Külföld

„Brüsszelnek át kell gondolnia Közép-Európához való viszonyát”

Brüsszel szorongatni akarja Közép-Európát, de a hurok körülötte is feszül, ezért komolyan át kell gondolnia térségünkhöz való viszonyát - jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Sieci lengyel konzervatív hetilapnak adott, hétfőn megjelent interjúban.

„Brüsszelnek át kell gondolnia Közép-Európához való viszonyát”
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Gulyás Gergely rámutatott: az európai uniós szervek főként Lengyelországot és Magyarországot támadják, de az utóbbi időben Szlovéniát és Ausztriát is. „A brüsszeli tisztviselők problémája, hogy nem képesek tolerálni a másságot” - mondta el, hozzáfűzve: ebben az értelemben Brüsszel ma „az illiberalizmus fővárosa”.

Az Európai Bizottság „elméletileg a szerződések őre”, a gyakorlatban viszont „korábban nem tapasztalt mértéket ér el a beavatkozás Magyarország belügyeibe” - mondta Gulyás Gergely, aki szerint Brüsszel nem veszi tudomásul, hogy „Európának ez a része más, mint a nyugati országok”, és „inkább kockáztatja az egész Európai Unió stabilitását, minthogy rugalmas legyen”. Úgy vélte: a „még a legkisebb véleménykülönbséget sem elviselni képes” Brüsszel a „számunkra a Szovjetunió idejéből ismert elvet vallja, miszerint a jog a politika szolgálóleánya”.

A közép-európai tagállamoknak folyósított uniós forrásokról szólva Gulyás Gergely aláhúzta: ez nem adomány, az euróövezetben és az uniós piacon Németország annyit keres, hogy az uniós alapok ahhoz képest csekély összegűek. „Korábban megnyitottuk piacainkat, bár tőke szempontjából nagyon gyengék voltunk, és a Nyugat ezt kihasználta” - jelentette ki, idézve Günther Oettinger volt uniós biztost, aki megmondta: minden keletre küldött euróból 70 cent visszamegy nyugatra.

A miniszter szerint nincs semmi alapja annak, „hogy az alapokat erkölcsi gesztusként kezeljék”, történelmi kategóriákban nézve pedig „nem tartozunk igazán semmivel, éppen ellenkezőleg”. A magyar gyermekvédelmi törvény témájában Gulyás egyetértett az interjút készítő Jacek Karnowski szerkesztő felvetésével, hogy ez a migrációs témánál is nagyobb haragot váltott ki Brüsszelben, mivel egy „igazi tabut” érint. „Európában nagyon sok csoportot, kisebbséget védenek, egyetlen kivétellel: az évszázadok óta itt élő nemzetek kivételével” - fűzte hozzá a miniszter.

Emellett Brüsszelt jelentősen befolyásolják az LMBT-témákat erőltető, „csak ezzel foglalkozó és ebből élő” civil szervezetek, amelyek a magánélet világába tartozó kérdésből próbálnak divatot teremteni. „Mi viszont úgy gondoljuk, hogy a gyermekek védelme az állam feladata” - húzta alá, hozzátéve: a felnőttek élete már az ő dolguk.

Arra válaszolva, hogy a gyermekvédelmi törvényen nem kellene-e enyhíteni a rossz nyugat-európai fogadtatás miatt, Gulyás kijelentette: „a politikában a legnagyobb hiba az, ha engedünk a nyomásnak, miközben tudjuk, hogy igazunk van”. Az ilyen helyzetben nem hátra, hanem előre kell lépni, ezért az említett kérdésekben népszavazás lesz Magyarországon - tette hozzá.

A magyar családtámogatási politika folytatásáról Gulyás elmondta: ezen a területen a legfontosabb tényezők a következetesség, a stabilitás és a kiszámíthatóság. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a Fidesz maradjon kormányon. „Ennek eredményeként a kiterjedt családtámogatási rendszert a polgárok komolyan veszik, mint valami biztosat, amit nem fognak holnap visszavonni. Adókedvezményeket, pénzügyi támogatást és lakásvásárlási segítséget biztosítunk” - szögezte le.

Kapcsolódó írásaink

Gyurcsányhoz igazodik az ellenzék

ĀHétértékelő. A Moody’s döntése is igazolja: Brüsszel téved, amikor azt hiszi, az uniós pénzek nélkül összeomlana a magyar vagy a lengyel kormány