Külföld

Szijjártó: Európa biztonsága Közép-Ázsiában kezdődik

 Itt az ideje, hogy Brüsszelben is észre vegyék: Európa Biztonsága ma Közép-Ázsiában kezdődik, hiszen naponta 30-35 ezer migráns hagyja el Afganisztánt - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Sirojiddin Muhriddin tádzsik külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján Dusanbéban.

Szijjártó: Európa biztonsága Közép-Ázsiában kezdődik
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter hangsúlyozta, ha a térség államai úgy döntenek, hogy megnyitják a határaikat és átengedik a migránsokat, akkor egy olyan migrációs hullámmal szembesül Európa, amely sokkal nagyobb lesz még a 2015-ben tapasztaltnál is.

„Ezért jó lenne az emberi jogi tanmeséket most már végre hagyni, és valódi támogatást kellene biztosítani az Afganisztánnal határos országoknak ahhoz, hogy meg tudják védeni a saját határaikat. Azt javasoljuk, hogy az eddig az erre a célra szánt 20 millió eurót legalábbis duplázza meg az Európai Unió, és minél gyorsabban adjuk oda ezt a támogatást a térség országainak” - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. A pénzt gyorsan, hónapokon belül kell adni - tette hozzá.

Úgy folytatta, Tádzsikisztán 1344 kilométernyi határt véd Afganisztánnal szemben, és itt lenne az ideje, hogy az Európai Unió tényleges támogatást nyújtson a határvédelem sikeréhez.

„Hálásak lehetünk a tádzsikoknak, hogy a nemzetközi szervezetek és a mindenfajta NGO-k nyomásgyakorlása ellenére is zárva tartja a határát, ha nem így tettek volna, akkor már sok százezer migráns kopogtatna a nyugat-balkáni útvonalon Magyarország déli határánál” - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, itt az ideje, hogy Európa, Brüsszel és az NGO-k végre megértsék, hogy a határvédelem nem emberi jogi, hanem biztonsági kérdés.

Hozzátette, ha az előbb említett álláspont nem válik uralkodóvá, akkor az európai biztonság nagyon komoly kihívások elé néz.

Szijjártó Péter a rendezvényen elmondta azt is, Európában most „lélegzetvisszafojtva” figyelik a közép-ázsiai eseményeket, hiszen a 20 éves kudarcos nemzetközi szerepvállalás hatásai Afganisztánban ma már világosak, miközben a regionális és az Európai Uniót érő hatások ereje egyelőre megjósolhatatlan.

Kiemelte, az európai és a globális biztonság szempontjából fontos, hogy az afganisztáni események ne destabilizálják Közép-Ázsiát, hogy a térség ne váljon a terrorizmus „foglyává”, és ne induljon újabb tömeges migrációs hullám.

„Sajnos, azt kell mondanom önöknek, hogy a kudarcos szerepvállalás vége óta Brüsszelben hibát hibára halmoznak, a felelőtlen európai nyilatkozatok egyértelműen meghívásként fordítódnak le az afgán emberek fejében” - hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy Brüsszel még most is napirenden tartja különböző formákban a kötelező letelepítési kvóták ügyét, ami a legnagyobb meghívó erő a migránsoknak.

Ráadásul teljesen figyelmen kívül akarták hagyni az Afganisztán körüli országok véleményét ebben a kérdésben - jelezte Szijjártó Péter. Hangsúlyozta, gyors és alapvető változásokra van szükség az európai migrációs és regionális politikában ahhoz, hogy ne induljanak el újabb migrációs hullámok a térségből.

A 21. században a víz felhasználása lehet a legnagyobb kihívás

A külügyminiszter korábban, a 9. Vízügyi Világfórum (World Water Forum) közép-ázsiai regionális előkészítő rendezvényén arról is beszélt, hogy Magyarország nagyon magas szintű technológiával és tapasztalattal rendelkezik a vízgazdálkodás területén.

Szijjártó Péter azt mondta, Magyarország megfigyelőként csatlakozik az Aral-tó megmentésére létrehozott alaphoz, mert a probléma nemcsak a közép-ázsiai régió számára kihívás, hanem az egész világ számára is.

„Az, hogy egyre gyakrabban gyűlünk össze, hogy megvitassuk a víz szerepének fontosságát, jól mutatja, hogy a 24. órában vagyunk és ideje megkongatnunk a vészharangokat” - fogalmazott a tárcavezető.

Rámutatott: tiszta víz nélkül nem lehet ellátni az állampolgárokat, valamint képtelenség végrehajtani a modern és hatékony mezőgazdálkodási tevékenységeket. Víz nélkül nem lehet modern iparról sem beszélni. „Ha nincs elég víz, akkor mit isznak az emberek, ha nincs víz, hogyan öntözünk, ha nincs elég víz, hogyan működtetjük az iparunkat?” - tette fel a kérdést Szijjártó Péter.

Hozzátette, túlzás nélkül állítható, hogy a 21. században a víz felhasználása lehet a legnagyobb kihívás.

Objektum doboz

A tárcavezető úgy látja, a negatív folyamatok még mindig visszafordíthatók, de eljött a cselekvés ideje, hiszen a klímaváltozás 85 százalékban a globális vízkészletet érinti a vízhiányon, a gleccserek olvadásán vagy a tengerszint emelkedésén keresztül.

„Mindenképpen egy összetett problémával állunk szemben, hiszen a különböző országok különböző formában szembesülnek ezzel a kihívással: néhol túl sok a víz, máshol pedig túl kevés, de az is előfordul, hogy egyáltalán nem áll rendelkezésre tiszta víz” - fogalmazott Szijjártó Péter.

Hozzáfűzte, a globális népesség 90 százaléka szenved például árvizektől, miközben legalább négymilliárdan élnek olyan területen, ahol évente legalább egy hónapig vízhiány van; ráadásul az előrejelzések szerint 2050-re ez a szám elérheti az ötmilliárdot.

Elmondta azt is, a szennyezett víz is problémát jelent: azokon a területeken, ahol a leggyorsabban növekszik a lakosságszám, a szennyvíz 80 százaléka kezelés nélkül kerül vissza a természetbe. A Föld lakóinak 45 százaléka nem fér hozzá tisztított vízhez - hívta fel a figyelmet a külgazdasági és külügyminiszter.

„A víz tehát nagyon fontos szerepet játszik a nemzetközi béke és a nemzetközi biztonság fenntartásában; nem engedhetjük meg azt, hogy a vízválság nemzetközi konfliktus forrásává váljon, és el kell kerülni azt, hogy a vízválság az illegális tömeges migrációs hullámok előidézőjévé váljon” - hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Hozzátette, Magyarország készen áll arra, hogy kivegye a szerepét ebből, de a globális diplomáciának is sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnie a vízforrások békés elosztására.

Közölte azt is, az elmúlt 200 évben Magyarországon 4200 kilométernyi töltést, gátat építettek, miközben víztározókat is kialakítottak. A természetbe visszakerülő víz 90 százalékát megtisztítják Magyarországon, „mi tehát - mint a vizek országa - büszkén állíthatjuk, hogy azok a folyók, amelyek átfolynak Magyarországon, tisztábban hagyják el az országot, mint amikor belépnek az országba” - emelte ki a tárcavezető.

Felhívta a figyelmet, hogy már számos magyar vállalat vett részt Ázsiában, Afrikában például a szennyvízkezelő telepek létrehozásában. Ugyanakkor Magyarország készen áll arra, hogy Tádzsikisztánban is bekapcsolódjon a vízügyi projektekbe: az Exim Bank 30 millió dolláros hitelkeretet nyitott meg, hogy fedezze a magyar-tadzsik vállalatok közös erőfeszítéseit más mellett a vízipar területén.

Áder János: Alig található a Földön tisztítás nélkül fogyasztható víz

Alig található a Földön jó minőségű, könnyen hozzáférhető, tisztítás nélkül fogyasztható víz, mert az emberiség felelőtlenül használja a rendelkezésre álló vizet - közölte Áder János köztársasági elnök szerdán a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Áder János azt mondta: a Földön lévő víz 2,5 százaléka édesvíz, és ennek is csak egy része az, ami elérhető az emberiségnek, de az emberek még ezt a kevés vizet is elszennyezik.

Az elmúlt száz évben a Föld népessége négyszeresére, a vízfogyasztás pedig nyolcszorosára nőtt, így csökkent az egy főre eső vízmennyiség, és mintegy negyven országban már problémát jelent a vízellátás - ismertette, kiemelve: az élet szinte minden elemét döntően befolyásolja, hogy van-e megfelelő mennyiségű és minőségű víz.

Kifejtette: a mezőgazdaság elképzelhetetlen víz nélkül, az ipar nagy része és az energiatermelés is vízigényes, emellett a rossz minőségű víz egészségügyi problémákat okoz. Naponta tízezer öt év alatti gyermek hal meg a fejlődő világban szennyezett víz miatt - fűzte hozzá.

Elmondta, hogy a kevés víz problémáját a mezőgazdaságban technológiaváltással kell megoldani: vannak olyan technológiák, amelyek hatodannyi vízből tudnak ugyanannyi terméket előállítani, mint a régebbi megoldások. Előfordulhat az is, hogy olyan gabonát kell nemesíteni, amely szárazságtűrőbb, mert a korábbi fajták termesztéséhez nem lesz majd elég víz - tette hozzá.

A köztársasági elnök beszélt arról is, hogy Magyarországon az éves csapadékmennyiség 600-650 milliméter, de a csapadékmegoszlás egyenetlen, emiatt a Duna-Tisza közét, az ország területének 13 százalékát elsivatagosodás veszélyezteti. A terület vízpótlása elkezdődött, és ha a jelenlegi tempóban folytatódik, 5-6 éven belül megoldódik a probléma - tudatta.

Az árvizekkel kapcsolatban azt mondta: az előrejelzések szerint a jövőben egy gyakoribbak lesznek az extrém árvizek, ezért meg kell erősíteni a védműveket. A Tisza mentén nem lehet tovább növelni a töltések magasságát, ezért szükségtározókat építenek, amelyekkel egy méterrel lehet csökkenteni a vízszintet - ismertette.

Áder János a vízszennyezéssel összefüggésben azt hangsúlyozta: Magyarországon a szennyvíz 95 százaléka tisztított állapotban kerül vissza a természetbe, a Felső-Tiszán pedig egy gépsort állítottak munkába, amely a műanyag palackokat és hulladékokat gyűjti ki a vízből. Ezeknek köszönhetően a folyók tisztábban hagyják el Magyarországot, mint ahogyan az országba érkeztek - emelte ki.

Hozzátette: azokra a településekre, ahol még nem megoldott a szennyvíz tisztítása, konténeres szennyvíztisztítókat telepítenek.

Áder János a 2023-as vízügyi konferenciával kapcsolatban azt mondta: többoldalú, regionális megállapodások kellenek ahhoz, hogy a víz minőségének megóvása mindenkinek világos és egyértelmű kötelezettséget jelentsen.

Kapcsolódó írásaink