Külföld

Nincsen túl sok esély Moszkva és Kijev viszonyának javulására

A német védelmi miniszter a NATO atomfegyvereit emlegeti

Ukrán politikusok egyre gyakrabban fenyegetik Oroszországot katonai támadással, de a nyugati hatalmak is egyre veszélyesebb retorikát engednek meg maguknak. Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatója nyilatkozott lapunknak.

Oroszországnak és a hadseregének is a végét jelentené, ha megtámadná Ukrajnát – jelentette ki Olekszij Aresztovics, az ukrán Elnöki Iroda vezetője egy tévéműsorban. Az ukrán politikus hozzátette, országa olyan nagy hatótávolságú rakéták kifejlesztésén dolgozik, amelyekkel Moszkvát fogják célba venni. Aresztovics fenyegetőzései illeszkednek abba a hosszú sorba, ami jellemzi az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé vált ukrán–orosz viszonyt – mondta lapunknak Kosztur András. A kutató szerint, habár az ilyen nyilatkozatokat nem szabad túlzottan komolyan venni, abból a szempontból mégis veszélyesek, hogy tovább mérgezik az egyébként is feszült kapcsolatot.

Nemcsak az ukrán félnek vannak azonban olyan kijelentései, amelyek rontják a két ország viszonyát. A kutató hozzátette azt is, hogy korábban Dmitrij Medvegyev volt orosz elnöknek és miniszterelnöknek jelent meg egy cikke, amelyben nyíltan kifejtette, hogy semmi értelme tárgyalni az ukrán vezetéssel.

A kelet-ukrajnai helyzet nemcsak a szavak szintjén romlik, ugyanis a Donyec-medencei összecsapások intenzitása is növekszik, az ukránok pedig elismerték török gyártmányú harci drónok bevetését a szeparatisták ellen, miközben ezek alkalmazását a tavaly nyáron kötött tűzszünet is tiltja – érzékeltette a helyzet súlyosságát Kosztur András.

A donyecki szeparatisták szerint több települést is tüzérségi csapások értek, valamint az ukrán hadsereg bevonult a Sztaromarjivka nevű településre, amely abban a „szürkezónában” található, ahol a megállapodás szerint egyik félnek sem tartózkodhatnának katonái. A kutató véleménye szerint Kijev ezzel próbálja javítani a gázkérdésben megroppant pozícióját. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy Oroszország türelme mind Ukrajna, mind a Nyugat irányában egyre fogy, ennek a jele a NATO mellett működő orosz diplomáciai misszió visszahívása is. Ráadásul nemrég a német védelmi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer a NATO nukleáris erejével fenyegette meg Oroszországot.

A Kosztur András által elmondottak alapján nem sok esély látszik arra, hogy a közeljövőben normalizálódjon az ukrán–orosz konfliktus, valamint hogy javuljon a Nyugat és Oroszország viszonya, holott ez mindkét félnek hosszú távon stratégiai érdeke lenne.

Kapcsolódó írásaink

Moszkvában aligha fordul a kocka

ĀA sikeres járványkezelés, a külföldi beavatkozás, valamint a szociális kérdések álltak a kormányzó Egységes Oroszország párt kampányának középpontjában