Külföld

A pandzssiri ellenállás folytatja a harcot a tálibok ellen

A pandzssir-völgyi ellenállókat vezető Ahmad Maszúd ismét leszögezte, hogy nem vetnek véget a harcnak, de nem zárta ki a párbeszédet az Afganisztánt újból uraló tálib mozgalommal.

A pandzssiri ellenállás folytatja a harcot a tálibok ellen
Ellenállók kiképzése a Pandzssir-völgyben
Fotó: AFP/Ahmad Sahel Arman

„Szó sincs a harc leállításáról. A mi ellenállásunk itt, Pandzssirban, csak most kezdődött” - mondta a Paris Match című párizsi hírmagazinban szerdán megjelent interjúban Maszúd, aki a 2001-ben meggyilkolt Ahmad Sah Maszúdnak, a tálibellenes küzdelem vezéralakjának a fia. A lap a pandzssiri ellenállók megadásával kapcsolatos híresztelésekről kérdezte őt, de Maszúd ezt merő propagandának és dezinformációnak nevezte.

A Maszúd és Amrulla Száleh volt alelnök által vezetett Nemzeti Ellenállási Front (NEF) szóvivője a hét végén úgy nyilatkozott az AFP hírügynökségnek, hogy a pandzssiriek készek szembeszállni a tálibok bármilyen agressziójával, de tárgyalni is velük a széles társadalmi alapokon nyugvó kormány létrehozásáról.

„Egy dolog erről beszélni. Lehet beszélni. Minden háborúban szövegelünk. De a megadás az egészen más dolog. És megismétlem, sem a parancsnokaim számára, sem számomra nem jön szóba a megadásunk” - tette egyértelművé az interjúban magát a „béke emberének” nevező pandzssiri vezető. Leszögezte, hogy sosem fogad el ráerőltetett békét, amely egyetlen haszna a stabilitás megteremtése lenne.

„Emellett sosem fogom elfeledni azoknak a történelmi hibáját, akiktől nyolc nappal ezelőtt Kabulban fegyvereket kértem. Elutasítottak. Ezek a fegyverek, ez a tüzérség, ezek a helikopterek, ezek az amerikai gyártmányú harckocsik most a tálibok kezén vannak” - mondta Maszúd.

A Kabultól északkeletre fekvő Pandzssir az egyetlen tartomány, amelyet a tálibok még nem foglaltak el, de az 1996-tól 2001-ig tartó uralmuk alatt sem tudták kiterjeszteni rá az ellenőrzésüket. Ez főleg annak tudható be, hogy egy nehezen megközelíthető hegyvidéki völgyben terül el, amelynek szűk bejárata könnyen védhető. A tálibok azonban minden oldalról körbekerítették, és vasárnap este közölték, hogy harcosaik százai tartanak oda, hogy ellenőrzésük alá vonják.

Továbbra is ezrek várnak a kabuli repülőtér körül

Közösségi portálokon található videofelvételek tanúsága szerint továbbra is ezrek vártak a kabuli repülőtér körül szerdán annak reményében, hogy egy evakuációs repülőjárattal elhagyhatják Afganisztánt.

A felvételeken több száz afgán várakozott a repülőtér melletti vizesárokban - néhányan derékig vízben állva. Az egyik feltöltött videón az látható, hogy egy férfi felmászik a vizesárok falán, de két katona visszalöki őt.

Egyes országok elkezdték más helyszínekről begyűjteni állampolgáraikat, és onnan szállítják őket a repülőtérre, tekintettel a légikikötő bejáratainál uralkodó kaotikus állapotokra.

Még mindig sokan várják a lehetőséget a kabuli reptérnél, hogy kijuthassanak Afganisztánból
Még mindig sokan várják a lehetőséget a kabuli reptérnél, hogy kijuthassanak Afganisztánból
Fotó: AFP/Anadolu/Haroon Sabawoon

Az amerikai evakuációs listán szereplő két személy a német hírügynökségnek elmondta, hogy az afgán főváros egy meghatározott pontján kellett megjelenniük, és onnét páncélozott járművek konvojával vitték ki őket a repülőtérre.

Másfél héttel Kabul tálib megszállását követően az Afganisztánból való katonai kimenekítés lehetősége már csak néhány napig áll fenn.

Joe Biden amerikai elnök kitart amellett a terv mellett, hogy az amerikai csapatok kivonását augusztus 31-re befejezik, és kedden sem tántorították őt el az európai szövetségesek kérései, hogy biztosítson több időt a kabuli repülőtérről zajló evakuációra.

Az Egyesült Államok NATO-szövetségesei már korábban bejelentették, hogy tartják magukat az amerikaiak ütemezéséhez afganisztáni katonai műveleteik felszámolásában. Ha az amerikai csapatok elhagyják a kabuli repülőteret, az Afganisztánt irányító tálib vezetés uralma alatt a légikikötő biztonságát már nem lehet tovább garantálni a későbbi kimenekítések érdekében - emlékeztet jelentésében a német hírügynökség.

A tálibok egyik szóvivője a dpa kérdésére megerősítette, hogy nem gyülekezhetnek a repülőtér közelében azok az afgánok, akik nem rendelkeznek az országból való távozást lehetővé tevő papírokkal.

A kabuli német nagykövetség által szerdára virradó éjjel küldött levél szerint Németország még további evakuációs repülőjáratokat tervez küldeni Afganisztánba a német hadsereggel, a Bundeswehrrel karöltve, valamint más, baráti államokkal együttműködésben.

Mindemellett további konkrét megoldási lehetőségeket is vizsgálnak, hogy a menekülők elhagyhassák az országot.

Az utóbbi napokban diplomáciai körök tájékoztatása szerint a légi járatok mellett számosan szárazföldön is elhagyhatják Afganisztánt harmadik országok felé, ahonnét Európába repülhetnek. Továbbra is nyitva áll például mindkét, Pakisztán felé vezető határátkelőhely, bár az afgánoknak vízumra van szükségük a szomszédos országba való belépéshez.

Merkel: Mindenki alábecsülte az afganisztáni folyamatok sebességét

Angela Merkel német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag) úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi közösség Afganisztánban tevékenykedő tagjainak mindegyike alábecsülte a csapataik kivonulása révén beinduló folyamatok sebességét, azonban az utóbbi csaknem húsz év munkája a tálib hatalomátvétel ellenére nem volt hiábavaló.

A kancellár a hadsereg (Bundeswehr) afganisztáni embermentő műveletéhez szükséges parlamenti felhatalmazás megadására összehívott rendkívüli ülésen kiemelte, hogy senki sem számított arra a „lélegzetelállító sebességre”, amellyel az afgán kormányerők meghátrálnak a tálibok előtt.

Az utóbb hetek fejleményei „szörnyűségesek és keserűek”, a szélsőséges iszlamisták hatalomra kerülése „rettenetes emberi drámákhoz” vezetett, ezért folytatni kell a Bundeswehr műveletét, ameddig csak lehet, és segíteni kell az afgán lakosság támogatásán dolgozó ENSZ-szervezetek munkáját.

Ugyanakkor a katonai műveletek eredeti célja teljesült, hiszen kezdetük óta az ország nem az iszlamista terrorizmus bázisa, a nemzetközi fejlesztési együttműködés pedig az ivóvíz-ellátástól az iskolarendszerig egy sor területen komoly eredményeket hozott - mondta Angela Merkel.

Hollandiában afgán menekültek befogadása ellen tüntettek

A kimenekített afgánok befogadása ellen tüntettek Hollandiában, az összegyűltek a holland állampolgárok elsődleges és mihamarabbi hazahozatalát követelték. Belgiumba evakuáltakat szállító repülőgépek érkeztek Kabulból. A holland sajtó szerdai tájékoztatása szerint a mintegy hatvan tüntető autógumikat égetett egy támaszpont előtt, ahol Kabulból kimenekített afgánokat helyeznek el személyazonosságuk ellenőrzése és a biztonsági átvilágításuk idejére.
A helyi rendőrség közölte, az Amszterdamtól délkeletre fekvő Harskamp katonai bázisa előtt tartott megmozdulás résztvevői közül senkit sem állítottak elő, de bírságokat róttak ki.
Az elmúlt napokban Afganisztánban élő holland állampolgárok mellett több száz afgán érkezett Hollandiába. A bázison kialakított központ 800 fő befogadására alkalmas, a táborban jelenleg 250 afgán tartózkodik. Az illetékes holland hatóság közölte, újabb befogadóközpontokat nyit Nijmegenben és Heumensoordban. A tálibok augusztus 15-i hatalomátvétele óta mintegy 1100 afgán menekült érkezett Hollandiába.
Közben a belga sajtó arról tájékoztatott szerdán, hogy 470 emberrel a fedélzetén két újabb repülőgép érkezett Kabulból a belgiumi Melsbroek katonai bázisra. Az érkezők személyazonosságát ellenőrzik, és orvosi vizsgálatot, valamint koronavírus-tesztet végeznek rajtuk. Emellett az illetékes védelmi, hírszerző és biztonsági szolgálatok átvilágítják őket - közölték. Ez idáig mintegy 1300 belga állampolgárt és afgán segítőiket sikerült evakuálni Afganisztánból.

Már csütörtökön véget érhet a német hadsereg kabuli mentőakciója

A kabuli nemzetközi repülőtér biztonsági helyzetének gyors romlása miatt már csütörtökön véget érhet a német hadsereg (Bundeswehr) embermentő művelete az afgán fővárosban - jelentette szerda este a Der Spiegel.

A hírmagazin értesülése szerint a légierő (Luftwaffe) szállítógépei csütörtökön menekíthetnek ki utoljára embereket, és pénteken távoznak a műveletet biztosító katonák is, a gyorsreagálású hadtest (DSK) ejtőernyős vadászai és a különleges bevetési egység (Kommando Spezialkräfte - KSK) alakulatai.

A küldetést azért zárják le a tervezettnél hamarabb, mert már szinte lehetetlen bejutni a reptérre. Már szerdán is a kapuk körüli térségre szóló konkrét terrorfenyegetés közepette zajlott a művelet, és az utóbbi napokhoz képest jóval kevesebb embert tudtak bevinni, mert a veszély miatt vissza kellett vonni a kapuktól a repteret üzemeltető nemzetközi erők katonáit, köztük a németeket.

A kabuli német nagykövetség egy szerdai körlevélben arra figyelmeztette a távozni szándékozókat, hogy "a kapuknál nagyon gyakran előfordulnak veszélyes helyzetek és fegyveres összecsapások", és "terrorfenyegetések is vannak".

Buszokkal sem igen lehet már kimenekítendő embereket eljuttatni a reptérre, mert a gyülekezési pontok ismertek, és feldühödött tömegek demonstrálnak ezeken a helyeken - írta a Der Spiegel a hírportálján.

Kiemelték, hogy a német erők igyekeztek alkalmazkodni a helyzethez, így a KSK végrehajtott több sikeres akciót, amelyekkel különösen veszélyeztetett német állampolgárok kisebb csoportjait juttatták ki a városból a repülőtérre. Kedd este az amerikai partnerekkel együttműködve, egy amerikai helikopterrel szállítottak ki egy csoportot az egyik városi gyűjtőpontról. Azonban a feszült biztonsági helyzet miatt ezek az akciók is egyre nehezebbek.

További fontos tényező, hogy a washingtoni vezetés augusztus 31-én tervezi kivonni a repülőtér katonai részét biztosító mintegy 6000 katonáját, és valamennyi partnernek, így a Bundeswehrnek is jelezték, hogy legalább 48 órával a teljes amerikai kivonulás előtt távozniuk kell. Ezért a Bundeswehrnek nem sok lehetősége maradt a mentőrepülések folytatására - írta a Der Spiegel.

A német kormány augusztus közepén indított katonai műveletet a Kabulban rekedt németek, valamint a Bundeswehr, a segélyszervezetek és más német szervezetek afgán munkatársai és családjaik evakuálására. Tízezer embert akarnak kijuttatni az országból. A Luftwaffe gépei Kabulból az üzbegisztáni fővárosba, Taskentbe menekítik őket. Onnan charterjáratokkal szállítják tovább az embereket Németországba. Ez a Bundeswehr történetének legnagyobb evakuációs művelete.

A Der Spiegel összesítése szerint az Airbus A400M típusú gépekkel szerda estig 34 alkalommal szállítottak embereket Kabulból Taskentbe, összesen 5193 főt.

Lengyelország lezárja a kimenekítést

Lengyelország lezárja a kimenekítést, két utolsó járattal viszi Varsóba a kabuli repülőtérről evakuált embereket - jelentette be szerdai sajtóértekezletén Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes.

A szövetséges erőkkel folytatott egyeztetés, a biztonsági jelentések elemzése nyomán Varsó arra jutott, hogy „nem lehet tovább kockáztatni a lengyel diplomaták és katonák életét” - jelentette ki Przydacz.

Közlése szerint a két említett gép közül az egyik már úton van Varsó felé, a másik Üzbegisztánban vár felszállásra. A lengyel kimenekítési misszió fő céljai teljesültek, evakuáltak minden lengyel állampolgárt, valamint a lengyel nagykövetség és a lengyel katonai kontingens mindazon volt afgán munkatársait, akiknek sikerült a kabuli repülőtérre eljutniuk - mondta el Przydacz.

Putyin és Hszi a koordináció erősítéséről állapodott meg

Az Afganisztán ügyében folytatott koordináció erősítéséről állapodott meg Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök - közölte szerdán a TASZSZ hírügynökség, a kínai központi televízióra hivatkozva.

Hszi a beszámoló szerint leszögezte, hogy az afgán hatóságoknak el kell határolódniuk az összes terrorszervezettől. A kínai fél jelezte, hogy Afganisztán kérdésében kész felélénkíteni a párbeszédet Oroszországgal és más országokkal, amibe Putyin beleegyezett.

A Kreml sajtószolgálata szerint a felek "a hagyományos baráti, bizalmas" légkörben megtartott megbeszélés során kifejezték készségüket az Afganisztán területéről kiinduló terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni erőfeszítéseik fokozására. Hangoztatták annak fontosságát, hogy az országban mielőbb megteremtsék a békét, és megakadályozzák a környező régiók destabilizálódását, a Sanghaji Együttműködési Szervezet potenciáljának maximális igénybe vételével.

Putyin és Hszi emellett megállapodott a kétoldalú külügyi kapcsolatok és koordináció felélénkítésében. A két elnök kitért arra, hogy idén lesz a 20. évfordulója az orosz-kínai jószomszédi, barátsági és együttműködési szerződés aláírásának.

Megelégedettségüknek adtak hangot a stratégiai partnerség fejlődésével kapcsolatban és kifejezték szándékukat az együttműködés elmélyítésére. Megengedhetetlennek nevezték a második világháború történetének meghamisítására irányuló kísérleteket.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában újságíróknak kijelentette, hogy Afganisztánban nagyon erős a terrorfenyegetés az Iszlám Állam terrorszervezet jelenléte miatt. Kifejezte aggodalmát a nyugati országok állampolgárainak kimenekítése, illetve a gyorsan közeledő augusztus 31-i határidő miatt, hozzátéve, hogy Moszkva figyelemmel követi az eseményeket.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, négy katonai szállítógéppel készült fel arra, hogy több mint 500 orosz, fehérorosz, kirgiz, tádzsik, üzbég és ukrán állampolgárt menekítsen ki Afganisztánból.

A katonaorvosokat és ápolókat, valamint orvosi felszerelést, gyógyszert, vizet, élelmiszert és takarókat szállító gépeket Uljavovszk repülőterén vonták össze. Az evakuáció lebonyolítására Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön utasította Szergej Sojgu védelmi minisztert.

Gulam Mohammad Dzsalal, az Oroszországi Afgán Diaszpóraközpont vezetője az Interfaxnak kijelentette, hogy a kabuli orosz nagykövetség mintegy ezer embernek - afgán származású orosz állampolgároknak, orosz egyetemek hallgatóinak, valamint lakhatási és munkavállalási engedéllyel rendelkező személyeknek - engedélyezte a beutazást.

Alekszandr Mihejev, az orosz haditechnika külföldi eladására szakosodott Roszoboronekszport vállalat vezetője az Interfax hírügynökségnek kijelentette, hogy több, mint száz Mi-17-es helikopter kerülhetett a tálibok kezére. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezek a gépek szakszerű karbantartás és javítás rövid időn belül üzemképtelenné válnak.

Kapcsolódó írásaink