Külföld

„Magyar gyermek nélkül nincs magyar jövő”

A kormány tizenkettedik éve a családokért dolgozik, hogy a negyven éve tartó demográfiai lejtmenetet megfordítsa - hangoztatta a családokért felelős tárca nélküli miniszter a IV. Budapesti Demográfiai Csúcsot megnyitó köszöntőjében csütörtökön a Várkert Bazárban.

„Magyar gyermek nélkül nincs magyar jövő”
Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Novák Katalin kiemelte: a kormány 2010 óta lehetőségének, feladatának és kötelességének érzi, hogy a családokért dolgozzon, és abban a helyzetben van, hogy az emberektől jelentős felhatalmazást kapott ehhez.

A demográfiai előrejelzéseket nem kell tényként elfogadni, azokat meg lehet változtatni - mondta, hangsúlyozva: a jövő a fiatalok kezében van.

Novák Katalin úgy fogalmazott: gyermek nélkül nincs jövő, magyar gyermek nélkül nincs magyar jövő.

A miniszter szerint a „demográfiai tél” nemcsak Magyarországon, hanem a fejlett világ egészében súlyos probléma, ezért összefogásra és a demográfiai csúcshoz hasonló találkozókra van szükség.

Novák Katalin beszélt arról is, hogy a magyar nyelvben a magyar kultúrán keresztül benne van a család kiemelt szerepe, a családközpontúság. A testvér szó jelentésében benne van, hogy „egy testből, egy vérből valók vagyunk”, a feleség szó azt takarja, hogy a férfi nő nélkül, illetve a nő férfi nélkül csak félember, és akkor válnak egésszé, ha egymásra találnak; az erdélyi csángók pedig ha valaki gyermeket vár, azt mondják, hogy jövője van - fejtette ki a miniszter.

Galériánk kattintással, pöccintéssel lapozható!

Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke (k) a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án
Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke (k) a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Vucic: Amikor demográfiáról beszélünk, akkor a túlélésről beszélünk

A demográfia kérdése a legfontosabb politikai kérdéssé válik, és ha demográfiáról beszélünk, akkor a túlélésről beszélünk - jelentette ki a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtökön.

Vucic elmondta, hogy a legutóbbi csúcstalálkozóból a szerb kormány nagyon sokat tanult, és több intézkedést is bevezetett, amelyeket a magyar példából merített. Elmondta azt is, hogy már láthatóak ennek eredményei, de ez nem az a terület, amelyen azonnali eredmények várhatóak.

Kitért a magyar-szerb kapcsolatokra, s úgy fogalmazott, hogy sok energiát fektettek a két ország viszonyának javításába. Aleksandar Vucic azt mondta: Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek nem volt könnyű dolga, de volt elég bátorsága ahhoz, hogy kiváló kapcsolatot építsen ki a szerbekkel. Egy példával érzékeltette a két nép kapcsolatainak megváltozását; arról beszélt, hogy 10-15 éve, ha Magyarország bármilyen sportágban játszott, akkor a szerbek mindig az ellenfélnek szurkoltak, de jelenleg bárkivel is játszik Magyarország, „mi biztos, hogy a magyaroknak fogunk szurkolni”, és ez a szerbek túlnyomó többségére igaz.

„Lesznek, akik kinevetnek ezért, de ez tökéletes példája annak, hogy hogyan lehet az emberek kötődését megváltoztatni, az emberek közötti kötődéseket helyrehozni” - szögezte le Vucic.

A demográfia terén szintén egy példához folyamodott és arról beszélt, hogy ha valaki a közösségi médiában a kutyájáról oszt meg fotót, sokkal több lájkot kap, mintha a gyerekéről osztana meg felvételt. „Nézzék meg! Ellenőrizzék le! Próbálják ki!” - nyomatékosította a szerb elnök, aki szerint mára már nem komilfó gyermekekről, családi értékekről beszélni, mert ezzel mások értékeibe gázolhatunk, ehelyett arról illik beszélni, hogy az ember milyen frizurát csináltatott a kutyájának. „Lehet ezen is nevetni, de szerintem egyáltalán nem vicces, hogy ebbe az irányba tartunk” - fogalmazott a szerb államfő.

Aleksandar Vucic szerb elnök a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án
Aleksandar Vucic szerb elnök a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Vucic úgy véli, „a liberális politikai marxizmus” arra készteti az embereket, hogy olyan dolgokra figyeljenek, amelyek megváltoztatják az életük egy részét, de ezzel egy másik részét elveszítik.

A jogállamiságra is kitért, amely szerinte olyan kérdéssé vált, amellyel a fegyelmezetlenkedőket meg lehet regulázni. S ha azon a téren teljesülnek az elvárások, akkor a következő téma a klímaváltozás elleni küzdelem, amely valóban Szerbia és Magyarország számára is jelentős kérdés, „de tényleg fontosabb ez, mint a népesedés, mint a demográfia, a nemzetek jövője?” - fogalmazott Vucic.

„Van bármi, ami fontosabb, mint a gyermekeink?” - tette fel a kérdést a szerb államfő, aki szerint a klímaváltozás is olyan témává vált, amellyel meg lehet fegyelmezni a renitenskedő országokat.

Aleksandar Vucic arra is kitért, hogy Európa az elmúlt évtizedekben egyre kisebb részét adja a globális gazdasági növekedésnek, s Nigéria, egyetlen afrikai ország lakossága évtizedeken belül nagyobb lesz, mint az Európai Unióé vagy az Egyesült Államoké.

Aleksandar Vucic szerb elnök a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án
Aleksandar Vucic szerb elnök a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

„Bőven eljött a cselekvés ideje, hogy reagáljunk arra, ami történik” - hangoztatta Vucic.

A szerb elnök azzal zárta felszólalását, hogy a koronavírus-világjárvány leküzdése után Belgrádban is érdemes lenne találkozót tartani a demográfia témájában.

Janez Jansa: A demográfia országaink jövőjéről szól

A népességcsökkenés olyan hatalmas probléma, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen a demográfia országaink jövőjéről szól - hangsúlyozta Janez Jansa.

A jelenleg az Európai Unió (EU) soros elnökségét betöltő Szlovénia miniszterelnöke elmondta: az unióban jelenleg nagy viták zajlanak Európa jövőjéről, ennek legfontosabb kérdése pedig a demográfia.

Mint hozzátette, a demográfia alakulása érinti az élet szinte minden aspektusát, többek között az iskola-, az adó- vagy a nyugdíjrendszert is. Ha nincsenek fogyasztók, nincs gazdaság, ha nincsenek diákok, nincsenek iskolák. Sok helyen Európában azonban kezdenek elfogyni az emberek - jegyezte meg.

A gyermekvállalás személyes döntés, és ez így is kell maradjon - hangoztatta Janez Jansa, hozzátéve azonban: sok az olyan fiatal, aki szeretne, ám mégsem képes gyereket vagy több gyereket vállalni.

A szlovén kormányfő szerint ezért könnyebbé kell tenni a fiatalok számára a családalapítást, a családokat kell előtérbe helyezni, hiszen a családok alkotják a társadalom magját.

Janez Jansa szlovén miniszterelnök a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án
Janez Jansa szlovén miniszterelnök a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Európában az 1950-es évekhez képest 40-70 százalékkal csökkent a születésszám, a 27 EU-tagállamból 17-ben negatív a születési ráta, sőt ez a Covid-krízis alatt még tovább romlott - emelte ki, hozzáfűzve: szükség van a bátor javaslatokra, valamiféle európai programra a család előtérbe helyezésére. Ez a fórum az egyik legfontosabb része a jövőről szóló vitáknak - fogalmazott.

Janez Jansa hangsúlyozta: noha fontos a gazdasági stabilitás és a jobb bérek, a születésszám nem csak a gazdaságról szól. Ezt bizonyítja, hogy az anyagi körülmények ma világszerte jobbak, mint 50-60 évvel ezelőtt, sokszor azonban éppen a leggazdagabb országokban a legalacsonyabb a születésszám.

Mindez tehát a vezetésen is múlik, „országaink vezetőiként nekünk kell megtalálnunk a válaszokat ezekre az égető kérdésekre” - mondta Janez Jansa.

Dodik: Európának a családot kell előtérbe helyeznie a migrációval szemben

Európának módosítania kell a hozzáállását és a családot kell előtérbe helyeznie a migrációval szemben - hangsúlyozta Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja.

Milorad Dodik aláhúzta, Európának nemcsak a gazdaság, hanem a demográfia területén is meg kell őriznie a stabilitását, ehhez pedig az államok és családok támogatása szükséges.

Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja helyesnek nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikáját és reményét fejezte ki, hogy Európában egyre többen követik majd.

Ellenkező esetben néhány évtized múlva az a helyzet állhat elő Európában, hogy nem európai, hanem többségében máshonnan érkezett népek lakják - mondta.

Milorad Dodik szólt arról is, hogy a demográfiai válság, valamint a migráció a teljes Balkánt sújtja, amire egységes választ kell adni.

Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja a 4. Budapesti Demográfiai Csúcson
Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja a 4. Budapesti Demográfiai Csúcson
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Kiemelte, Európába és saját hazájába is olyan más kultúrából érkező migránsok érkeznek, akik nem hajlandók az asszimilációra, helyette izolált közösségeket alkotnak, ami destabilizálja a társadalmat.

Példaként említette, hogy Bosznia-Hercegovinában vannak olyan területek, ahonnan a nagy számban érkező migránsok miatt távoztak az ott élők.

Milorad Dodik elmondta, ilyen közegben a családok nem tervezhetnek gyermekvállalást. Leszögezte, nem engedhető meg, hogy Bosznia-Hercegovina az illegális migránsok parkolóhelye legyen.

Babis: Migráció helyett a születések számát kell növelni

A tömeges, ellenőrzés nélküli migráció helyett a születések számának növelését nevezte az egyetlen fenntartható megoldásnak Európa kihalásának megakadályozására a cseh miniszterelnök.

Andrej Babis azt mondta, a koronavírus-járvány is rámutatott, helyettesíthetetlen szerepet játszik a nemzetállam, amelynek alapja a család. A család a fenntarthatóság kulcsa, a társadalom alapja - fűzte hozzá. Problémaként beszélt arról, hogy Európában csökken a születések száma.

Hozzátette: Csehországban az elmúlt időszakban javult ez a szám, de az ország még mindig messze van a 2,1-es termékenységi mutatótól, amely szükséges a népesség fennmaradásához.

A cseh kormányfő a gyermekvállalási kedv csökkenését a többi között a karrier előtérbe kerülésével, illetve a pénzügyi nehézségekkel hozta összefüggésbe.

A gyermek az élet értelme, mindent meg kell tenni, hogy az emberek gyereket vállalhassanak - fogalmazott, jelezve: ezt vallja Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki családtámogatást, adókedvezményt biztosít gyermekvállalás esetén az embereknek.

Andrej Babis cseh miniszterelnök a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án
Andrej Babis cseh miniszterelnök a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Andrej Babis ígéretet tett arra, ha pártja, az ANO az októberi választás után kormányon lesz, akkor ragaszkodni fog a szociális és munkaügyi tárcához, hogy támogatást nyújtson azoknak az embereknek, akik dolgozni akarnak, továbbá azoknak a fiatal családoknak, akik gyermeket akarnak nevelni.

A cseh miniszterelnök a családok támogatása mellett fontosnak tartotta a társadalmi tudat formálását is.

Bírálta azt a gyermekvállalás elleni érvet - amit klímadogmának nevezett -, miszerint minél kevesebb ember él a Földön, annál kisebb a karbonnyom. Haljon ki az emberiség, és akkor megmentjük a Földet? - kérdezte, abszurdnak nevezve azt, hogy a klímavédelem miatt „ne legyenek gyerekeink”.

Andrej Babis beszámolt arról, hogy szerdán meglátogatta a magyar határt, amely szerinte az egyetlen schengeni határ, ami működik. Közölte, az embereken ott kell segíteni, ahol születtek.

Úgy fogalmazott: a tömeges, ellenőrzés nélküli migrációnak semmi köze a jövőnkhöz, az egyetlen fenntartható megoldás Európa kihalásának megakadályozására, a születések számának a növelése. Ez a közös út a visegrádi országok előtt - hangoztatta.

Közös nyilatkozat született a családok érdekében

Közös nyilatkozatot írtak alá a családok támogatásáról a részt vevő állam- és kormányfők a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson - jelentette be Novák Katalin.

„Európa demográfiai megújulását, fenntarthatóságát, jövőjét a családok megerősítésében és támogatásában látjuk” - fogalmazott a miniszter a rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök, Aleksandar Vucic szerb államfő, Andrej Babis cseh miniszterelnök, Janez Jansa szlovén kormányfő és Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja jelenlétében.

Objektum doboz

Novák Katalin később a Facebook-oldalán kiemelte: a dokumentummal elkötelezik magukat, hogy hatékony családpolitikával segítik a gyermekvállalást, a fiatalok családtervezési céljainak megvalósulását, ösztönzik a méltányos béreket, a munkát biztosító munkaalapú gazdaság fejlesztését.

Egyebek mellett szorgalmazzák azt is, hogy a demográfiai szempontok valamennyi uniós szakpolitikában érvényesüljenek - tette hozzá a magyar politikus.

A magyar gyermekes családokért stop Gyurcsány! Stop Karácsony!

Magyarországnak 2010 óta olyan vezetése van, amely a gyermekeket és a gyermekes családok támogatását tette első helyre. Bevezettük a családi adórendszert, folyamatosan bővítjük a családtámogatásokat, az otthonteremtési támogatásokat, az édesanyák és édesapák adókedvezményeit, a gyermeket nevelőknek februárban az átlagbér adószintjéig visszafizetjük az SZJA-t, és szigorú törvényeket hoztunk a gyermekek védelmére. Karácsony Gergelyt és a feleségét maga előtt tolva a baloldalon most ugyanaz a Gyurcsány Ferenc akar visszakerülni a hatalomba, aki kormányzása alatt elvette a gyermekesektől a családi adókedvezményt, megszüntette az otthonteremtési támogatásokat, sorozatos megszorításokkal és adóemelésekkel nehezítette a családok megélhetését. Ha tehetnék, újra megtennék, csak most már a migránsok betelepítésének az árát is a magyar családokkal fizettetnék meg. Ne hagyjuk, hogy megtörténjen! Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! - írta a Fidesz-KDNP a Budapesti Demográfiai Csúcs alkalmából.

A család Isten ajándéka

A család Isten ajándéka, része a teremtés rendjének - mondta Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson csütörtökön a Várkert Bazárban.

A református püspök előadásában arról beszélt: nem elég racionálisan belátni, hogy az emberiség és a nemzet jövője a család és politikai stratégiát, gazdasági programot építeni erre a belátásra. Úgy fogalmazott: „mi - keresztyének - a családot teremtési rendnek tekintjük, ami azt jelenti, hogy az életünknek nem valamilyen szabadon választott, elképzelt, kitalált, hol népszerű, hol kevésbé népszerű formája, hanem Isten teremtő szándékában gyökerezik, ő akarta, hogy családban éljünk”.

A racionális érv a családok megerősítése mellett a jövőért érzett felelősségből fakad, de ami „belülről mozgat”, az a meggyőződés, hogy a család Isten ajándéka.

Balog Zoltán szerint a „teremtés rendje változhatatlanságot sugall”, miközben az élet és a párkapcsolati kultúra folyamatosan változik. „A mi dolgunk”, hogy fölfedezzük a változó világban azt, ami változhatatlan. A nagy kérdés, hogy hogyan lehet azt, ami örök, megvalósítani abban, ami változó, ideiglenes - vélekedett. A válasz: a hűség. A tanításhoz, a kinyilatkoztatáshoz „vagyunk hűségesek, és úgy gondoljuk - még ha ez provokatívan hangzik is -, hogy akkor lesz jó az életünk, a házasságunk, a családunk”, ha az Isten igéjéhez való hűségből következik - mondta Balog Zoltán.

Megtérülő befektetés a családok támogatása

Marion Maréchal, a francia Szociológiai, Gazdaság- és Politikatudományi Intézet (ISSEP) főigazgatója előadásában arról beszélt, hogy megtérülő befektetés a családok támogatása. Az ember ugyanis sok, a társadalom számára hasznos képességet a családban sajátít el. Példaként említette, hogy a gyermekek körülbelül 20 éves korukig tanulnak, mielőtt „termelő” tagjai lennének a társadalomnak, és ezt az oktatást egyedül az állam nem képes biztosítani. Továbbá az emberek  a családban tanulják meg az együttélést, a szolidaritást, itt kapnak és adnak érzelmi támaszt, amit az állam szintén nem képes nyújtani polgárainak.

Arról is beszélt, hogy Franciaország demográfiai mutatói jobbak a többi európai ország adatainál. Megemlítette ugyanakkor, hogy a 2018-ban Franciaországban született gyermekek egyharmadának legalább az egyik szülője bevándorló hátterű, úgy hogy a harmadik, negyedik generációs bevándorlók már nem számítanak bevándorló hátterűnek.

A bevándorló hátterű nők szülési rátája 2,73 százalék, míg a francia nőké 1,9 százalékos. Az illegális bevándorlók gyermekeivel is számolva  2060-ra a francia származású franciák kisebbségben lesznek Franciaországban. A francia családok támogatása nélkül nem kizárt, hogy 50-60 éven belül Franciaország muszlim köztársaság lesz - tette hozzá Marion Maréchal.

Christiaan Alting von Geusau, a Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózatának (ICLN), elnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a az élethez szükséges stabilitást egyedül a család képes megadni.

Mint mondta, az általa alapított iskolában megfigyelhette, hogy azok a korábban jó tanuló gyerekek, akiknek a szülei elváltak, kivétel nélkül szinte „megsemmisültek”, szüleik válásakor. Beszélt arról is, hogy a klímaváltozás és a természetvédelem fontos téma, de ugyanennyit kellene beszélni az ember védelméről is.

Ferenc pápára hivatkozva bűnnek nevezte az abortuszt, amelyért  felelősség terheli a terhes nőket elhagyó férfiakat, és azokat a társadalmakat is, amelyek egyetlen megoldásként a terhességmegszakítást tudják felkínálni a reménytelen helyzetben lévő nőknek ahelyett, hogy gyermekük felnevelésében segítenék őket.

Jaime Mayor Oreja, Spanyolország volt belügyminisztere, az „Egy Közülünk” (One of Us) szövetség elnöke a családot az igazság intézményének nevezte előadásában. A család az egyetlen hely, ahol mindenki igazán önmaga lehet, ahol nincs rejtőzködés, képmutatás, és ahol mindenki egyszerre tanuló és tanító - hangoztatta. Azt is mondta: a család válsága az igazság válságának következménye. „Nemcsak nem tiszteljük az igazságot, hanem dühösek is vagyunk rá” - fogalmazott.

Az igazság, az alapvető értékek relativizálásának folyamatában a család állandó támadásnak van kitéve. E támadások egyik legrafináltabb módja a család „megsokszorozása”, annak állítása, hogy sokféle család létezik.

A politikusok megpróbálják újra feltalálni a családot, ahogy megtették az emberi természettel, a tudománnyal vagy a nemzettel. Ezért fontos a családról folytatott vita, az igazság kimondása akkor is, ha ezért fundamentalistáknak bélyegeznek - tette hozzá Jaime Mayor Oreja.

Zsigó: A családok érdekei minden politikai döntésnél elsődlegesek

 Csaknem 12 éve minden politikai döntésnél elsődlegesek a családok érdekei és igényei - mondta Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára a IV. Budapesti Demográfiai Csúcs csütörtöki programját záró beszédében a Várkert Bazárban.

Az államtitkár kiemelte: a kormány 2010 óta úgy segíti a gyermekvállalást, hogy eközben senkinek nem ad életvezetési tanácsokat. „Mi csupán biztosítjuk a kereteket és a feltételeket ahhoz, hogy amennyiben egy pár gyermeket szeretne vállalni, annak ne legyen sem pénzügyi, sem egyéb akadálya” - mondta.

Zsigó Róbert kiemelte: Magyarország aktív résztvevője az Európai Unióban folyó vitáknak. „Igyekszünk érvelni”, ez azonban sokszor nehéz, mert az Európai Unió intézményvezetőinek többsége nem támogatja az olyan értékeket, mint a család, a nemzet vagy a hit - jelentette ki.
    Pedig - az államtitkár meglátása szerint - éppen most, a globalizáció, a népvándorlások és a világjárványok korában lenne a legnagyobb szükség arra, „hogy megerősítsük elkötelezettségünket a hagyományos értékeink mellett”.

A családi közösség az értékátadás legfontosabb színtere, így a család védelme egyszerre fakad a keresztény értékrendből és járul hozzá a keresztény létforma védelméhez is - vélekedett Zsigó Róbert.

Kitért arra: mivel a magyar kormány döntéseinek középpontjában a nemzet és a család áll, a jövőt meghatározó kérdéseket, így például a fenntarthatóságot is ebből a nézőpontból vizsgálja.

A közbeszédben gyakran van szó a fenntartható fejlődésről, a környezeti fenntarthatóságról, de ezekben a vitákban kevés szó esik a gyermekvállalás pozitív szerepéről. Holott a demográfiai folyamatok alapvetően befolyásolják a jövőt. A nyugati világban nem születik elég gyermek, a társadalom idősödik, és ez hosszú távon kedvezőtlen hatással van a nemzetekre - mondta.

Megjegyezte, sokan a gyermekvállalás „számlájára írják a környezeti kihívások súlyosbodását” és lebeszélik az embereket a családalapításról, hogy ezzel védjék meg a bolygót. Azonban ezt az érvelést elfogadva a Földért vívott harcban „oda jutnánk, hogy a végén nem lenne kinek megőrizni a jövőt”.

A család nem a problémát, sokkal inkább a megoldást jelenti. A Föld fenntarthatóságát nem a felelős gyermekvállalás és gyermeknevelés veszélyezteti, sokkal inkább a pazarló életmód - tette hozzá.

Álláspontja szerint megfelelő politikai támogatással ugyanakkor „elérhetjük, hogy a pazarló kényelmet a tudatos, felelős tervezés váltsa fel”.

Megjegyezte, egyes kutatások azt is bizonyították, hogy a gyermekes családok jóval elkötelezettebbek a környezetvédelem iránt. Hiszen a környezeti fenntarthatóság értékeit a leghatékonyabban az otthoni példamutatással, felelős neveléssel lehet átadni. A családoknak pedig kiemelten fontos, hogy egy élhető bolygót hagyjanak maguk után. „Amit mi teszünk, azt a gyerekeink, az unokáink és a jövőnk érdekében tesszük” - tette hozzá Zsigó Róbert.

A kétnapos demográfiai csúcs péntek reggel folytatódik.

Kapcsolódó írásaink