Külföld
Súlyos energiaválság Nyugat-Európában
Elhibázott energiapolitika Nyugat-Európában
A Nyugat-Európában tapasztalható energiaválság kialakulásához alapvetően több tényező vezetett, azonban a jelenlegi súlyos helyzethez kétségtelenül hozzájárult, hogy az egyes országok több szempontból is elhibázott energiapolitikát folytattak az elmúlt években- derül ki az elemzésből.
A 2015-ös párizsi klímaegyezményt követően a világ több országa tett ígéretet a széndioxidkibocsátás csökkentésére, az ezzel kapcsolatban meghozott intézkedések azonban számos esetben átgondolatlan lépésekkel párosultak. Így volt ez több nyugat-európai ország esetében is, ahol a fosszilis energiahordozókat szinte egyik napról a másikra próbálták meg kiváltani a megújuló energiát termelő szél- és naperőművekkel, ami az egyre növekvő energiaigénnyel párhuzamosan, fokozatosan eredményezte az egyes országok energiatartalékainak csökkenését. Az ebből fakadó negatív hatást végül több olyan tényező is tovább ösztönözte, amik viszonylag rövid idő alatt, egymást felerősítve tudták előidézni a Nyugat-Európában jelenleg zajló energiaválságot - tették hozzá.
Ilyen tényező volt többek között a koronavírus-járvánnyal párhuzamosan kialakult gazdasági válság, ami alatt a termelés csökkenése miatt bekövetkezett energiaigény visszaesése több országban is a tárolók telítettségének további redukálását eredményezte. Ennek következtében a 2021-ben bekövetkezett gazdasági „visszapattanás” és az ezzel párhuzamosan, hirtelen megnövekedett fogyasztás miatt mára több országban is energiaválságról beszélhetünk Nyugat-Európában, ami a téli fűtésszezon közeledtével akár ellátásbeli kockázatokat is eredményezhet a következő hónapokban. Mindez a kontinens gazdasági teljesítményét is negatívan befolyásolhatja, a kialakult helyzetet ráadásul az Európai Unió által javasolt klímavédelmi csomag is tovább súlyosbíthatja, aminek értelmében az ipari szereplőket érintő adók mellett, a tagállamok lakosságára is plusz terheket vetnének ki a jövőben - írja a XXI. Század Intézet.
Mindez azt jelenti, hogy Brüsszel az egyre gyakrabban napirenden lévő „zöldadót” a szennyezésért felelős nagyvállalatok helyett a családokkal fizettetné meg. Egy ilyen adónem bevezetése azonban amellett, hogy további jelentős áremelkedést eredményezne a háztartások rezsiköltségeiben (Magyarország esetében például mintegy 45 százalékkal nőnének az energiaárak), az egyes országok eladósítása mellett komoly munkanélküliséget is eredményezne a tagállamokban, aminek negatív hatásai uniós szinten is megmutatkoznának.
Egekbe szökő árak Németországban
A kontinenst sújtó energiaválság és az ezzel párhuzamos áremelkedés negatív következményei azonban már most is jól láthatóak. Az Európai Bizottság adatai szerint 2021 első felében 16 tagállamban emelkedett meg a villamosenergia ára 2020 azonos időszakához képest. A tagállamok közül a legnagyobb áremelkedés Németországban volt tapasztalható, míg uniós szinten a legolcsóbban jelenleg Magyarországon juthatnak az emberek elektromos áramhoz.
A Németországot sújtó energiaválságban az alternatív energiaforrások erőltetése mellett, kétségkívül hatalmas szerepe van a zöldbaloldal által átideologizált atomerőműellenességnek, aminek következtében több szempontból is elhibázott energiapolitikát folytatott az ország az elmúlt évtizedben. Jól mutatja ezt, hogy 2010 és 2020 között az országban a duplájára emelkedett a villamosenergia kilowattóránkénti átlagára, aminek következtében a németek már évek óta „második bérleti díjként” hivatkoznak a jelenségre. A Tagesschau hírcsatorna beszámolója szerint ráadásul az áram díja évről-évre rekordmagasságokat dönt, a helyzet pedig már odáig eszkalálódott, hogy egy átlagos háztartás évente több mint 550 ezer forintnak megfelelő összeget kénytelen fizetni az áramért. A folyamatos áremelkedést a Verivox összehasonlító portál 2021. októberi elemzése is megerősíti, amiből kiderül, hogy egy átlagos német háztartás összes energiaköltsége 2021-ben több mint 1,6 millió forintnak felel meg, ami körülbelül 400 ezer forinttal haladja meg a 2020-as, 1,2 millió forintos értéket.
Hasonló problémákkal küzd azonban az ország a gázfogyasztás területén is, amelyhez jelentősen hozzájárult, hogy a keresletnövekedés drasztikus mértéke miatt az ország gázkészleteit elkezdték felhasználni ahelyett, hogy azt télre tárolták volna. Ennek következtében a németországi gáztárolók rekord alacsony, mindössze 68 százalékos telítettséggel rendelkeznek. Mindezek miatt Németország szűkös földgázkészlettel vág neki az idei télnek. A kialakult helyzet súlyosságát jelzi, hogy azzal kapcsolatban Andreas Löschel német közgazdász, a Münsteri Alkalmazott Gazdaságkutatási Központ igazgatója is úgy nyilatkozott, hogy messzemenő következményei lehetnek Németországban a gázárak további növekedésének, amennyiben az országnak a piacról kellene pótolnia a kiesett készleteket.
Eközben Magyarországon a több éve folytatott pragmatikus és következetes rezsipolitikának köszönhetően szinte semmit nem érezni az Európát sújtó energiaválságból, ráadásul az ország a klímaváltozás negatív hatásai ellen folytatott küzdelemben is jobban teljesít a legtöbb uniós tagállamnál.
