Külföld
Az Európai Néppárt süllyedő hajó
A kereszténydemokrácia visszaszorult Közép-Európába, amelynek egyik utolsó erős bástyája hazánk – mondta Deák Dániel
Aggodalommal figyelik az Európai Néppárt (EPP) vezetői a közelgő német parlamenti választásokat.
A friss felmérések szerint a szociáldemokrata SPD átvette a vezetést, sőt már öt százalékkal megelőzte a történelmi mélypontra jutott Kereszténydemokrata Unió és a bajor Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) pártszövetséget.
Angela Merkel német kancellár távozása a politikából önmagában is csapást jelent a néppártnak, ha pedig a szociáldemokraták adják a következő kancellárt, akkor a pártcsaládnak egyetlen állam- vagy kormányfője sem marad sem Nyugaton, sem pedig a nagy országokban.
Ha nem számítjuk Merkelt, az Európai Tanács néppárti tagjai Kiriákosz Micotákisz görög, Andrej Plenkovic horvát, Krisjanis Karins lett, Sebastian Kurz osztrák, Janez Jansa szlovén és Eduard Heger szlovák kormányfő, valamint Nikosz Anasztesziadesz ciprusi és Klaus Iohannis román elnök. Országaik együtt az unió összlakosságának alig tizenkét százalékát teszik ki.
„Neomarxista fordulat szemtanúi vagyunk Európában, a neomarxisták és a liberálisok egyfajta tánca zajlik, amelynek egyetlen célja az, hogy a kereszténydemokráciát teljesen eltöröljék az európai politikai életből” – magyarázta lapunknak Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Mint mondta, a balliberális véleményterrornak köszönhetően a nyugati jobboldali politikusok és véleményformálók mára teljesen feladták az eredeti identitásukat, nem állnak ki
a korábban fontosnak tartott kereszténydemokrata értékek mellett.
Deák szerint fordulópont volt Németországban, amikor 2017-ben a CDU/CSU belement az azonos neműek házasságának elfogadásába. „Hiába szavazott akkor Angela Merkel nemmel, a lelkiismerete megnyugtatására ugyan elég lehetett, de a német jobboldal totális identitásfeladását már nem tudta megállítani ezzel” – jegyezte meg az elemző, aki szerint a szavazók is elkezdtek elvándorolni, amikor eltűnt a különbség CDU/CSU és a balliberális pártok között.
Deák Dániel szerint jó esély van rá, hogy Németország következő kancellárja baloldali lesz, így pedig a nyugat-európai politikai életben egyetlen néppárti vezető sem lesz, „a kereszténydemokrácia visszaszorult Közép-Európába, amelynek az egyik utolsó erős bástyája Magyarország”. Egy ilyen fejlemény eredményeképp „a balliberális vezetésű EU még nagyobb erővel akarja majd szétverni a közép-európai szövetséget ,és az eddigieknél is nagyobb erővel fogják támadni Magyarországot”. A magyar–német kapcsolatra is negatív hatással lehet, ha ellenzékbe kerül a CDU/CSU az elemző szerint, aki rámutatott, hogy „gazdasági szinten továbbra is virágzó együttműködésre lehet számítani a két ország között, hiszen ez alapvető érdeke a német gazdasági szektornak”.
Magyarországnak továbbra is határozottan kell képviselnie a kereszténydemokrata és az eredeti európai értékeket, valamint erősítenie kell a balliberális nyugat-európai politikát ellensúlyozó közép-európai együttműködést, mondta Deák Dániel, s kitért arra is, hogy jó döntés volt a Fidesz kilépése az Európai Néppártból, hiszen „az egy süllyedő hajó”. „Egyetlen esélye az európai jobboldalnak, ha létrejön az az új szövetség, amit már hónapok óta szerveznek Orbán Viktorék” – tette hozzá.
Kérdésünkre Deák Dániel arról is beszélt, hogy felborulhat az eddigi erősorrend az uniós intézményekben, s mindennek Manfred Weber néppárti frakcióvezető ambíciói is kárát láthatják.
A bajor politikus egyébként éppen tegnap beszélt arról a Politicónak, hogy nem pályázza meg az Európai Parlament elnöki székét – amit a 2019-es megállapodások alapján a ciklus második felétől a Néppárt vehet át a szociáldemokratáktól –, hanem a frakcióvezetőség mellett a pártcsalád elnöki posztját is betöltené, amikor Donald Tusk távozik. A brüsszeli lap néppárti forrásai szerint egyébként Webernek nem volt sok esélye, mert már van egy német néppárti uniós
intézményvezető: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A német BILD meglepőnek nevezte Weber bejelentését.
Brüsszel be akar avatkozni a magyar választásokba
A jövő évi magyarországi választások fogják meghatározni hazánk és az Európai Unió kapcsolatát, hangzott el az Alapjogokért Központ politikai évadnyitóján. Kovács István az elemzőközpont stratégiai igazgatója az uniós helyreállítási alapról elmondta: annak, hogy a Bizottság nem hajlandó elfogadni a magyar tervet, egyértelműen a gyermekvédelmi törvény miatti konfliktus áll a hátterében, és valószínű, hogy nem fog dönteni a választásokig a brüsszeli testület.
Kovács Attila projektvezető az ősz legfontosabb politikai eseményének nevezte az EU bíróságának a jogállamisági klauzula kapcsán hozandó döntését. Szerinte az, hogy a bíróság gyorsított eljárásban tárgyalja az ügyet azt jelzi, hogy még a tavaszi választások előtt szeretnének döntést hozni, és elindítani Magyarország ellen az eljárást is. Kovács Attila ezt a magyar választásokba történő beavatkozásként értékelte.
(PZ)
