Külföld

Rögös az iraki demokrácia útja

A szélsőségektől mentes politikára szavaztak a választók – mondta lapunknak Hölvényi György EP-képviselő

Parlamenti választásokat tartottak Irakban a múlt hétvégén. A negyvenmilliós országban 25 millióan regisztráltak a választásokra, 329 képviselői helyről döntöttek.

Rögös az iraki demokrácia útja
Kiegyensúlyozó erőt jelentenek a keresztények az Irakban megfigyelőként tevékenykedő képviselő szerint
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A parlamentben 237 mandátum a 18 tartomány képviselőjéé, 83 a nőknek, 9 pedig a kisebbségeknek – ebből 5 a keresztényeknek – jár. A választásokon elinduló számos párt jellemzően három – siíta, szunnita és kurd – táborba tömörül. Az első eredmények alapján a legtöbb – 73 – mandátumot Muktada asz-Szadr síita, befolyásos hitszónok asz-Szajrún nevű pártszövetsége szerezte. Az Irán-barát siíta pártok viszont meggyengültek. A másik kiugró eredményt a szunnita táborban a szekuláris Haladó Párt (Takadum) produkálta, a két éve alakult formáció 57 mandátumot szerzett. A választásokon rekordalacsony, 41 százalékos volt a részvétel.

Irakból nyilatkozott lapunknak Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő, aki nem először vállal választási megfigyelői szerepet. Hangsúlyozta, egy olyan országban, ahol a történelem azt igazolja, hogy csak egy adott törzs, vallás vagy család adhat hosszútávon biztonságot, hosszú folyamat a demokrácia kialakítása. Mint mondta, a történelmi tapasztalatokat nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Hölvényi szerint az eredményekből is látszik, hogy a választási rendszer az együttműködésre épít, nem tud egyik irányzat sem egyedül többséget alkotni, valamint az is, hogy az emberek szélsőségektől mentes politikát akarnak. Kitért arra is, hogy a keresztények mindig is kiegyensúlyozó erőt jelentettek, kis létszámuk ellenére is. Megjegyezte, a kilenc kisebbségi helyre bárki szavazhat, így sajnos nem zárható ki, hogy egyes jelöltekre más erők „szavaztassanak”. Mindazonáltal a választás technikailag professzionális volt, tette hozzá.

A képviselő szerint az új parlamentnek és kormánynak óriá­si felelőssége lesz abban, hogy folytassa az ország stabilizációs folyamatát a különböző érdekképviseleti szervezetekkel és az egyházakkal együttműködésben.

Kapcsolódó írásaink