Nő a nyomás a kárpátaljai magyarságon

Rámutatott, „az aprónak, sőt akár kedvezőnek tűnő változtatás az elnevezést illetően azért problémás, mert, ahogy arra a helyi magyar szervezetek vezetői is felhívták a figyelmet, a korábbi jogszabályok és az Ukrajna által aláírt nemzetközi megállapodások nem ismerik az újonnan bevezetni kívánt nemzeti közösségek fogalmát, így annak használata az eddigi törvények és rendelkezések különféle értelmezéseire adna lehetőséget”.

Kosztur hangsúlyozta, hogy az új szabályozás sem változtatná meg az oktatási törvény rendelkezéseit, s míg a nyelvtörvényhez képest bizonyos helyeken – például a nemzetiségi rendezvények anyanyelven történő megtartását illetően – enyhítést jelentene, más rendelkezései akár további jogfosztásként is értékelhetőek.

A kutató szerint „az is kiolvasható a tervezetből, hogy az ukrán vezetés nagyobb ellenőrzést akarna gyakorolni a kisebbségek, valamint a számukra nyújtott külföldi támogatások fölött”. Kosztur kiemelte, hogy a nemrég elfogadott, csupán három krími népcsoportra vonatkozó, őshonos kisebbségekről szóló törvényhez képest ez a tervezet jóval szűkebb jogköröket adna az érintett nemzeti közösségeknek.

Ez azt jelenti, hogy nem lenne lehetőségük saját önkormányzati szervek létrehozására, teljes saját nyelvű oktatási rendszer fenntartására, és még a kétnyelvű táblák, feliratok és hirdetmények lehetőségét is önkormányzati döntéstől tenné függővé. „Így ezek az elképzelések a szórványterületeken, valamint szinte mindenhol, ahol kisebbségben van a magyarság, akár az eddigi szerzett jogok további elvesztésével járhatnak” – összegezte az új törvénytervezetet a szakértő.