Fehéroroszország hazatoloncolja a migránsokat

„Aktív munka folyik ezen a téren, hogy meggyőzzük az embereket, térjenek haza. De senki sem akar visszamenni” - mondta Lukasenka, akit a BelTa állami hírügynökség idézett.

Az államfő arról is beszélt, országa nem akarja, hogy a Lengyelországgal közös határon kialakult migránsválság „konfliktussá” fajuljon.

„Nem akarunk semmilyen konfliktust az államhatárunkon. Ez teljesen káros számunkra” - hangoztatta.

 Az Európai Unió (EU) tagországainak külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben a Fehéroroszország elleni szankciók kiterjesztéséről tárgyalnak. A mostani feszültséget azok a lépések idézték elő, amelyeket a fehérorosz vezetés tett megtorlásul az ellenzék elleni fellépés után elrendelt korábbi uniós szankciókért.

Lukasenka kijelentette: „Készen állunk arra, (...) hogy felültessük a (migránsokat) a repülőgépekre, amelyek hazaviszik őket”. Hozzátette: ezek az emberek nem akarnak visszamenni. „Egyértelmű, hogy nincs hová visszamenniük, nincs otthonuk, és nincs mivel etetniük a gyerekeiket” - állította.

Minszk hajlandó arra is, hogy a közel-keletieket Németországba vigye, ha az ország befogadja őket. A fehérorosz elnök egy erre vonatkozó javaslatra hivatkozott, amely szerinte a müncheni önkormányzattól érkezett.

Az államfő arról is beszélt, országa nem akarja, hogy a Lengyelországgal közös határon kialakult migránsválság „konfliktussá” fajuljon. „Nem akarunk semmilyen konfliktust az államhatárunkon. Ez teljesen káros lenne számunkra” - mondta, egyben azzal vádolta Lengyelországot, hogy „belső problémái” és az uniós partnereivel fennálló feszültségek miatt „szüksége van” erre a válságra.

Az EU azzal vádolja Minszket, hogy vízumkiadással és repülőjáratok bérlésével szervezi a lengyel és litván határok felé irányuló migrációt, különösen Irakból, bosszúból a Lukasenka rezsimje ellen az ellenzékiek brutális elnyomása után tavaly bevezetett nyugati szankciókért.

Heiko Maas, a német diplomácia vezetője ezzel kapcsolatban megerősítette, hogy az EU hétfőtől szigorítja a szankciókat.

Lukasenka tagadta, hogy megrendezték volna a migrációs válságot. Mint kifejtette, „soha nem tettünk ilyet, és nem is áll szándékunkban ilyet cselekedni”. Ezzel együtt figyelmeztette is az Európai Uniót: „Szankciókkal akarnak megijeszteni minket, azt hiszik, hogy tréfálok, de szó sincs erről, meg fogjuk védeni magunkat” - mondta.

Egy nappal korábban külügyminisztere, Uladzimir Makej hangsúlyozta, hogy a Minszk ellen irányuló büntetőintézkedések „kontraproduktívak” lennének.

A fehérorosz elnök korábban azt is kijelentette, hogy kész megszakítani az országán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzitot, de Moszkva, Minszk szövetségese ennek esélyét csekélynek tartotta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor azt mondta az európaiaknak, hogy a válság megoldása érdekében folytassanak párbeszédet a fehéroroszokkal. A Kreml visszautasította Varsó azon vádjait is, hogy Moszkva a migrációs válság szponzora, az egyre növekvő orosz-nyugati feszültségek hátterében.

Hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ismét tévesnek nevezte, hogy a válságért teljes egészében Minszk lenne a felelős.

Varsó nem hajlandó átengedni a határán táborozó több ezer migránst, és nagy erőket vetett be ennek megakadályozására. Ennek ellenére az érkező csoportok rendszeresen átlépik a határt, de gyakran letartóztatják őket, és sokakat visszaküldenek Fehéroroszországba.
 

Egy hatvanfős migránscsoport megpróbált áttörni a fehérorosz-lengyel határon hétfőre virradóra, a lengyel határőrség azonban megakadályozta a kísérletet - közölte a határőrség szóvivője. A válság miatt Varsó, Vilnius és Riga fontolóra vette, hogy javasolja a NATO-alapszerződés 4., a tagállamok konzultációjáról szóló cikkelyének alkalmazását.

A határsértési kísérletet a lengyel-fehérorosz határ középső szakaszán, Polowce település közelében hajtották végre. A migránsok egy része köveket dobált a lengyel határőrök felé - mondta el a PAP hírügynökségnek a szóvivő.

Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője egy hétfő reggeli rádióinterjúban viszonylag nyugodtnak minősítette az éjszakai határhelyzetet. „Történtek bizonyos próbálkozások, valamint különféle provokációk, de ezek nem különböznek attól, ami az utóbbi hetekben zajlik” - tette hozzá. Viszont nem került sor olyan nagyobb ostromra, amelynek előjeleiről a sajtó előző nap beszámolt.

Megemlítette, hogy a lengyel hatóságok mellett a berlini diplomácia is cáfolta vasárnap azt a - beszámolók szerint a migránsok körében terjedő - hírt, mely szerint német buszokat küldenének értük Lengyelország keleti határához.

Az álhírt Zaryn a határra nehezedő nyomás fokozására tett fehérorosz kísérletnek minősítette. Elmondta: jelenleg több mint négyezerre becsülhető a lengyel-fehérorosz határ mentén tartózkodó migránsok száma. A fehéroroszok az egész közös határszakaszra kiterjesztik a válsághelyzetet, mégpedig azért, hogy több helyszínen lehessen szervezni tömeges határátkelési kísérleteket - tette hozzá.

Pár napon belül életbe léphetnek az új európai uniós szankciók Fehéroroszország ellen, minden eszközt felhasználunk, hogy a rezsim felhagyjon a saját népe és az európaiak elleni támadásokkal - jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozást követő hétfői sajtótájékoztatón.

Mint mondta, a külügyminiszterek megegyeztek, hogy „kiterjesztik az uniós büntetésintézkedéseket: jelentős számú személyt és szervezetet érintenének, akik és amelyek kihasználják a sérülékeny helyzetben lévő migránsokat és megkönnyítik illegális határátlépéseiket az EU-határokon”.

Borrell hangsúlyozta: a harmadik országokból az EU-ba való belépés csak törvényes úton lehetséges, azoknak, akik megfelelnek az uniós követelményeknek, tehát rendelkeznek vízummal vagy jogosultak a nemzetközi védelemre.

„Uniós delegációink a harmadik országokban kimerítően tájékoztatnak arról, hogy az út az unióba nem Fehéroroszországon keresztül vezet, mindenki, aki mást mond, az dezinformációt terjeszt” - húzta alá. Hozzátette: az összes olyan migránsnak, aki nem jogosult a menekültstátuszra, vissza kell térnie hazájába, ugyanakkor azoknak, akik a fehérorosz vezetés csapdájába estek, humanitárius segítséget kell nyújtani.

A főképviselő felhívta a figyelmet, hogy a migránsválságot mesterségesen szította a minszki vezetés, ugyanakkor ez nem fogja elvonni az EU figyelmét azokról az emberi jogi jogsértésekről, amelyek a fehérorosz földön mennek továbbra is végbe. Véleménye szerint az EU és Fehéroroszország közötti párbeszéd visszaállításhoz nem lesz elég az, „ha az Aljakszandr Lukasenka vezette rezsim felhagy a hibrid támadássokkal”. „Fehéréroszországnak véget kell vetnie a saját lakossága és mások országok állampolgárai ellen elkövetett emberi jogi jogsértéseknek - nyomatékosította.

Borrell arra az újságírói kérdésre válaszolva, miszerint lehet-e összefüggés az orosz csapatok ukrán határon tapasztalható erősödő koncentrációja és a fehérorosz vezetés által létrehozott migránsválság között, azt válaszolta: ”Fehéroroszország nem tesz semmit Moszkva támogatása nélkül, még akkor sem, ha ezt az orosz vezetés tagadja„.