Külföld

Az EU szankciók bevezetéséről dönt Fehéroroszországgal szemben

Az európai uniós tagországok külügyminiszterei újabb, célzott szankciók bevezetéséről döntenek hétfőn azokkal a fehérorosz tisztviselőkkel szemben, akik felelősek a kelet-európai ország határán kialakult migrációs válságért - közölte Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek ülését megelőzően.

Az EU szankciók bevezetéséről dönt Fehéroroszországgal szemben
Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Luxembourgban, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozásán
Fotó: JOHANNA GERON / POOL / AFP

Josep Borrell az ülésre érkezve kijelentette: az Európai Unió kiszélesíti a Fehéroroszországgal szemben hozott megszorító intézkedések keretét, hogy lehetővé tegye mindazok szankcionálását - köztük légitársaságokét, utazási irodákét és képviselőikét -, akik felelősek a migránsok utaztatásáért Fehéroroszország és az Európai Unió közös határára.

Az EU a minszki hibrid támadásra válaszul újabb szankciókat tett lehetővé Fehéroroszország ellen
 

Kibővítette büntetőintézkedéseinek rendszerét az Európai Unió a Fehéroroszországgal közös határán kialakult helyzet miatt. Az intézkedés célja, hogy az EU reagálni tudjon arra, hogy Minszk hibrid támadásként migránsokat használ politikai céljainak elérésére - közölte az uniós tagországok kormányait tömörítő Tanács hétfőn Brüsszelben, az EU-tagországok külügyminiszterek találkozójához kapcsolódva.

A szankciórendszer kiszélesítése egyebek között célzott megszorító intézkedések meghozatalát teszi lehetővé olyan emberekkel és szervezetekkel szemben, akik és amelyek felelősek a fehérorosz rezsim tevékenységeiért, vagy hozzájárulnak ahhoz, hogy a migránsok számára megkönnyítsék az Európai Unió külső határainak illegális átlépését.

Az uniós szankciók jelenleg 166 emberre és 15 szervezetre terjednek ki. Közéjük tartozik Aljakszandr Lukasenka elnök, fia, Viktor Lukasenka nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint a fehérorosz vezetés és a kormány több tagja, az igazságszolgáltatási rendszer magas rangú képviselői és számos gazdasági szereplő. A jegyzékbe vettekkel szemben hozott intézkedések közé uniós beutazási tilalom és az EU területén tárolt vagyonuk befagyasztása tartozik.

A helyzet elfogadhatatlan, a migrációs beáramlást ellenőrzés alatt kell tartani, le kell állítani a migránsokat szállító repülőjáratokat, és fenntartható megoldást kell találni a kialakuló humanitárius válságra - tette hozzá.

A főképviselő hangsúlyozta: szankciók bevezetése mindig hatékony, ugyanis hatással van az érintettek szabad mozgására és jólétére. Katonai eszkalációra az unió nem számít - mondta. Az EU feladata a humanitárius segítségnyújtás és az unió ellen indított hibrid támadás elhárítása - közölte.

Az unió keleti partnerségéhez tartozó országok - Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Georgia, Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna - külügyminisztereivel tervezett megbeszéléssel kapcsolatban azt mondta, az együttműködés egyre inkább felértékelődik ezekkel az országokkal. Kivéve Fehéroroszországgal, amelynek képviselője nem lesz jelen a hétfői ülésen - közölte. Az EU egyre nagyobb figyelmet szentel a keleti partnerországokkal fenntartott kapcsolatokra, a régió helyzete ugyanis egyre összetettebbé válik - tette hozzá Borrell.

Várhelyi Olivér, a bővítésért és a szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a tanácskozásra érkezve kijelentette: az EU elítéli, hogy a fehérorosz hatóságok „fegyverként” használják a migránsokat az unióval szemben, ami az összes tagállamra veszélyt jelent. Felszólította a minszki vezetést a feszült helyzet azonnali enyhítésére, és megerősítette: a tagországok külügyminiszterei további szankciókat hagynak jóvá a fehérorosz hatóságokkal szemben.

Elmondta, a hétfői tárgyaláson a külügyminiszterek áttekintik a nyugat-balkáni országgokkal fenntartott uniós kapcsolatokat, és arról is egyeztetnek, hogy az EU miként tudná összehangolni külpolitikai törekvéseit az érintett az államokkal. Bejelentette, hogy a csatlakozási tárgyalások keretében még ebben az évben sor kerül az első kormányközi konferenciára Észak-Macedóniával és Albániával, december közepén pedig csúcstalálkozót tartanak a keleti partnerség országainak vezetőivel. Várhelyi Olivér végezetül reményét fejezte ki, hogy az EU hatékonyan tud segíteni a keleti partnerországok koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülésében, aminek párhuzamosan kell történnie a demokráciát és a jogállamiság megerősítését érintő reformokkal.

Heiko Maas német külügyminiszter érkezéskor hangsúlyozta: Fehéroroszországra a korábbinál szigorúbb szankciók várnak a lengyel határon kialakult migránsválság miatt. Azt mondta: Minszk rendszere embertelen, amely a menekülteket az Európai Unióra nehezedő nyomásgyakorlás eszközeként használja. A helyzet csak tovább romlott az elmúlt napokban - figyelmeztetett. Kijelentette: az Európai Unió nem hátrál meg Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel szemben. Noha a fehérorosz elnök a szankciók megszüntetését követeli, az EU válasza a szankciós keret szigorítása lesz - mondta.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter érkezésekor legfontosabbnak azt nevezte, hogy az EU elérje: ne induljon repülőgép Fehéroroszországba migránsokkal a fedélzetén. Minszk repülőterét tiltott zónának kell nyilvánítani a bevándorlókat szállító légitársaságok számára - mondta. Kiemelte annak fontosságát is, hogy azoknak a migránsoknak, akik már Fehéroroszországba jutottak, biztonságos utat biztosítanak vissza hazájukba. A litván kormány kész technikai segítséget nyújtani ehhez - tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink

Putyin szerint a Nyugat felel a krízisért

ĀAz orosz elnök közölte, országának semmi köze az unió külső határán kialakult migrációs válsághoz, és a NATO-val sem célja tovább fokozni a feszültséget