban Berlin cáfolta.
A fehérorosz elnök a keddi interjúban közölte, hogy felkérik a közép-keleti országok vízummal érkezett, szállodákban tartózkodó állampolgárait, hogy térjenek haza. Mint mondta, eddig mintegy ezren utaztak vissza a hazájukba.
A fehérorosz-lengyel határon több ezer bevándorló táborozik abban a reményben, hogy átjut az Európai Unió területére. Az EU azzal vádolja Lukasenka rendszerét, hogy szervezetten irányította a migránsokat az Unió határára, megtorlásként a tavalyi választások utáni tiltakozások elfojtása miatt elrendelt nyugati szankciókra. Lukasenka ezt tagadja.
